Iskolám, a kisújszállási gimnázium  (Ma: Móricz Zsigmond Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola)   A gimnázium abból az iskolából fejlődött ki, melynek az alapját 1717 körül vetették meg Kisújszállás újonnan települő lakosai. Az első tanítója Musnai Mózes lévita. Kezdettől fogva hosszú időn át a debreceni kollégium partikulája, 1797-ig rektória. Ekkor Komáromi Gábort állandó professzorrá választják, 1807-ben ismét rektória lesz. 1852-ben az Entwurfban megkívánt felszerelések hiánya miatt mint magánjellegű algimnázium folytatta működését  három osztállyal és tanárral! 1854-ben felállítják a negyedik tanszéket, s a IV. osztályt. 1855-ben az 5. és a 6. tanszéket. Az V. osztályt 1861-ben, a VI. osztályt 1862-ben nyitják meg. Az 1883. XXX. t.-c. megalkotása után hét tanszékkel működik, mint hatosztályú gimnázium. 1893-tól, amikor megnyílik a VII. osztály, főgimnázium. 1894-ben államsegéllyel megnyílik a VIII. osztály.       1924-től reálgimnázium. 1935-től fokozatosan gimnáziummá alakul. 1927-től 1944-ig a neve Kisújszállási Református "Horthy" reálgimnázium, ill. Horthy-gimnázium volt. 1945. őszén az I. osztály már mint az Általános iskola V. osztálya nyílt meg, felmenő rendszerben.       Mostani épületébe 1894-ben költözött, azelőtt a már lebontott központi fiúiskolában volt elhelyezve az elemi népiskolával együtt.      Leghíresebb növendéke Móricz Zsigmond volt, aki a Forr a bor c. önéletrajzi regényében sok érdekességet ír le az egykori gimnázium életéről.      A vidéki diákok egy része "bejárós" volt, akik kora hajnalban vicinálissal utaztak be Kisújra, s délután mentek haza. A többiek albérletben, "kamarákban" laktak, szegénységben, elhagyatottságban, elhanyagoltságban. 1929-ben létesült a Református Deákotthon, 40 férőhellyel.