Az új Vectra GTS az Opel hosszú Gran Turismo hagyományának folytatójaCommodore, Monza, Calibra: a dicső ősök
Ki mondta, hogy egy kupé csak kétajtójú lehet? A „kupé” fogalma a korszellem része. Eredetileg „levágott” tetőt jelentett (a francia „vágni” = couper szóból), ma viszont sportos vonalvezetésű, folyamatos tetővonalú autót értünk rajta – márpedig e kritériumoknak megfelel az új Vectra GTS is. A kupékon szokásos két oldalajtó helyett néggyel büszkélkedhet a 3.2 V6 ECOTEC csúcsmotorral felszerelt GTS, minden idők leggyorsabb széria-Opelje. Az elsődlegesen funkcionális célokat szolgáló szedánoktól eltérően ez az autó mégis érzelmeket ébreszt a szemlélőben és a tulajdonosban – érzelmeket, amelyek a puszta „szállítóeszközként” szolgáló kocsik fölé emelik.
Az Opelnél hosszú hagyománya van a sportos kupénak. Négy modell játszott különös szerepet e hagyomány fejlődéstörténetében:
• a Commodore GS/E, amely már a 60-as években teljesítőképes sportgépet varázsolt a Rekordból,
• a Monza, amelyet kategóriaelsővé tett az elegáns design és az erős hathengeres motor,
• a Calibra, amely nem csupán eleganciájával hódított, hanem sporteredményeivel is,
• most pedig a Vectra GTS, minden idők leggyorsabb széria-Opelje.
Opel Commodore GS/E – Rekord, tengernagyi kivitelbenAz Opel már 1967-ben kisebb forradalmat okozott az autós osztálytársadalomban. A február végén bemutatott Commodore A elmosta a kimondottan sportos, illetve kényelmes autók között addig fennálló határt. A fényűző felszereltségű, gazdagon krómozott „tengernagyi kivitelű Rekord” (idézet: „auto motor und sport“) különlegessége a nyomatékos, hathengerű motor, amely 2,5 liter lökettérfogatból már akkor 115 lóerőt hozott ki. Ezzel egy csapásra több legyet ütött a két- és négyajtójú limuzin, valamint kupé karosszériával kapható Commodore: gyors volt – a Coupé 175 km/órát ért el –, öt személynek kínált kényelmes helyet, volt presztízse és karaktere. Nem is maradt el a siker, hiszen 1971 decemberéig 156.497 lelkes vevőt talált, akik közül 70.333 döntött a Coupé, a „GS“ és a „GS/E” modell mellett.
Már 1967 szeptemberében megjött az utánpótlás. A Commodore GS teljesítménye, a két darab regiszteres, esőáramú karburátor jóvoltából, kerek 130 lóerő lett. A mindössze 1.160 kilós GS Coupé felvette a versenyt az „igazi” sportkocsikkal, hiszen csaknem 190-nel ment, és 11 másodpercen belül gyorsult százra. 1968 szeptemberétől háromfokozatú automatával is lehetett rendelni, a négyfokozatú sebességváltó helyett.
A következő teljesítménylépcső 1970-ben következett. Felvették a programba a GS/E 2500 és GS 2800 modelleket, az új Kapitän/Admiral típuscsalád kétkarburátorú, hathengerű, 145 lóerős motorjával. A poén mégis a 150 lóerős Commodore GS/E, az egyik első benzinbefecskendezéses Opel volt. Műszaki adatai között 197 km/órás csúcssebesség szerepelt. A fekete hűtőmaszk piros típusjelzéséből mindenki tudhatta, milyen kocsi akarja éppen megelőzni.
A tuningcégek hamarosan 170 lóerőt varázsoltak elő a hathengerűből, amelynek közmondásos megbízhatósága ettől sem csökkent. Így aztán hamarosan komoly sportgéppé lépett előre a Commodore GS/E, a francia hölgyversenyző, Marie-Claude Beaumont például ilyen Gruppe-1-GS/E modellel nyerte 1970-ben a Rallye Monte Carlo „Coupe des Dames“ értékelését.
A Commodore A örökébe 1972 és 1977 között a Commodore B lépett, négyajtójú vagy kupé karosszériával. 2,8 literes hathengerű motorjának 160 lóerejével a GS/E változat hű maradt a hagyományhoz: jutányos, nagyszériás technikával és erős motorral kínált vonzó lehetőséget a sportlimuzinok és kupék vásárlóinak. Az 1978-tól 1982-ig gyártott Commodore C már megelégedett 2,5 liter lökettérfogattal és 115 lóerővel. A sportmodellek között ekkor az 1977-ben debütált Opel Monza került előtérbe.
Opel Monza – kimagasló forma
Nemzetközi Autókiállítás, 1977, Frankfurt. Az Opel stand élénk látogatottsága megszokott dolog. Ekkor azonban mágnesként vonzza a közönséget a lejtőshátú Monza, amelynek előnyös formája kiemelkedett a nagy, kényelmes és sportos európai kupék közül. Ez megmutatkozott az értékesítési adatokban is, 1986-ig 43.812 vevő döntött a sportosan elegáns modell mellett.
A Monza kvalitásai ma is hatnak: sportos forma, hosszú motortető, áramvonalas hátrész, nagy csomagtér-ajtó, variálható belső tér, 425 és 765 liter közötti poggyásztér. Különösen becsesnek számított a hátsó ülés három, teljes értékű férőhelye – akárcsak 25 évvel később a Vectra GTS-ben is.
A Monza hathengerű motorválasztékának legnagyobb teljesítményű darabja 132 kW-ot (180 LE) adott le három liter lökettérfogatból, és 210 km/órára gyorsította a sikkes kupét. Ám nem csupán az erő nyűgözte le az újságírókat és a vevőket, hanem a soros hathengerű gép sima járása is. Az „Auto Zeitung“ például így lelkendezett: „mély benyomást kelt az 5000-es fordulatszám-határig csendes járás.”
