. . . . . . . . . . Bemutatkozik  egy új automatizált mechanikus sebességváltó, az „Easytronic”              .         . . .   Kattintson a fotóra! Automatikus sebességváltó alatt általában egy hidrodinamikus nyomatékváltóból, s egy 2…4 fokozatú (bolygóműves) mechanizmusból álló váltóművet értünk, amelyben egy automatika gondoskodik a fokozatváltásokról. A tisztán mechanikus váltómű automatizálásával is sokszor próbálkoztak, elsősorban bolygóm?ves szerkezetekkel. A két világháború között például világhírnévre tett szert a Wilson váltó, a maga „előválasztásos” rendszerével. Később előtéttengelyes váltókat is automatizáltak: a hagyományos alakzáró (körmös) tengelykapcsolók helyére soklemezes olajos tengelykapcsolót építettek, amit azután hidraulikával működtettek. A működtetést már lehetett automatizálni, de voltak – vannak – olyan rendszerek, amelyekben az automatika kiiktatható, hogy vezető maga válthasson sebességfokozatot. A közeljövőben mutatkozik be az első olyan automatizált, tisztán mechanikus – éspedig hagyományos előtéttengelyes rendszerű! – váltómű, amelyikben még a kapcsoló hüvelyek is hagyományosak. Az Opel „Easytronic” fantázianevű váltóműben minden megvan, ami a legklasszikusabb mechanikus váltóművekben: van benne mechanikus tengelykapcsoló, ötfokozatú előtéttengelyes sebességváltó szinkronizált kapcsolóhüvelyekkel, tolórudakkal. Az újdonság az, hogy a tengelykapcsoló kiemelését és a tolórudak mozgatását villamos motor végzi. S ha már van villamos áram, akkor kézenfekvő, hogy a működtetés lehet automatikus. Ehhez már csak egy okos számítógép kell, amelyik mindig tudja, hogy mikor kell a tengelykapcsolót kiemelni, illetve zárni, mekkora sebességgel és mekkora erővel, amelyik tudja, hogy melyik tolórudat mikor melyik irányban kell mozgatni – és amelyik észreveszi, ha a gépkocsivezető maga akar kapcsolni. Az okos számítógép figyeli azt, hogy a gépkocsivezető mikor melyik helyzetben tartja vagy hová mozgatja a sebességváltókart, hogy nyomja-e gáz-, illetve a fékpedált, hogy éppen mekkora sebességgel halad a jármű stb.  A sebességváltókar helyzetei: – jobb szélső helyzetbe tolva: semleges, „üres” állás; a motor indítható, – jobb szélső helyzetben lefelé húzva: a vezérlés hátramenetbe kapcsol;     gázadáskor a jármű elindul hátrafelé, – bal szélső helyzetbe tolva: gázadáskor a jármű elindul előre, a sebesség     növekedésével (a gázadás mértékét is figyelembe véve) automatikus     sebességváltás előre, illetve hátra, – középhelyzetben a fokozatváltás manuális: fölfelé vagy lefelé pöccintve fölfelé     vagy lefelé kapcsol a vezérlés.   Mind az automatikus, mind a kézi váltás valóban pillanatokat vesz igénybe: 0.25…0,30 másodpercet. Ez azt jelenti, hogy például kézi váltás esetén át lehet ugrani fokozatokat úgy, hogy a váltókart nem egyszer, hanem kétszer vagy háromszor pöcköli meg a vezető anélkül, hogy a gázpedálállást megváltoztatná (az automatika gondoskodik a megfelelő gázadásról, hogy a tengelykapcsoló zárása a váltás befejezésekor mindig csúszásmentes legyen). A „kihúzatáshoz” szükséges visszakapcsolás (padlóig benyomott gázpedál, „kick-down”) is hatásos mind manuális, mind automatikus üzemmódban.   Fékezéskor a gyakorlott gépkocsivezetőt is megszégyenítő ügyességgel mindig optimális pillanatban emeli ki a tengelykapcsolót, elkerülve a motorleállást, megnövelve az úttartás biztonságát. Automatikus üzemmódban még azt is figyeli az automatika, hogy pl. a piros lámpánál álló jármű vezetője mikor veszi le a lábát a fékről, s akkor finoman felengedi a tengelykapcsolót. Ez nagyban megkönnyíti az emelkedőn való indulást is. Általában mondható, hogy a tengelykapcsoló tárcsájának a szorítása mindig alkalmazkodik az üzemi viszonyokhoz: a nyomaték-érzékelés figyeli, hogy emelkedőn vagy lejtőn indul-e el a jármű, vagy hogy van-e ráakasztva lakókocsi.   Összehasonlítva az „Easytronic” váltóművet a közismert automatikus váltóművekkel kiderül, hogy előállítása 50 %-kal olcsóbb, tömege kb. 25 kilóval kisebb, hatásfoka lényegesen jobb, a jármű fogyasztása kedvezőbb.   A hagyományos előtéttengelyes váltóval szemben a tömege csak 4 kilogrammal nagyobb, élettartama viszont jelentősen hosszabb, s a gépkocsi fogyasztása is kisebb (átlagos vezetőt feltételezve).   Mind az automatikus, mind a hagyományos előtéttengelyes váltóművel szemben egyedülálló előnye, hogy a gépkocsivezető maga dönti el, mikor élvezi az automatikus üzemmódot, s mikor akar sportosan vezetni, azaz kézzel váltani.    Az „Easytronic” ősszel fogja ünnepelni világpremierjét az új Opel Corsa 1.2 (55 kW/75 LE) modellben. Az Opel partnerei a három évig tartó fejlesztésben a LuK és a Bosch szakemberei voltak.  Lézo Megjelent az AUTÓSZAKI 2000/08. számában