Az új Opel Coupé Turbo190 lóerõs erõmû a szuper sportkocsiban
Csúcskategóriájú menetteljesítmények - a benzines turbómotor már most megfelel az Euro 4 szabványnak
Az õsz folyamán sportos csúcsmodellel kerekíti ki kupé-sorozatát az Opel. A 2.0 literes turbómotorral felszerelt új, 140 kW/190 LE teljesítményû változat kimagasló menetteljesítményekkel és vezethetõséggel kapcsolja össze a magas szintû hajtási komfortot. Az elegáns kétajtós kocsi 7.5 másodperc alatt gyorsul 100-ra és 245 km/óra csúcssebességet ér el. Négy teljes értékû ülõhelye és 460 literes csomagtartója ezenkívül azt is bizonyítja, hogy az elegáns forma és a sportos teljesítõképesség nem szükségképpen korlátozza a célszerûséget és a mindennapi használatban kínált elõnyöket.
A Turbó modellel, amely mind a teljesítmény-karakterisztika, mind a könnyûszerkezetes építési mód, vagy a környezet kímélete terén mércének számít, az Opel ismételten igazolja rangját a motorfeljesztésben. A rüsselsheimi márka jelenlegi hajtómû kínálatában ez a feltöltött erõgép kínálja a legkedvezõbb teljesítménysúlyt, sõt már ma teljesíti a 2005-tõl kötelezõ Euro 4 kipufogógáz-szabványt. Az MVEG szabvány szerint mért, mindössze 8,9 liter/100 km szuperbenzin-fogyasztás ebben a teljesítmény-kategóriában nagyon kedvezõnek számít.
Piac: feljövõben a kupék, növekvõ kereslet a rétegmodellek iránt
A tulajdonos egyéniségét kifejezõ autó és az élményszerû vezetés iránti igény fokozódása állandó növekedést váltott ki azoknak a rétegmodelleknek a körében, amelyek megvásárlását emocionális tényezõk indokolják. Példa erre a kupé-kategória, amely 1999-ben Európa-szerte eladott 388 ezer autóval a személygépkocsi piac összességének 1.9 százalékát adta (1995: 271 ezer darab). Különösen kedvelik a kupékat a németek és britek, ahol az ilyen autók piaci részesedése eléri a figyelemreméltó 2.4 illetve 3.0 százalékot (kereken 100 ezer/74 ezer darab). A vásárlók Franciaországban (57 000/2.2 százalék) és különösen Spanyolországban (54000/3.1 százalék) is egyre inkább keresik az ilyen élményorientált autóváltozatokat.
A marketing-szakemberek szerint két vásárlótípus teszi ki a kupé iránt érdeklõdõk többségét: egyrészt az olyan párok, akiknek gyerekei már kirepültek a fészekbõl, és a szülõk megengedhetnek maguknak valami különlegeset: ennek a csoportnak a kifinomultság, a komfort és az elegancia többet számít, mint a vezethetõség és a menetteljesítmények. Éppen az utóbbi kritériumokat helyezi viszont elõtérbe a második csoport, a 25 és 40 év közötti, túlnyomórészt hímnemû egyedülállóké, akik a családalapítás elõtt még egyszer szeretnék kiélni autózási szenvedélyüket. Az Opel kupék, és különösen a turbó változat, mindkét vevõtípusnak nagyszerû lehetõségeket nyújtanak autós álmaik megvalósítására - méghozzá megfizethetõ áron.
Design: szembeötlõ Turbo-ismertetõjegyek
Kortalanul szép vonalaival a turbó változat is az egyéb kupé-variánsok formanyelvét beszéli: dinamikus arányok, kifejezett ékalak, feszesen körvonalazott túlnyúlások és elegáns vonalú tetõkupola jellemzõ rá. Keret nélküli oldalablakok és feketére fényezett B-oszlopok gondoskodnak harmonikus oldalnézetrõl, amelyet még jobban kihangsúlyoznak a szinezett üvegek és a fényezett külsõ szerelvények (kilincsek, tükörházak, oldal díszlécek és küszöbök) sora. A kétajtós karosszéria kifejlesztése során az Opel designerek szorosan együttmûködtek a világszerte elismert Bertone formatervezõ stúdió és karosszériaépítõ cég embereivel. Ennek korszerû üzemében, Torino mellett állítják elõ az Opel kupét.
