Ha a fotókat eredeti méretben akarja látni, kattintson rájuk!
Az Opel és a GM bemutatja
a működőképes, hidrogénhajtású tanulmányautót"HydroGen1" - gyakorlati kipróbáláson a tüzelõanyagcellás autóTeljes értékű ötülésű kocsi a Zafira kompakt egyterű (varia) alapján
Az Opel és a General Motors a hidrogén és a tüzelõanyagcella kombinációjában látja a holnap mobilitásának kulcsát. Az eddig elért haladás a "HydroGen1" nevû korszerû, gyakorlatban használható prototípuson mérhetõ le. Az Opel sikeres kompakt egyterûjén (variáján), a Zafirán alapuló, teljes értékû ötülésû kocsi 140 km/órás csúcssebességet ér el 55 kW/75 LE teljesítményû, háromfázisú villanymotorjával. Az áramot tiszta hidrogént feldolgozó tüzelõanyagcella, "máglya" szolgáltatja. Mindaddig, míg nem áll rendelkezésre nagyszámú hidrogénkimérõ töltõállomás, az Opel és a GM a fedélzeti benzinátalakítást (reformálás) tekinti a tüzelõanyagcellás autó nagyarányú felhasználása felé vezetõ út legcélszerûbb átmeneti megoldásának.
A HydroGen1 tüzelõanyagcellája egyáltalán nem bocsát ki káros anyagot. Kifejlesztése a Németországban és az Egyesült Államokban körülbelül 250 fõt foglalkoztató Global Alternative Propulsion Center (GAPC - Globális Alternatív Hajtási Központ) érdeme, amelyet az Opel és a GM 1998-ban hozott létre. A szakemberek rendelkezésére áll mindaz a felbecsülhetetlen tudáskincs, amelyet a két vállalat a villanyautókkal és a tüzelõanyagcellával kapcsolatban közel negyven év alatt szerzett. A HydroGen1 prototípus megépítésével nem csupán hozzáértését demonstrálja a világ legnagyobb autógyártója, hanem egyben nyilvánvalóvá teszi elkötelezettségét, hogy az elkövetkezõ néhány éven belül ésszerû áron hozzon forgalomba tüzelõanyagcellás autókat, és ezzel hozzájáruljon a környezet védelméhez, természetes energiaforrásaink megkíméléséhez.
A GAPC tudósai és mérnökei jelentõs lépést tettek e cél elérése felé. Ez jól lemérhetõ a kemény tesztprogram alapján, amelyet HydroGenl-gyel hajtottak végre az Opel dudenhofeni próbapályáján, illetve az a döntés, hogy ez az autó legyen az olimpiai láng kísérõkocsija az idei Olimpiai játékok alkalmával. A megnövelt, immár 400 kilométert elérõ hatótávolság, és a tüzelõanyagcella teljesítménye mérföldkõnek számít. A sorba kapcsolt cellákbói álló máglya mérete csak 590x270x500 milliméter, tehát olyan kompakt az egész, mint egy hagyományos benzines- vagy dízelmotor. Folyamatos teljesítménye 80 kW (109 LE), csúcsteljesítménye 120 kW (163 LE). Az Opel és a GM kutatói áttörést értek el a hidegindítást illetõen is: egy különleges teszt során ismételten bizonyították, hogy a tüzelõanyagcellát akár mínusz 40 fokos hömérsékleten is mûködésbe lehet hozni.
Hosszú távon az Opel és a GM szakemberei a hidrogént favorizálják jármûhajtó üzemanyagként. Dr. Erhard Schubert, a GAPC társigazgatója, így magyarázza ezt: "Ez az egyetlen energiahordozó, amellyel annak ellenére csökkenthetõ a széndioxid-kibocsátás, hogy egyre több az autó az utakon. A hidrogén ugyanis elektrokémiai folyamatban reagál az oxigénnel, a melléktermék tiszta víz. További elõny, hogy lehetõséget ad korlátozott olaj- és földgáz-tartalékaink megkímélésére."
A holnap tüzelõanyagcellás autója az Opel és a GM szakértõinek megoldása szerint a hidrogént mélyhûtött állapotban, mínusz 253 fokon szállítja magával. A HydroGen1 rozsdamentes tankja körülbelül egy méter hosszú és 400 milliméter átmérõjû, 75 liter hidrogént fogadhat be, amelynek felmelegedését kilenc méter vastagságú polisztirénnel megegyezõ hõszigetelõ képességû, többrétegû üvegszálas borítás akadályozza meg. Ennek, és a tartály kettõsfalú konstrukciójának köszönhetõen a párolgási veszteség nem több, mint egy-három térfogatszázalék naponta.
Közben a GAPC mérnökei egyéb hidrogénszállító módszereken is dolgoznak. Amellett, hogy a gáz tárolható nyomástartó tartályban, két további alternatíva kínálkozik: a "nano-tárolás", amelynek során a hidrogénatomokat elképzelhetetlenül vékony, csöves karbonszálak felületén kötik meg, illetve a metálhidrid-elv, amely azt jelenti, hogy a hidrogént összepréselt fémötvözet-por nyeli el, mint valami szivacs. A GM elsõ ízben az idei Detroiti Autókiállításon mutatta be ezt a módszert a tüzelõanyagcellás Precept tanulmányautón. A számos biztató aspektus közül is ki kell emelni az egyszerû konstrukciót és a nagy tárolóképességet.
A GAPC társigazgatója, Schubert hangsúlyozza azonban, hogy a jövõ nullaemissziójú autóközlekedése csupán akkor válik lehetségessé, "ha megújuló energiaforrásokkal állítjuk elõ a hidrogént, mint például biomasszával, vízi erõmûvel, szélerõvel vagy napenergiával." Az ehhez szükséges technológia már ismert, de még nem valósult meg kereskedelmi léptékben. A megvalósítás nagy, központosított létesítményekben, vagy kisebb, decentralizált üzemekben is lehetséges.
A hidrogénellátó infrastruktúrát az Opel és a GM 2020-ra szándékozik lépésrõl lépésre létrehozni Európában, olajipari stratégiai partnerek bevonásával. Az Opel és a GM tüzelõanyagcellás autói azonban már jóval ezt megelõzõen piacra kerülnek. "Mérnökeink intenzíven dolgoznak elfogadható átmeneti megoldásokon, például a fedélzeti benzinreformáláson", mondta Dr. Byron McCormick, a Global Alternative Propulsion Center társigazgatója.
HydroGen1 - Műszaki adatok
Típus: Ötülésû prototípus a Zafira kompakt egyterû alapján.
Hajtóanyag-rendszer: Rozsdamentes acél tank cseppfolyós hidrogén részére,
a hátsó ülés alatt, a futómû elõtt, hossz/átmérõ 1000/400 mm,
befogadóképesség: 75 liter/5 kilogramm hidrogén.Máglya: 200 egyedi tüzelõanyag-cella, sorba kötve.
Feszültség: 125 - 200 volt.
Hossz/szélesség/magasság: 590/270/500 mmMotor/erõátvitel: Háromfázisú szinkronmotor,
mûködési feszültség: 250 - 380 volt,
teljesítmény: 55 kW/75 LE - 60 kW/82 LE,
nyomaték: 251 Nm - 305 Nm,
a motorra szerelt egyfokozatú redukciós áttétel,
össztömeg 68 kg,
elsõkerék-hajtás.
Kiegészítõ akkumulátor csúcsterhelés esetére hátul, a csomagtartó padlója alattMenetkész tömeg: 1575 kg
Gyorsulás 0…100 km/h: 16 s
Csúcssebesség: 140 km/h
Hatótáv: 400 km
