100 éves az Opel autógyártás1899-ben született az első Opel-gépkocsi
Az Adam Opel AG egészen különleges születésnapot ünnepel 1999-ben: száz éve született az első Opel-automobil. A mai világcég alapjait Adam Opel rakta le, aki 1862-ben, kézi munkával hozta létre első varrógépét. 13 évvel a kerékpár-gyártás kezdetét jelző 1886 után, 1899-ben jött létre az első gépkocsi, az Opel Patent-Motorwagen System Lutzmann. Miután néhány hónapig a francia Darracq autógyár licence alapján folytatták a gyártást, 1902-ben jelent meg az első önálló Opel jármű, a 10/12 PS modell. Az Opel máig kereken 50 millió Opel-alapú járművet állított elő, és a műszakilag azonos brit Vauxhall modelleket is beszámítva 1997 folyamán Nyugat-Európában egyvégtében hatodszorra lett piacvezető, 1,56 millió eladott újautóval (piaci részesedés 11,6 százalék). A hosszú sikertörténetben jelentős szerepet játszott az egész Európát lefedő, 6500 egységből álló márkakereskedői hálózat is, amely már 1924-ben standardizált karbantartási munkákkal és rögzített árakon dolgozott.
A járműgyártás 1899-es kezdete — amellyel az Opel a második legrégibb jelentős német autógyár — döntő fejlődési lépcsőfokot jelez a vállalat történetében. Miután Adam Opel kisipari műhelyből 650 alkalmazottat foglalkoztató ipari vállalkozássá fejlesztette a varrógépek és kerékpárok előállítását, öt fia, Carl, Wilhelm, Heinrich, Fritz és Ludwig új kihívást kerestek. A múlt század végén a gépkocsi ugyanolyan forradalmi találmány volt, mint korábban a varrógép vagy a kerékpár, ezért fel is keltette érdeklődésüket. Néhány tanulmányút után az Opel fivérek 1899 január 21-én megszerezték a dessaui Friedrich Lutzmann autógyárát, és hozzáfogtak az autógyártás beindításához Rüsselsheimben. Rendkívüli erőfeszítéseik ellenére azonban az újszerű közlekedési eszköz nem bizonyult valami ragyogó üzletnek. 1901-ben megváltak Lutzmanntól. 1902 elején indult a francia Darracq modellek licencgyártása Opel-Darracq márkanéven. Ám az Opel fivérek hosszú távon ennyivel sem érték be. 1902 őszén a Hamburgi Autószalonon mutatták be első saját konstrukciójukat, az Opel-Motorwagen 10/12 PS típust. Ezzel a fiatal vállalkozás, mint a következő évek sikerei bizonyították, a helyes útra lépett: az autópiac új jövevényei 1906-ban már az ezredik járművüket állították elő, ami akkoriban rekordgyorsaságú üzletbővülésnek számított.
Az igazi áttörés 1909-ben sikerült a rüsselsheimieknek a 4/8 modellel. A legendás
„Doktorautó” 3950 márkába került, fele annyiba mint a fényűző konkurens típusok, és szélesebb néprétegek számára nyitotta meg a saját autó lehetőségét. Az Opel további növekedéséhez komoly mértékben hozzájárult ennek a modellnek a sikere, valamint az építőszekrény-elv 1910-es bevezetése, amely lehetővé tette, hogy előre gyártott karosszériákat az ügyfél kívánsága szerint kombináljanak különféle motorokkal és alvázakkal. Az Opel már 1914-ben túlszárnyalta valamennyi vetélytársát, és a legnagyobb német autógyárrá lépett elő.
A csupán zöld színben kapható „Levelibékával” (Opel 4/12 PS) az Opel 1924-ben, Németországban elsőként, bevezette a futószalagos nagysorozatú gyártást. A forradalmi gyártástechnológia kézzel fogható előnnyel járt az Opel-vásárlók részére: az óriási kereslet és a fokozódó darabszám következtében mérséklődő önköltség jóvoltából az eleve kedvező 4500 márkás induló ár hat éven belül 1990 márkára esett vissza. Ezáltal az Opel, a Doktorautó után már másodízben segítette hozzá a társadalom jelentősebb részét az autóvásárláshoz. Az autó a jómódúak drága és kényes luxuscikkéből mindenki problémamentes, megbízható közlekedési eszköze lett.