Az eltalált forma funkcionális szempontból is kiváló: a 0.28-as légellenállási alaktényezõ éppúgy aerodinamikai kiválóságra utal, mint a hátsó tengelyre ható leszorító erõ, amelyet a decens kilépõ él kelt. Az egyéb Opel kupé változatokhoz hasonlóan magától értetõdõ, hogy a feltöltött motorú sportkocsi értékét is teljesen horganyzott, átrozsdásodás ellen 12 év garanciával ellátott karosszéria fokozza.
A Turbo ugyanakkor finoman, de félreismerhetetlenül nyilvánítja ki csúcsmodell szerepét a kupé választékon belül. Ismertetõjegyei a sötétített hátsó lámpák és a krómozott hátsó díszléc mellett a 17 colos, exkluzív ötküllõs könnyûfém kerekekre, a hátsó Turbo-feliratra valamint az "Indianapolis Oval" krómozott kipufogóvégre terjednek ki. Az "Europablau" metálkék színárnyalat egyedül a legsportosabb kupéhoz rendelhetõ.
Látványos motorház a design-koncepció részeként
Mûszaki esztétikát nem csupán külsõ megjelenésében kínál a markáns sportkocsi, motorját ugyanis tudatosan látványosra tervezték, elhagyva a mûszaki megoldásokat az elismerõ tekintet elöl elrejtõ szokásos mûanyag burkolatokat.
Az utastér ugyanazt az értéket és mûszaki karaktert sugározza, amely az autó külsõ látványát is meghatározza. Az alumínium-hatású küszöblécek és váltókar, valamint a puha tapintású kézifékkar éppúgy a Turbo exkluzív velejárója, mint a biztonsági övekhez és a szõnyegekhez hasonlóan a választott kárpitozáshoz illõ színkombinációs bõr kormánykerék is. A Turbo alapfelszerelésébe ezeken túlmenõen ergonómiailag tökéletesített sportülések, aszimmetrikusan osztott, átrakodó nyílással kiegészített, lefektethetõ hátsó üléstámla, klímaberendezés, CD-lejátszós CDR 500 audiorendszer, fedélzeti számítógép, sebességszabályzó és riasztóberendezés tartozik.
Baj esetén hiánytalan biztonsági felszerelés óvja a vezetõt és utasait. Ide tartozik az elsõ ülések aktív fejtámlája (ráfutásos ütközéskor csökkenti az ostorcsapás nyaksérülés veszélyét), az Opel szabadalmazott pedálkiakasztó rendszere (a vezetõ lábsérüléseinek veszélyét csökkenti), a front- és oldallégzsák, az elsõ övfeszítõ, valamint a mind a négy ülésen megtalálható (elöl állítható magasságú) hárompontos biztonsági öv.
Technika: nyomatékos 2.0 literes turbómotor, 140 kW/190 LE
Calibra Turbo modelljével az Opel már 1991-ben minden kétséget kizáróan bizonyította, hogy a turbófeltöltéses benzinmotorok mind a kiemelkedõ menetteljesítmények és a kedvezõ fogyasztás, mind a környezetkímélõ üzem szempontjából ragyogó elõfeltételeket kínálnak. Ebben a fejlõdési irányban tesz újabb lépést a Turbo-Coupé, amelynek sportos alapbeállítottsága mellett nagy szerepet játszik a rugalmasság, a zajkomfort, a környezetvédelem és a gazdaságosság is.
Hajtómûve jó példa ezenkívül a célszerû elrendezésre is, hiszen a feltöltéssel járó szerkezeti elemeket a karosszéria vagy a motorház módosítása nélkül sikerült elhelyezni. Az Opel kupék úgynevezett integrált turbórendszere egyetlen modulban foglalja össze a kipufogócsonkot a turbinaházzal és egyéb alkatrészekkel. Ennek elõnyei a kompakt méretek és a kis súly: az öntvény mindössze 4.3, a teljes modul 7.1 kilogrammot nyom. Ez csak 1.3 kilóval több, egy összehasonlítható szívómotor öntött kipufogócsonkjánál. A hagyományos megoldással szemben további elõny az egyenletes falvastagság, amelynek köszönhetõen a berendezés gyorsan alkalmazkodik a hõmérséklet-változásokhoz, valamint az alkatrészek számának csökkenése. A turbófeltöltõ háza és a turbina között például nincs tömítés.
