 |
|
Galamb József (Joseph
A. Galamb) (Makó, 1881. február 3. – Detroit, 1955. december 4.) magyar
mérnök, konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell egyik
megalkotója.
Fiatalkora
Pályájának kezdete Legelső munkahelye a diósgyőri Vasgyár
volt, ahol rövid ideig dolgozott; műszaki rajzolóként tevékenykedett üzemmérnöki
diplomával. Még 1901-ben bevonult a kötelező katonai szolgálatra Pólába
a haditengerészethez. Itt – amellett hogy gépkezelői tanfolyamot végzett
– megismerkedett Horthy Miklóssal, aki akkor a Kranlich torpedó-naszád
parancsnoka volt. Horthy felfigyelt a tehetséges szakemberre. Galamb József
egy év múlva leszerelhetett, szakaszvezetői rangban hagyta ott a katonaságot.
Ezután dolgozott Hódmezővásárhelyen, Aradon és Békéscsabán, majd elnyerte
a Magyar Automobil Rt. ösztöndíját, és Németországba utazhatott. Az ösztöndíj
értéke 300 korona volt, amelyet tanulmányútra lehetett fordítani. Út Amerikába Galamb József elhatározta, hogy eljut az
Amerikai Egyesült Államokba, minden vágya volt, hogy megtekintse az 1904-es
autó-világkiállítást St. Louisban. Útközben útbaejtette Hollandia és Belgium
gyárait. Hamburgból New Yorkba hajózott, az Amerikai Egyesült Államokba
1903. október 6-án érkezett meg. Mivel pénzszűkében volt, a világvárosban
azonnal munkát keresett; dolgozott egy dobozgyárban, majd a Thomson Leather
Decoration Company-nál, az Albany State House falburkolatának díszítésén
munkálkodott. Ford kostruktőreként A Ford Motor Companynál 1905. december
11-én kezdett dolgozni mint műszaki rajzoló. 1911-ben, majd 1913-ban is hazalátogatott
Makóra. A gyár főkonstruktőre, később főmérnöke és igazgatója lett.
Időskora Az 1940-es években a magyarországi politikai helyzet miatt már nem tarthatta családjával a kapcsolatot. Testvérei idehaza folyamatos zaklatásnak voltak kitéve, a makói lerakatot államosították, az ÁVO lefoglalta a tengerentúlról érkező pótalkatrészeket. Gyomorbántalmak, majd szívbetegség gyötörte. Egy szívrohamból felépülve 1944 márciusában az aktív munkától visszavonult, orvosai tanácsára kérte nyugdíjazását. Az amerikai autógyártás fellegvárában, Detroitban halt meg, 1955-ben. Emlékezete - 1981-ben emléktáblával jelölték meg a
makói Ford-lerakat épületét.
Jegyzetek - Hajdu Gábor: Galamb József szülőháza
= Makói História 2001/1 (5. évfolyam 19. szám)
Források - Varga Róbert: Galamb József életútja
= SuliMédia 1995. április 3. évfolyam 2. szám p. 6.
|
Egy
szegény református parasztcsaládban született. Édesapja Galamb József földműves,
édesanyja Putnoki Erzsébet háztartásbeli volt. A hét gyermek – Sándor,
József, István, Rozália, János, a csecsemőként meghalt Ferenc, és Ferenc
– között a második legidősebb volt. Elemi iskoláit, és a gimnázium első
négy osztályát szülővárosában végezte, amelynek költségeit az addigra befutott
ügyvédként tevékenykedő bátyja fedezte, mert a családfenntartó édesapa
korán meghalt. Szegeden, az Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában (ma Déri
Miksa Szakközépiskola) folytatta tanulmányait. Itt legkedvesebb tanárai
közé tartozott Csonka Ferenc vegyészmérnök, akinek bátyja, Csonka János
a magyar autó- és motorgyártás úttörője volt. Már itt felfigyeltek geometriai
rajzaira, amik nagy kifejezőkézségről tanúskodtak.
Ezután
a Budapesti Állami Felsőipariskolának (ma Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész
és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar) lett hallgatója. Innen 1901. júniusban
távozott végbizonyítvánnyal. Tanárai között számos kiemelkedő szakember
volt, úgy mint Lencz Ödön, Dömötör Pál és Jalsoviczky Géza. Három itt töltött
éve alatt a gépész szakosztályon 24 tantárgyat tanult, és a gépszerkezettani
gyakorlatokon kivétel nélkül jeles osztályzatot kapott. A főiskola után
egy évet töltött gyakorlaton, ennek befejezése után a kovács, kútfúró,
harangöntő, lakatos, rézöntő, réz- és bronzműves szakmákból képesítést
szerzett, és elsajátította a lokomobilok, gőzkazánok és stabilgépek kezelését.
Az iskolák elvégzésekor végleg elhatározta, hogy autót akar konstruálni
– ez már a szegedi évek óta érlelődött benne.
Abban az esetben, ha a díjazott nem tér vissza a munkahelyére a tanulmányi
idő letelte után, a pénzösszeget vissza kellett fizetni. 1903-ban kezdte
meg külföldi útját, ellátogatott Drezdába, Hamburgba, Berlinbe és Brémába.
