Nyomásszabályozók |
A nyomásszabályozó feladata a tartályban
lévő nyomás nagyságának egy felső és egy alsó határérték közötti tartása.
Vagyis engedje át a kompresszortól jövő levegőt a tartály felé mindaddig,
míg ott el nem éri a megengedett fölső értéket (régebben 0,5...0,7 MPa-t,
mostanában az 1 MPa-t, de előfordul 1,2 MPa is), s akkor kapcsolja a kompresszort
"üresjáratra". Viszont amikor a nyomás 10...15 %-kal a fölső határ alá
esik, ismét töltse a kompresszor a tartályt. A nyomásszabályozóknak két
fő típusa van. Az egyik szabad utat nyit a kompresszortól jövő levegőnek,
amikor nincs szükség töltésre, a másik "visszaszól" a kompresszornak, hogy
ne is szállítson. Az előző típusnak további két altípusa van: az egyiket
"veszteségesnek", a másikat veszteségmentesnek hívják. Ez azt jelenti,
hogy a régebben alkalmazott "veszteséges" nyomásszabályozók időnként akkor
is töltésre kapcsoltak, ha közben nem is volt fékezés: maguktól
is "lefújtak", mivel működésükhöz hozzátartozott a tartály levegőjének
állandó szivárogtatása. Ismerkedjünk meg egy ilyen "veszteséges" nyomásszabályozóval.
Bal oldalon folyamatosan látható a működés. A következő ábrák már az ún. veszteségmentes
nyomásszabályozókat mutatják. Elsőnek egy dugattyús szerkezetet mutatunk
be (úgy tűnik, a néha nem üzembiztosan működő dugattyúkat előbb-utóbb kiszorítják
a membránok).
A rugókarakterisztikától függ, hogy ehhez mekkora nyomásesés tartozik. Minden esetre előbb utóbb kinyílik a levegő útja az 1 dugatttyú fölötti kamrából, az 1 dugattyú felemelkedik, azaz zár, s megkezdődik a szállítás a tartályokba. Az egyes fázisok külön-külön láthatók itt! A fenti alaptípusnak van olyan változata is, amelyikben az 1 dugattyú nyitását nem a 2 visszacsapó szelep utáni térben kialakuló nyomás, hanem egy másik, például egy légszárítóban lévő következő visszacsapó szelep mögötti térben lévő nyomás vezérli.. Egy másik változatban az 1 dugattyú fölötti térben lévő nyomást ki lehet vezetni valahová, ahol a nyomás megjelenése valamit vezérelhet (például kinyithatja a légszárító kieresztő csapját, vagy a kétugattyús kompresszor levegőszállítását leállítja). A jobb oldali ábrán mindkét lehetőség látható. Ezek után nézzünk meg egy membrános kivitelt.
Mivel a nagy dugattyú fölötti térben lévő nyomás a szelepzáróra is hat fölfelé, ezért az ott kialakuló erő "segít" a membránra ható erőnek. Ennek következtében meghatározott nyomáscsökkenésnek kell bekövetkeznie ahhoz, hogy ismét lesülyedjen a membrán, s tölteni tudjon a kompresszor. Az egyes fázisokat külön-külön is megnézheti itt . Végül nézzünk meg egy olyan nyomásszabályozót, amelyik "visszaszól" a kompresszornak, amikor nincs szükség levegő szállítására.
Ennek a szerkezetnek (bal oldalt) a fölső része teljesen megegyezik az előzőével, ezért nem is ismertetjük a működését. Különbség az alsó részben van: amikor a membrán felemelkedik, a levegő nem egy nagy dugattyú fölé megy, hanem vissza a kompresszorba. Ott egy membrán segítségével nyitja
a dekompresszor-szelepeket, hogy a levegő a két henger között tudjon oda-vissza
áramolni anélkül, hogy elhagyná a kompresszort.
És egy kis kikapcsolódás! |