Az állóképességet és megbízhatóságot igazoló, szigorú Opel minõségi ellenõrzés mellett még néhány, részben nagyon szigorú vizsga is várt a Turbo-Coupé modellre. A szélsõséges magassági-, téli és nyári próbák mellett - hogy csak egyet említsünk a sok közül - a motornak hõsokkot kellett elviselnie, amelynek során a hûtõfolyadékot teljes gáznál néhány másodperc alatt -25 fokig hûtik le. Az ezek hatására kiforrott konstrukciónak köszönhetõen a legtöbb Opel személyautóéhoz és az egyéb kupé-változatokéhoz hasonlóan 30 ezer, illetve 60 ezer kilométerre nyújthatták meg az olajcsere és a karbantartás periódusát.
Motorkarakterisztika és mûködési kultúra
A motor alapadatai: négyzetes, 86.0/86.0 milliméteres furat/löket viszony, 93 milliméteres hengertávolság és 8.8-as sûrítési viszony. Az olajsugárral hûtött alumínium-szilícium ötvözet dugattyúk anyagkeresztmetszetei gyors hõelvezetést és nagy mechanikai szilárdságot biztosítanak. Kialakításukat a zajcsökkentési törekvések is befolyásolták. Példa erre az úszó ágyazású dugattyúcsapszeg alakja, amelynek középvonalát 0.8 milliméterrel eltolták a dugattyú nyomott oldala felé. Ugyanígy a nyugodt mûködést szolgálja két, ellenirányban mozgó kiegyensúlyozó tengely is, amelyek hatásosan kompenzálják a zajokat és rezgéseket. A hengerenként négy szelepet, amelyek közül a kipufogók nátriumhûtésûek, hidraulikus emelõtõkéken keresztül közvetlenül mûködteti a két, sportos profilú vezértengely.
Nagy húzóerõ már alacsony fordulatszámon
A turbófeltöltõt külön vezetékek kötik össze a motor kenõ- és hûtõrendszerével. A motor és segédberendezései hõegyensúlyáról olajhûtõ gondoskodik. A töltõlevegõ-hûtõ viszont az összesûrített friss levegõ hõmérsékletét csökkentve javítja a motor töltését, ezáltal emelve a hatásfokot és növelve a forgatónyomatékot. A motor vezérlését a legújabb nemzedéket képviselõ számítógépre bízták. Felügyelete alá tartozik többek között a töltõnyomás vezérlése, a turbó-modulba beépített megkerülõ szelep segítségével. Ez az egység koordinálja az elektronikus gázpedált, a forrófilmes légtömegmérést, a szekvenciális benzinbefecskendezést, a hengerenkénti transzformátoros közvetlen gyújtást és a hengerszelektív kopogásszabályozást is.
Menet közben a turbómotor azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy spontán reagál a gázpedálra, és már alacsony fordulatszámról nagyon erõsen húz. A kipufogó szelepek és a turbófeltöltõ közötti rövid áramlási útvonal, valamint a feltöltõ forgórészének kompakt méretezése révén a motor turbólyuk nélkül gyorsít, és bármilyen sebességnél könnyedén mozgatja az autót. A nyomatékgörbe már gyakorlatilag az alapjárattól feltûnõ meredekséggel emelkedik, hogy mindössze 1950/perc fordulatszámnál és 1.84 bar maximális töltõnyomásnál elérje 250 Nm-es csúcsértékét. Ez a húzóerõ az 5300/percig terjedõ, tehát gyakorlatilag a névleges fordulatszámot (5400/perc) csaknem elérõ értékig állandó marad. Ezáltal igen nagy az a sebességtartomány, amelyben a vezetõ nem kényszerül sebességváltásra.