A húszas évek végét újabb jelentős változások jelezték. Az Opel először a „RAK”
rakétaautóval keltett óriási feltűnést. A Rüsselsheimtől délre fekvő Opel versenypályán végrehajtott néhány, részben titkos próbafutam után Fritz von Opel a berlini Avuson 1928. május 23-án 238 km/órás sebességet ért el a „RAK 2”-vel. A rakétahajtás fejlesztését „Rakéta Fritz”, ahogy Fritz von Opelt ettől fogva nevezték, szorgalmazta. Néhány sínpályás kísérlet következett, amelyek során a „RAK 3” 254 km/órára srófolta fel a világrekordot. Az Opel rakéta-úttörőjének kísérletei a „RAK 1 Friedrich” rakétarepülő néhány sikeres repülésével értek véget.
1929-ben a General Motors átvette az Adam Opel AG-t, és ettől fogva minden tevékenység az alapvető üzletágra, a gépkocsira összpontosult. Ezáltal az Opel nem csupán megtartotta, hanem meg is erősítette piaci helyzetét. Az Opel 1935-ben gyártott először egy év alatt 100.000-nél több autót, többek között az új brandenburgi teherautó-üzemben.
Az új Opel Olympia volt 1935-ben az első német nagysorozatú autó, önhordó acélkarosszériával. Az új konstrukció előnyei, a kis súly és a jó aerodinamika, mind a menetteljesítményekre, mind a fogyasztásra kedvező hatást gyakoroltak. A szilárd utascella és az igénybevétel hatására fokozatosan deformálódó első rész (szabadalmazva) a passzív biztonságot fokozta. Ezzel az Opel a mai felfogásnak megfelelő biztonsági karosszéria útját egyengette a nagyipari autógyártásban. 1936-ban a rüsselsheimiek a legnagyobb európai autógyártóvá lettek. Megjelent a milliós sorozatban eladott Kadett első változata, szintén az iránymutató biztonsági karosszériával. Egy évre rá profiltisztítás következett: 2,6 millió kerékpár előállítása után az Opel leállt a biciklikkel, és a gyártóberendezést eladta az NSU-nak.
1940-ben, röviddel azelőtt, hogy a nemzetiszocialista kormányzat utasításra megszűnt a személyautó-gyártás, legördült a futószalagról az egymilliomodik Opel, egy Kapitän. Az ezt követő háborús évek alatt számos Blitz teherautó mellett katonai alkatrészek és
részegységek készültek az üzemcsarnokokban, például futóművek, műszerfalak, hajtómű-részek és golyóálló üzemanyagtartályok repülőgépek részére. Rögtön 1945 május 8. után megkezdődött a háborúban szinte teljesen lerombolt gyár újjáépítése. Eleinte azonban sokkoló hír bénította meg a Majna melletti csapatot: az eddig épen maradt teljes Kadett gyártóberendezést leszerelték és jóvátételként a Szovjetunióba szállították. Így az Opel dolgozói a teherautó-gyártásra koncentráltak: már 1946-ban elhagyta az üzemet a háború utáni első Opel, egy 1,5 tonnás Blitz. A személyautó-gyártás 1947-ben indult újra a háború előtti Opel Olympia átdolgozott változatával. Az üzem helyreállítása 1950-re befejeződött, és három évvel később ismét 100.000 fölé nőtt az éves termelés.
1962-ben a százéves cégjubileumra második üzemet nyitott az Adam Opel AG
Bochumban. Mivel a rüsselsheimi üzem kapacitása le volt terhelve, itt az új Kadett készült. A vállalat az „Új üzemből új autó” szlogennel fejezte ki öntudatát. Egyrészt arra lehetett büszke, hogy a háború után az Opel először tért vissza a népszerű kompakt kategóriába, és ezáltal felvette a versenyt a vetélytársakkal, elsősorban Wolfsburggal. Másrészt ez a helyszínválasztás pozitívan hatott a háborúban megviselt vidék lakosságára. Az autó hamarosan kasszasiker lett és az Astra 1991-es bemutatásáig kereken 11 millió példányban kelt el.
Annak érdekében, hogy a sportkocsi-rajongók növekvő táborának attraktív modellt kínálhasson, a vállalat a hatvanas években kifejlesztett egy kupét. Az 1968-tól gyártott Opel GT nem csupán a „Csak repülni szebb” reklámszlogenről lett ismert, hanem mindenekelőtt sportos fellépésének köszönhetően. A GT-vel alapozta meg az Opel a hírnevét, mint különösen dinamikus autók gyártója. A GT-történet csúcspontjaként az Opel GT modellen alapuló dízel-prototípus két világcsúcsot és 18 nemzetközi rekordot állított fel. Az 1972-es esztendőhöz gazdasági rekord is fűződik: 20,4 százalékos piaci részesedéssel a vállalat ismét a legnagyobb német autógyár lett.