Legalább ugyanilyen pozitív hatást váltott ki a rendkívül biztos útfekvés is. Nem csoda, hiszen a legmodernebb futómű-technikát alkalmazták az Opel mérnökei. Elöl MacPherson rugóstagot alkalmaztak, hátul most vonult be a márka eszköztárába a ferde lengőkaros független felfüggesztés. Legérdekesebb részlete az Opel szakemberei által feltalált, itt először látható Miniblock-csavarrugó. Hasas alakja minimálisra csökkenti a beépítési helyigényt, és speciális rugókarakterisztikát tesz lehetővé.
Opel Calibra – kapásból világrekord
A piacra 1989-ben beviharzó Opel Calibra egyike a korszak legizgalmasabb Opel-újdonságainak. Tervezői két célt tartottak szem előtt: egyrészt az emocionális hatást, másrészt azt, hogy ez ne menjen a komfort és a férőhely rovására. Sikerüket bizonyítja, hogy a szép kupé 0,26-os alaktényezője világrekord volt a szériakocsik között, ugyanakkor a design bajnokának is számított az ék alakú, ellipszoid-fényszórós, felületbe simuló ablakú és lökhárítójú kupé. Ugyanígy kiállta a próbát az utastér, amelynek szélesre nyíló ajtóin keresztül négyen jutottak be könnyedén a kényelmes ülésekre, és bőséges hely várta a poggyászt is. A sportos autósok nagyra értékelték a minden helyzetben kiváló, biztos menettulajdonságokat, a megállapodottabb természetűek pedig a gödrös úton is jó rugózást dicsérték.
Elöször a Calibra 2.0i (85 kW/115 LE) jelent meg, majd a dinamikus Calibra 16V (110 kW/150 LE), de hamarosan társult hozzájuk az összkerékhajtású Calibra 4x4. 1992-ben a 150 kW-os (204 LE) Calibra Turbo 4x4 debütált, egy évvel később pedig a Calibra V6 keltett feltűnést. Az utóbbit 2,5 literes, hathengerű gép 125 kW-ja (170 LE) repítette. Akármelyik motort választotta is a vevő, a kiváló aerodinamika jóvoltából szerény fogyasztással autózhatott. Az alapmodell 205 km/órát ért el, és 8,2 litert fogyasztott száz kilométeren. A 245 km/órára képes turbó is megelégedett – az akkor szokásos hármas átlag szerint – 8,9 liter ólommentes szuperbenzinnel. Nem maradt el a piaci siker sem: 1997-ig összesen 238.647 vásárlót hódított meg az Opel Calibra – e járműjellegben korábban ismeretlen dimenzió ez.
Kézenfekvő, hogy az autóversenyzők sem hagyták kihasználatlanul a Calibra képességeit. Az autó 1993-ban szerepelt először a DTM-ben, egy évvel később pedig már három összkerékhajtású V6-os állt rajthoz, többek között a korábbi Formula 1-es világbajnok, Keke Rosberg vezetésével. 1995-ben már hat verseny-Calibrából állt az Opel-DTM-Team. A DTM-et felváltó Nemzetközi Túrakocsi Bajnokság (ITC) futamain, 1996-ban, siker koronázta a Calibra következetes továbbfejlesztését: Manuel Reuter lett az egyéni-, az Opel a márkabajnok.
Opel Vectra GTS – minden idők leggyorsabb széria-Opelje
Az új Vectra GTS a Commodore GS/E-től a Monzán át a Calibra-ig ívelő vérvonal hiteles mai képviselője. Folytatja a dinamikus Opel-modellek sportos filozófiáját és tradícióját, de korszerű tartalommal megtöltve. Elődeihez hasonlóan főképp azokra a vevőkre hat, akik különös súlyt helyeznek a sportos fellépésre és a nagy teljesítményre. Carl-Peter Forster, az Adam Opel AG vezérigazgatója így beszél róla: „A Vectra GTS új lehetőséget teremt a középkategóriában, és új ügyfeleket hoz az Opelnek. Megtestesíti márkánk üzenetét: Jó ötletek, jobb autók. E modellel a kategória élvonalába kerülünk.”
A kupészerű sportlimuzin már kívülről is elárulja dinamikus természetét. Az Opel új formanyelvének megfelelő design öntudatos sportossággal ötvözi az atlétikus eleganciát. Az egyelőre kizárólag a GTS-hez kapható, 155 kW (211 LE) teljesítményű 3,2 literes V6-os ECOTEC motor 248 km/órát tesz lehetővé, és ezzel a Vectra GTS 3.2 V6 minden idők leggyorsabb Opel szériamodellje. Kezdetben két további ECOTEC benzinmotor és egy közvetlen befecskendezésű ECOTEC turbódízel egészíti ki a motorválasztékot.
Az Opel konstruktőrei külön az autó nagy teljesítményéhez és sportos kiállításához hangolták az Interaktív Dinamikus Futóművet (IDS). A speciális futómű, a direkt kormány és a módosított IDS a sportkocsik szintjére emelik a Vectra GTS menettulajdonságait.
A Opel Vectra kupé-őseinek áttekintése:
----------Modell ....................Gyártási idő ...........Darabszám
----------Commodore A* ........1967 – 1971 ................70.333
----------Commodore B* .........1972 – 1977 ................42.279
----------Monza ......................1978 – 1986 ................43.812
----------Calibra ......................1990 – 1997.............. 238.647*Commodore A, illetve B Coupé a „GS“ és „GS/E“ modellekkel együtt