Nagy menetteljesítmények, csekély fogyasztás
A szuverén teljesítménykifejtés és a nagyfokú hajtómû-komfort szintézise a kiemelkedõ rugalmassági értékekbõl is nyilvánvalóvá válik. Az autó gyorsan és kényelmesen, sebességváltás nélkül növeli tempóját városiról országútira, negyedik fokozatban mindössze 12.0 másodperc telik el 40 és 100 km/óra között. Ahhoz, hogy ötödikben 80-ról 120 km/órára gyorsítsunk, mindössze 9.5 másodpercre van szükség - elegendõ tartalékunk van tehát, hogy felvegyük például az autópályán haladók sebességét. Ezeket a dinamikai elõnyöket már csak azért is gondtalanul élvezhetjük, mert csekély zajjal és gazdaságos fogyasztással párosulnak. A legnagyobb teljesítményû Opel kupé az MVEG szabvány szerint mindössze 8.9 liter szuperbenzint használ fel 100 kilométeren (városban/országúton: 12.5/6.8 l/100 km).
Akkor is legjobb oldaláról mutatkozik meg az új Turbo-Coupé, ha gyorsítást vagy csúcssebességet követelünk tõle. 0-ról 100-ra 7.5 másodperc alatt lendül fel, 245 km/órás csúcssebessége is a sportkocsik felsõházába sorolja. Ezt a karakterisztikát még jobban kihangsúlyozza a motorelektronika, amely további teljesítmény-tartalékokat szabadít fel, ha teljes gázzal gyorsítunk. Ilyenkor a leszabályozási fordulatszám 6400/perc helyett 400-zal magasabbra kerül, ezáltal tökéletes a kapcsolat az egyes sebességfokozatok között.
Hatásos kipufogógáz-kezelés elõ- és fõ katalizátorral
Csúcstechnológiájú az Opel sportkocsi kipufogógáz-kezelése is. A káros anyagokat kettõs katalizátoros rendszer alakítja át, amely a motorhoz közel elhelyezett, gyorsan bemelegedõ elõkatalizátorból, valamint nagy térfogatú fõ katalizátorból áll. A maximális hatás érdekében az Opel tervezõi kerámia helyett fémet választottak a katalitikus hatású nemesfém bevonat hordozóanyagául. Az emissziószabályozási folyamat szabályozóelemeként két lambda-szondát alkalmaztak. Egyikük az elõkatalizátor elõtt helyezkedik el, és a keverékképzést befolyásolja, a fõ katalizátor mögött található szonda pedig diagnosztikai célokat szolgál. Ezzel az igényes megoldással az Opel Coupé-Turbo már ma teljesíti az autógyárakat csupán 2005-tõl kötelezõ Euro 4 kipufogó szabványt.
Nagy fékberendezés, alapfelszerelés az ESP
A Turbo-Coupé fölényesen biztonságos menettulajdonságainak és nagyfokú biztonsági tartalékainak alapját a rendkívül merev karosszéria és a kiváló DSA sportfutómû (Dynamic SAfety) képezi. A Turbo dinamikus potenciáljának megfelelõen feszesebb rugó-lengéscsillapító beállítást alkalmaztak, ezenkívül 10 milliméterrel megnövelték az elsõ és a hátsó nyomtávot. Annak érdekében, hogy a lassítás és a kanyarstabilitás is sportautóhoz illõ legyen, a rüsselsheimi Nemzetközi Mûszaki Fejlesztõ Központ (ITEZ) munkatársai nagy méretû kerekekre (7,5Jx17col) szerelt széles gumiabroncsokat (215/40 R 17 W) választottak, az elsõ féktárcsa átmérõjét pedig az egyéb kupé-változatok 280 milliméterérõl 308-ra növelték.
A Turbo-Coupé alapfelszereléséhez tartozó elektronikus menetstabilizáló (ESP) a blokkolásgátlót, az elektronikus fékerõ-elosztást (EBV) és a kipörgésgátlót (ASR) felügyeli és koordinálja. Az ESP kerékfordulatszám-szenzorai, valamint kormányhelyzet-, forgássebesség- és keresztgyorsulás-érzékelõi megállapítják a vezetõ irányválasztását és összehasonlítják azt az autó tényleges mozgásával. Ha a számítógép eltérést észlel a kettõ között, akkor az egyes kerekek lefékezésével segít pályán tartani a jármûvet. Ezáltal az ESP kritikus helyzetekben tovább fokozza a DSA futómû már eleve kiemelkedõ képességeit.
