A benzinmotorokban a keveréket villamos szikrával gyújtjuk meg. A gyújtógyertya pólusaira impulzusszerűen 40 ezer voltos áramot kapcsolunk, amely a 0,4...0,8 mm-es szikraközt átíveli. A gyújtógyertya felépítése a bal oldali ábrán látható: a kerámia belsejében végigfutó fémvezető (amit zavarszűrő villamos ellenállás, vagy szikraerősítő hézag szakíthat meg) végét meghatározott távolságra egy vagy több csap közelít meg, mely(ek) a kerámiát magába foglaló, csavarmenettel ellátott fémtesthez van(nak) erősítve. A gyertya fegyverzete természetesen üzem közben felmelegszik. Ha  nem jó a hővezetés, akkor a a hőmérséklet több vagy kevesebb lehet az ideálisnál. Ha több, akkor áttüzesedve szikra nélkül is meggyújtja a keveréket, ha kevesebb, akkor korom rakódik rá, ami zárlatot okoz. 

A gyertya hővezetése ("hőértéke") több tényezőtől függ, elsősorban attól, hogy a kerámiatest alsó vége mekkora fellületen érintkezik a fém fegyverzettel. A jobb oldali ábrán az elsőnek kisebb a hővelvezetése, a másiknak nagyobb. Egyébként a fegyverzet kialakítása ( a pólusok alakja) meglehetősen nagy változatosságot mutat. A legújabb kivitelben a fegyverzetet iridiumból készítik. 

.........
 
 
 
 
 
 
 
 

A nagyfeszültséget transzformátorral ("tekeccsel") állítjuk elő. A primer áramot az akkumulátorból, illetve a dinamóból/generátorból vesszük, s ezt az áramot kell a megfelelő pillanatban megszakítani, hogy a szekunder oldalon megkapjuk a nagyfeszültséget. Ezután arról kell gondoskodni, hogy ez a nagyfeszültség mindig a megfelelő henger gyújtógyertyájához menjen. 

Az itt látható kapcsolási rajz mutatja a majd száz éven át alkalmazott gyújtási rendszert. A primér áramot mechanikus kapcsoló ("kalapács") szaggatta, amivel párhuzamosan egy kondenzátort kötöttek be a szikracsökkentés érdekében. A nagyfeszültségű szekunder áramot szintén mechanikus szerkezet, a forgó elosztó küldte az egyes hengerekhez

Az elosztó (kék) tengelye a főtengelyről kapja a hajtást. Maga az elosztó rész fönt látható: középen ékezik a szekunder áram, a forgó réz lemezke elhalad az egyes hengerekhez vezető fegyverzet előtt, s oda kis szikra kíséretében átlép az áram. 

Középen látható a szaggató kalapács, alatta az előgyújtás-szabályozó. Ugyanis a gyújtás - felső holtponthoz időzített - pillanatát a motor fordulatszámától függően célszerű változtatni: nagyobb fordulatszám esetén hamarább kell gyújtani a tökéletes égés érdekében.
Legelterjedtebb a centrifugális szabályozó volt. A kék tengely és a (szürke) folytatása nincs közvetlen kapcsolatban. A kék tengely azt a sárga tárcsát forgatja, amire fel van szerelve a két (piros) röpsúly. Ezek viszont megtámasztják a (szürke) bütykostengelyből kinyúló karokat. A rajz lassú forgásnak megfelelő állapotot mutat: a rugók a karokat úgy húzzák, hogy a röpsúlyok kénytelenek befelé záródni. A fordulatszám növekedésével azonban a centrifugális erő a röpsúlyokat kifelé fogják mozdítani, s a röpsúlyok rövid karjuknál fogva kénytelenel a bütykös tengelyt kis mértékben elfordítani a sárga tárcsához képpest. A forgásirányt figyelembevéve látható, hogy ilyenkor a bütykök úgy fordulnak el, hogy hamarább nyitják a kontaktusokat, nő az előgyújtás mértéke.

Eléggé elterjedt volt az a rendszer is, amelyikben - a szaggató kontaktusokat és a kalapácsot tartó tárcsát - forgatták el a szívócsőben lévő depresszióval arányosan. 

Jobb oldalt egy ilyen elosztó fotója látható.

A növekvő motorfordulatszám miatt a mechanikus áramszaggatás fokozatosan bedöglött. A kontaktusok között kialakult szikra még ki sem hunyt, már újból zárni kellett. 

Ezért a tervezők a félvezetőkben (tranzisztor, tirisztor, dióda stb.) keresték a megoldást, egy darabig próbálkoztak kondenzátor feltöltésével-kisütésével is.

A tranzisztoros gyújtás nagyon leegyszerűsített kapcsolási vázlata itt látható (a tranzisztor védelmére szolgáló ellenállások és kondenzátorok, a túlfeszültség és a polaritácsere elleni diódák stb. nélkül): 

Itt a tranzisztort impulzusgenerátor nyitja illetve zárja, de erre más megoladások is voltak (pl. Hall-generátor). 
 
 
 
 
 
 

Egy korszerű gyujtásvázlat nagyon sok alkatrészből áll:

Végül is a legkorszerűbb módszer az, amelyikben semmilyen mechanikus alkatrész nincs: mindent az elektronika végez.

Ehhez az kellett, hogy a gyújtótekercset és a gyújtógyertyát összerakják egy egységbe, s mindegyikből annyit építenek be a motorba, ahány hengere van. A motorkonstruktőr ezeket készen kapja, csak a beépítésükről - és a vezérlés programjáról - kell gondoskodnia..