A bolygóműveknél van arról szó, hogy a Wankel-motor tulajdonképpen egy napkerékből és egy belsőfogazású bolygókerékből álló elemi bolygómű, melyben a különleges alakú "bolygókerékre" az erő nem egy második központi keréktől származik, hanem a  bolygókerék külső palástjára ható gáznyomástól. 

Amint a jobb oldali rajzon látható, a forgattyús kar forgattyúsugara olyan kicsi, hogy azt csak excenteres kiveletelben lehet megvalósítani. 

A motor működése négyütemű, miközben a munkatér körbe vándorol. A fölső beömlőnyíláson szívja be a munkatérbe a keveréket az "álkör" alakú "dugattyú" (bolygókerék). 

A szívónyílás zárása után megkezdődik a munkatér csökkenése, azaz a kompresszió. 

Amikor a "dugattyú" a keveréket meg-felelően összenyomta, a gyújtó-gyertya meggyújtja a keveréket. A kialakuló nagy nyomás nyomja a "dugattyú" palástját (apró nyilak). A nyomásból származó eredő erő irá-nya olyan, hogy az a főtengely mellett megy el, tehát forgatónyomatékot fejt ki rá. Az k távolság tulajdonképpen a forgattyúkar hossza.

Amikor a munkatér megközelíti a maximális nagyságot, alul kinyílik a kipufogónyílás, amin keresztül aztán a "dugattyú" kinyomja az égés-terméket. 

A rajzon egyetlen munkatérben leját-szódó folyamatot láthatunk, de termé-szetesen a másik két munkatérben - 120 fokos eltolással - ugyanez a folyamat játszódik le egyidejűleg. Ebből következik, hogy  Wankel-motor egyetlen kamrájának a "lökettérfogata" háromhengerű (kétütemű), illetve hathengerű (négyütemű) motorénak felel meg. 

Az eredeti animáció - ami a  howstuffworks honlapján látható más animációk társaságában -, ugrások nélkül, folyamatosan mutatja a motor működését (onnan ide visszatérni: ablakot bezárni!).

A működés megértését még két animáció könnyíti meg, melyeket a http://www.der-wankelmotor.de/index.html honlap gazdája, A. Freund bocsátott rendelkezésünkre (katt!):