Választék: a kupé-modellprogram
Az új modellévre az eddig kapható kupé variánsokat is felfrissítették. Az 1.8 literes ECOTEC alapmotor immár 92 kW/125 LE teljesítményû, nyomatékmaximuma 170 Nm. Ezzel felszerelve 9.5 másodperc alatt gyorsul állóhelyrõl 100 km/óra sebességre a kétajtós kocsi, és 210 km/órát ér el. Gazdaságosságára sem lehet panasz: MVEG szerinti átlagfogyasztása 7.8 liter/100 km, emissziója az Euro 3/D4 kipufogó szabványt elégíti ki. A 108 kW/147 LE teljesítményû 2.2 literes ECOTEC könnyûfém motor nyomatéka 203 Nm. Ezzel 8.8 másodperc a 100-ra gyorsítás ideje, a csúcssebesség pedig 218 km/óra. Akárcsak a Turbo, ez is kielégíti az Euro 4 kipufogó szabványt. Az új évfolyam a gazdaságosság és a szervizigény szempontjából is elõbbre lépett: az olajcsere és a szerviz 300 ezer, illetve 60 ezer kilométeres intervalluma jelzi az Opel magas mûszaki színvonalát és következetesen ügyfélorientált hozzáállását.
A 2001-es modellév autói kívülrõl is felismerhetõk. A Turbo modellhez hasonlóan az 1.8 és 2.2-es változat is sötét hátsó lámpákat, illetve csomagtartó króm-díszlécet kapott. Fekete vagy fehér mûszer számlap választható. A szórakoztató berendezést attraktív berendezések bõvítik ki. Kapható például a négylemezes CD-váltóval kiegészített kombinált audio-navigációs NCDR 1100 berendezés, valamint az NCDR 1500, amelyben még kihangosított mobiltelefon is van.
***
Extra: turbó-fejlesztés
A benzinzabáló ágyúgolyótól a repülõ szõnyegig
Biztató perspektívák az Otto motor elõtt
Az elv ismert és változatlan: a kipufogógáz-áramlásba helyezett turbina, a vele közös tengelyen elhelyezett sûrítõkerék segítségével, levegõt szállít a motorba, növelve annak töltési fokát. Ennek hatására jelentõsen nõ a teljesítmény és a nyomaték. Míg azonban a dízelmotor és a turbófeltöltõ ideális párosításnak mutatkozott, a feltöltött Otto motorok jó ideig Fekete Péternek számítottak, mint nagy javítási igényû, benzinpusztító masinák.
Ez azonban nem valami elvi összeegyeztethetetlenség következménye volt, hanem sokkal inkább a hiányos mûszaki fejlesztésé. A szerkezeti anyagok még nem feleltek meg a hõterhelésnek. A turbinakerekeket például még a hetvenes években is acélöntvénybõl állították elõ, ma viszont titán-alumínium ötvözetbõl gyártják. Prof. Dr. Fritz Indra, a General Motors világviszonylatban illetékes hajtómû-részlegének, a GM Powertrainnek az elõfejlesztési igazgatója így beszél errõl: "A turbófeltöltõt csak a vízhûtés tette komoly megoldássá a benzinmotorok számára." Ehhez járult a motorelektronika fejlõdése, amelynek révén rendkívül dinamikussá váltak a szabályozási folyamatok.
A kipufogó-turbina egyre növekvõ elfogadottságában a dízelmotor játszotta mégis a legnagyobb szerepet, amely az alacsony kipufogógáz-hõmérsékletnek köszönhetõen eleinte a tehergépkocsikon diadalmaskodott. A fejlesztés elõrehaladtával sikerült azonban elvi elõnyeit a személyautó dízeleken és az Otto motorokon is érvényesíteni. Nagy teljesítmény-sûrûségüknek köszönhetõen a feltöltött négyhengeres motorok könnyebbek, kisebb helyigényûek és olcsóbbak az összehasonlítható teljesítményû hat- vagy nyolchengeres motoroknál. Fölényben vannak ökológiai szempontból is, mivel csekélyebb fogyasztást és emissziót tesznek lehetõvé.