Ez utóbbi helyen pénze elfogyott, ezért hajógyári munkásnak állt. Dolgozott
Düsseldorfban egy kisebb üzemben, majd a Daimler és a Benz gyáraiban. Ezután
érkezett el Frankfurt am Mainbe, ahol az Adler Automobil Company alkalmazottja
lett, motor-összeszerelőként dolgozott.
Hamarosan Pittsburghbe utazott, ahol szerszámkészítőként dolgozott a Westinghouse
Műveknél. Napi 9-10 órát dolgozott 25 cent órabérért. Keresetéből végül
el tudott jutni a világkiállításra. Eredeti tervei szerint visszatért volna
az Adler-gyárba, de meggondolta magát, és keletnek indult. Clevelandben
a Stearn's Automobile Company alkalmazottja lett, karburátorokat készített.
Ekkorra már elég jól elsajátította az angol nyelvet, ezért géptervezői
állást keresett. Elsőként a Harris Automotive Press Company foglalkoztatta.
A cég rotációs munkagépeket gyártott, heti fizetése 20 dollár volt. 1905
nyarán meglátogatta egyik detroiti barátját. A város - az autógyártás korabeli
központja - annyira megtetszett Galambnak, hogy itt is telepedett le. Detroitban
találkozott Henry Forddal is. 20 dolláros állást keresett, de a Cadillac-gyár
csak 18-at ígért neki. Hogy megbizonyosodjanak gépészmérnöki tudásáról,
lehetőséget adtak neki próbatervezésre. A bemutatkozás előtt szerencsét
próbált Ford gyárában, ahol azonnal megkapta az igényelt heti fizetést,
és tíz nap múlva munkába is állhatott. A próbatervezésen egy speciális
fúrót tervezett, amelyet egy hátsó fékdob gyártáshoz lehetett használni.
A két óra alatt elvégzett munkát a Cadillac állásajánlattal díjazta volna,
de Galamb közölte a gyárral, hogy már Fordhoz szerződött. Ebédjét fogyasztva
lépett oda hozzá egyik barátja, akivel együtt hajózott Németországból az
Egyesült Államokba. Az anekdota szerint ekkép invitálta a mérnököt: „Gyere
Jóska hozzánk állásba!” Galamb erre az eseményre visszaemlékezve később
azt mondta: „Így esett hogy három órán belül három helyre mehettem volna
dolgozni”.
Ekkoriban
a cég szinte semmit sem gyártott önállóan; az alkatrészeket a Dodge Brothers
szállította. Áttervezte a Ford N-modell hűtőrendszerét, majd a gyár főkonstruktőre
lett. A szintén magyar Farkas Jenővel és az amerikai Childe Harold Wills-szel
együtt ő alkotta meg a híres Ford T-modell alkatrészeinek tervét. Ez egy
egyszerűen kezelhető, olcsón előállítható autó volt. A szerkezeti tervek
elkészítése során jelentős műszaki újításokat alkalmazott. Az ő találmánya
volt az elsőként a T-modellnél alkalmazott bolygóműves sebességváltó és
a levehető hengerfejű motor. 1913-ban Galamb vezetésével áttértek a mozgó
összeszerelő szalagon történő sorozatgyártásra. E forradalmi újításnak
köszönhetően a T-modell a világ első népautója lett. Húsz évig gyártották,
közel 15 és fél millió darab készült belőle. 2000-ben 100 000 működőképes
darab volt fellelhető a világon.
1915-től Farkas Jenővel elkészítette a Fordson-traktor, az első sorozatgyártású
mezőgazdasági jármű terveit. Elsősorban nőknek szánták, hogy férjük helyett
dolgozhassanak a farmon, amíg azok a fronton szolgálnak. Belőle hat darabot
küldött szülővárosába testvéreinek, akik nem csak dolgoztak vele, hanem
egyúttal propagálták is a Ford-járműveket, és családi céget alapítottak.
A telephely a Deák Ferenc utca sarkán állt (az épületet emléktáblával jelölte
meg a makói városvezetés), autókat, traktorokat, alkatrészeket forgalmaztak,
amik Fiumén keresztül érkeztek ide. A növekvő kereslet hatására később
Békéscsabán is lerakatot alapítottak, ahol 35 szerelő dolgozott. Ugyanebben
az évben kapta meg Galamb József az amerikai állampolgárságot. 1917-ben
megnősült, Dorotty Beckhammel közös házasságukból két leány, Clair (*1918)
és Gloria (*1927) született.
1921-ben
ösztöndíjat alapított olyan makói, szegény sorsú diákoknak, akik felső
ipari iskolában kívántak tanulni. Az első világháború alatt hadigépek szerkesztésével
foglalkozott (tengeralattjáró-keresővel, harckocsikkal, repülőgépmotorokkal),
de sebesültszállító autók tervét is neki köszönhetjük. Részt vett a V-8
modell kialakításában, pályamunkás vagonokat és teherautókat is tervezett.
A Ford máig használt márkafeliratát is ő rajzolta meg. Több alkalommal
hazalátogatott Magyarországra, s előadásokat tartott a Magyar Mérnök és
Építész Egyletben. Utoljára 1932-ben járt idehaza. A második világháború
idején Ford ötletére hathengeres kiskocsit tervezett, amely 1942-ben készült
el. Henry Ford megbecsülte tehetséges tervezőjét; Galamb évi fizetése 75
000 dollár volt - ennyit keresett az Egyesült Államok elnöke is.