Az olajkrízisre és a vevők megváltozott igényeire reagálva az Opel a hetvenes évek végére teljesen új modellprogramot fejlesztett ki, amely már a következő évtized követelményeit elégítette ki. Olyan autókra volt szükség, amelyek lehetőleg kis fogyasztással nyújtanak megfelelő menetteljesítményeket. Aerodinamikus formájával a Rekord E testesítette meg elsőként az új filozófiát és váltott ki lelkesedést az ügyfelek körében. Különösen az elektronikus befecskendezéssel ellátott 2.0 E változat aratott elismerést: ez volt a legnagyobb teljesítményű és legkedvezőbb fogyasztású Rekord-modell. A Senator és a Monza csúcsmodellek a nagykategóriában juttatták érvényre az új kvalitásokat. Az új modellpalettát a Kadett ötödik nemzedéke kerekítette ki, ezúttal már fronthajtással. 0.39-es alaktényezőjével akkoriban a legáramvonalasabb kompakt autónak számított, amihez a kis súly és a takarékos benzinmotorok előnye járult.
A nyolcvanas években a fogyasztás további csökkentése mellett a kipufogás optimalizálása állt az érdeklődés középpontjában. Megint csak az Opel reagált a leggyorsabban: Németországban elsőként a rüsselsheimiek kínáltak komplett katalizátoros típusválasztékot, 1989 áprilisától pedig a vállalat első európai autógyárként minden kocsiját az alapfelszereléshez tartozó kipufogógáz utánkezelővel látta el. A mindenre kiterjedő környezeti gondoskodásnak ma is fő területe a tovább csökkentett flottafogyasztás és a kipufogó emisszió folyamatos visszaszorítása. Miután a flottafogyasztás 1978 óta 28 százalékkal a mai, átlagosan 7,03 literre csökkent, a cél további 25 százalékos mérséklődés. Ezen az úton állítottak mérföldkövet az innovatív ECOTEC motorok, például a különösen takarékos és nagy teljesítményű négyszelepes, közvetlen befecskendezésű turbódízel, vagy az Opel Corsa új háromhengeres motorja.
Valamennyi Opel modell környezeti hatásainak lehetőség szerinti csökkentésén és a gazdaságosság fokozásán kívül a biztonsági berendezések tökéletesítése áll az Opel figyelmének középpontjában. Az Opel e területen is vezető szerepet játszik. A Kadett utóda, az Astra 1991-ben megkapta az Opel Safety System rendszert, benne oldalütközés-védelemmel, védőperemmel az ülésekben és övfeszítőkkel. 1995 óta minden modellben alapfelszerelés a teljes méretű légzsák a vezető és az utas oldalán. A súlyos frontális ütközések alkalmával a lábsérüléseket kiküszöbölő pedálkiakasztó rendszer és az új hibrid légzsák az új Vectra modellben debütált. A példa nélkül álló biztonsági offenzíva eddigi fénypontjaként minden új személyautó modell vezető- és utaslégzsákkal, pedálkioldással és pirotechnikai övfeszítővel készül.
Jubileumi évében az Adam Opel AG gazdag, innovatív modellválasztékot kínál. A jelenlegi ajánlat a bestseller Corsától a Tigra, Astra, Vectra és Omega típusokon keresztül a tágas családi autókig terjed, mint a Caravan modellek, vagy az egyterű Sintra. 1999 tavaszától az Astrára épülő Zafira kompakt egyterű egészíti ki a sorozatot, új dimenziókat nyitva meg többek között a menetstabilitás és a variálhatóság tekintetében. A programot a szabadidőautók, az Astra Cabrio, a Frontera és a Monterey teszik teljessé. Az Arena és a Movano bevezetésével az Opel sikeresen újítja fel aktivitását a haszonjárművek terén, amely 1901-ben kezdődött, és a legendás Blitz jóvoltából a hetvenes évekig sok sikert hozott.
A Rüsselsheimi nemzetközi Műszaki Feljesztőközpont (ITEZ) a jövőben is gazdaságos autókat konstruál, kiemelkedő biztonsággal és kiváló környezeti jellemzőkkel. Az Opel termékek versenyképességét új megoldások fokozzák tovább, például a teljesen új járműkategóriák, vagy az olyan szupermodern hajtási mód, mint a tüzelőanyag-cella. A telematika további fejlődése a jövőben hozzájárul a forgalmi dugók veszélyeinek és veszteségeinek elkerüléséhez, az OnStar mobil kommunikációs szolgáltatás pedig kellemesebbé és biztonságosabbá is teszi az autózást. Az Opel továbbra is aktív marad az autósportban, hogy megismételje a múlt sikereit, például a Kaiserpreis 1907-es megnyerését, az 1982-es rali-világbajnokságot, a számos Formula 3-as bajnokságot, vagy az ITC-bajnokság (1996), illetve az STW márkabajnokság (1998) első helyezését.