Ami a turbo-történelmet illeti, az Opel azzal dicsekedhet, hogy jelentõs szerepet játszott a feltöltött benzinmotorok pályafutásának alakításában. A rüsselsheimi autómárka a Calibra Turbo modellel már 1991-ben meggyõzõen igazolta, hogy milyen lehetõségeket kínál ez a megoldás a menetteljesítmények, a fogyasztás, valamint a kipufogó- és zajemisszió terén. Ugyanebben a fejlõdési irányban tesz újabb lépést az Opel Coupé Turbo, amelynek ráadásul a hajtási komfortja és mûködési kultúrája is példamutató.
Jelentõs úttörõ munkát teljesített a Saab is, amely a General Motors konszern "turbó-mûhelyeként" és tudományos központjaként szerepel. A svéd vállalat már 1976-ban megnyitotta a turbó-korszakot, majd 1986 és 1996 között 2 világrekord, 21 nemzetközi rekord, valamint 40 sebességi csúcseredmény felállításával igazolta a turbómotorok állóképességét extrém terhelési viszonyok között. Ezenkívül az Opel testvérvállalata a kis nyomású "Eco Power" rendszerrel gazdasági és környezetvédelmi szempontból is tovább vitte ezt a technikát.
Indra professzor jelenleg mindenek elõtt az 1.0 - 1.4 liter lökettérfogatú, kis méretû négyszelepes benzinmotorokban lát nagy növekedési potenciált a turbófeltöltõ részére, és kétséget sem hagy afelõl, hogy ez a technika szép jövõ elõtt áll. Optimizmusát fokozza, hogy több új megoldás áll a sorozatgyártás kapujában: "A kettõs áramú turbinavezérlés lökésszerû feltöltéssel, a reagálást javító elektromos rásegítésû turbina, a variálható vezetõlapát-geometria, a motor változtatható sûrítési viszonya, valamint új anyagok alkalmazása - például acélöntvény helyett acéllemez turbinaház - további jelentõs növekedést idéz elõ a turbófeltöltõ hatásfokában. A turbófeltöltõ a közvetlen benzinbefecskendezéssel kombinálva is szerepet játszik majd motorstratégiánkban", jelentette ki Indra.
***
Extra: Opel V8-Coupé a DTM-ben
A turbók szupergyors testvére
460 lóerõs versenyautók hajtanak a túrakocsi bajnoki címért.
Az Opelnél régi hagyomány a sportos kupék építése és azok versenyeztetése. A Kadett raliváltozata a 60-as és a 70-es években futott, majd a Manta keltett szenzációt a pályaversenyeken és a ralikon. A rüsselsheimiek 1996-ban jutottak fel a csúcsra, amikor a Calibra ITC versenyváltozata, Manuel Reuter-rel a kormánynál megnyerte az "International Touring Car Championship" világbajnoki címét. Ma ismét szivárványosak a kilátások, mert az új Opel Coupé sorozat turbóváltozata, amely megint csak mércének számít a kategóriában, kiváló sorozatgyártású alapot képez a versenysporthoz. A versenyváltozat, az Opel DTM-V8-Coupé a világ legigényesebb túrakocsi versenysorozatában, a német DTM-ben küzd a bajnoki címért.
A versenyautók technikai szabályzata az esélyegyenlõség és a költségek korlátozása érdekében egyértelmû definíciókat tartalmaz. Ennek megfelelõen az Opel DTM-Coupé hosszirányban beépített V8-as motort, hátsókerék-hajtást és a differenciál mellé épített, soros kapcsolású hatfokozatú sebességváltót kapott. Elektronikus segédeszközöket, például blokkolás- vagy kipörgésgátlót nem szabad használni - csak a kiváló alapkonstrukció és a versenyzõk személyes tudása az, ami számít. Nagy szerep jut ezért a kocsi finom hangolásának és annak, hogy a vezetõ a fizikai lehetõségek határán tudja mozgatni az autót.
Az Opel DTM-Coupé szíve a 4.8 literes, V8-as, négyszelepes könnyûfém hajtómû, két darab 28 milliméter átmérõjû szívócsõ-szûkítõvel és szabályozott hármas hatású katalizátorral. Alapjául a General Motors anyavállalatnak az a hajtómûve szolgál, amelyet többek között az amerikai "Indy Racing League" versenysorozatban alkalmaznak nagy sikerrel. A költségeket az égbe hajtó súlycsökkentés korlátozása érdekében a DTM-ben minimális súlyt írnak elõ különbözõ szerkezeti elemekre - a motorra 165 kilót, egy dugattyúra 350 grammot, egy hajtókarra 450 grammot. A teljesítmény azonban bõséges, hiszen a motor 750-as fordulatszámnál 460 lóerõt ad le és ezáltal - ha a pályának megfelelõen választott áttétel megengedi - eléri a 320 km/óra sebességet. Volker Strycek, az Opel versenyigazgatója és az "Opel Performance Center GmbH" (OPC) ügyvezetõje szerint: "a DTM olyan a túrakocsiknál, mint a Formula-1 az együléses versenyautók között."
Mivel a szabályzat szerint a motoroknak felújítás nélkül kell kibírniuk az összes bajnoki futamot, állóképességük ugyanolyan fontos, mint a teljesítményük, hiszen a tesztekkel együtt idényenként legalább ötezer kilométer jön össze. Ha idõ elõtti cserére kerülne sor, akkor a következõ futamot a rajtrács utolsó sorából kellene kezdeni, még egy további csere pedig már bajnoki pontok levonásával járna.
Pontosan meghatározzák a DTM kocsik karosszériáját is. A vezetõvel együtt a kocsinak legalább 1080 kilogramm súlyúnak kell lennie, aerodinamikai segédeszközként a diffúzor, a sík fenéklemez és az állítható hátsó spoiler megengedett. Ami a futómûvet illeti, Donatus Wichelhaus mûszaki vezetõ emberei elöl-hátul kettõs keresztlengõkaros konstrukció mellett döntöttek. A Dunlop versenygumikkal felszerelt 18 colos verseny-keréktárcsák belsejében karbon féktárcsákat találunk.
A csúcstechnológiát azonban nem csupán a köridõk javítása céljából vetik be, hanem, mint Volker Strycek hangsúlyozza: "az Opel DTM-Coupé biztonsága is mintaszerû a túrakocsi-sportban." Errõl többek között térhálós csõváz gondoskodik olyan króm-molibdén ötvözetbõl, amelyet rendkívüli szilárdsága és kivételes könnyûsége miatt a repülõgépgyártásban használnak elõszeretettel. Jóllehet autónként 80 méter ilyen csövet építenek be, a karosszéria súlya a belehegesztett ketreccel együtt csupán 90 kilogramm. A biztonság második fokát a Formula-1-es autókét utánzó szénszálas kocsitest képezi, amelyet az acélvázzal összecsavaroznak. A versenyautó elejét, hátulját és két oldalát ugyanilyen anyagból készült gyûrõdõ szelvények védik. A szabályzatnak megfelelõen a konstrukció 8 tonnás ütközési energiát áll ki - az Opel szupergyors autója tehát nem csak a támadásban, hanem a védekezésben is kiváló.
***
Extra: Opel kupék 1961-2000-11-08
Örömautók
Idáig több mint 2,5 millió kupé talált gazdára
Az Astra alapján álló új kupéval az Adam Opel AG töretlenül folytatja azt, amit a 60-as évek elején kezdett, és ami azóta gyártási palettájának szilárd és rendkívül sikeres része: az olyan szívdobogtató kupé-változatok gyártását, amelyek az autót közönséges közlekedési eszközbõl az emóciók világába emelik. 1961-ben a sikeres Rekord P2 típussorozatra épülõ speciál-karosszériával szerzett meglepetést a rüsselsheimi vállalat. A Rekord P2 Coupé jelentõs mértékben különbözött a típussorozat limuzinjaitól, és a nagy sorozatú autógyártásban korábban ismeretlen individuális jelleget honosított meg.
Az újonnan született jármûkategória receptje: sajátos, kétajtós karosszéria, lendületes vonalvezetés, a sorozatgyártásból származó megbízható technikával, rendkívül kedvezõ áron. Az Opel már a 30-as években is kínált ugyan kupékat, az áttörés azonban csak a P2-vel sikerült. Két éven belül 33 ezer Opel vásárlót ragadott meg a "Rekord Coupé - egy szeretni való autó" reklámszlogen, és a 7675 márkás vételár. Ezáltal az újonc mindössze 700 márkával került többe a hasonló felszereltségû limuzinnál, de jóval kedvezõbben volt megvehetõ, mint a kis karosszériaépítõ cégek különleges modelljei. Az ismert darmstadti Autenrieth karosszériás cég például 50 százalék felárat kért azért, hogy a limuzint kupévá alakítsa.
Ezen ígéretes elsõ lépés után nyilvánvaló lett, hogy a kupé-kategória jelentõs potenciállal kecsegtet. Ennek megfelelõen az Opel különbözõ kategóriájú változatokkal jelentkezett a késõbbiekben. A kínálat a Kadett-családtól a Rekordon és a 60-as-70-es évek Commodore sorozatán keresztül az olyan luxuskocsikig vezetett, mint az Admiral V8-Coupé, vagy a Senator modellre épülõ Monza. A legradikálisabb húzásra 1968-ban került sor, amikor bemutatták az izgalmas formájú, feltûnõ, kétüléses Opel GT modellt. 1970-ben ismét négyajtós kupé következett. A Manta A teljesen önálló modell volt, csak egyes fõdarabjait kapta az Ascona családtól.
Idõközben a korábbi korok valamennyi Opel kupéja megbecsült klasszikus kocsivá érett, amelyek a nagy szériában gyártott alkatrészeknek köszönhetõen megfizethetõ áron szerezhetõk be és tarthatók fenn. A klasszikus autók piacának egy különleges jelensége is az ilyen egyéni és exkluzív modellek túlélését segíti elõ: míg egy-egy típussorozatnak még az attraktív limuzin változatai is alig-alig keresettek és eltûnnek a piacról, a kupé és kabriók keresett örökzöld modellnek számítanak. Immár az 1989-ben bemutatott, és 1997-ig gyártott Calibra is klasszikusnak számít, különösen a Turbo 4x4, amely 1992-ben debütált, és 49 800 márkáért csúcstechnikát kínált kortalanul elegáns lemezruhája alatt. A viszkókuplunggal variált nyomatékelosztású állandó összkerékhajtás, az újszerû integrált feltöltõvel ellátott 204 lóerõs turbómotor és a hatfokozatú sebességváltó még mai szemmel is megállja a helyét.
A mai modellpalettában 2000 tavasza óta az Astra alapon álló új Coupé gondoskodik örömmel üdvözölt változatosságról. Míg az 1994-ben megjelent Tigra a belépõ modellt képviselte az Opel kupék világába, és elsõsorban a fiatalokat és az egyedülállókat vonzotta, az új Coupé a kompakt középkategóriában mutatja be a lehetõségeket. Markáns, sportosan elegáns karosszériája bõséges helyet kínál, a kapható motorok pedig csekély fogyasztás és emisszió mellett garantálnak nagy menetteljesítményeket. Biztonságos és gondtalan autózásról a gazdag komfort és biztonsági felszerelés gondoskodik, és az autóvonzerejét tovább fokozza a kedvezõ vételár.
Az új Coupé modellel az Opel ismételten igazolja kompetenciáját abban a piaci szegmensben, amelyben negyven éves tapasztalatra és fejlesztési sikerekre tekinthet vissza. Azt, hogy mennyire sikeres a kupé modellek következetes szerepeltetése a típusválasztékban, a statisztika mutatja: a rüsselsheimi márka 1961 óta 19 modellcsaládban összesen 75 különféle kupé-változatot dobott piacra és ezekkel uralkodó piaci pozíciót szerzett. Az eladott Opel kupék száma mára eléri a kereken 2 és fél milliót.
Opel Southeast Europe
