Szervokormány III.
1. ábra.Alaphelyzet. A rendszer fel van töltve olajjal. A sötétkék terekben a nyomás kétszer akkora, mint a világoskék terekben, mert a barna nyomásszabályozó dugattyú hatásos felülete bal oldalról (A4) kétszer akkora, mint jobb oldalról (A4 - A5). Az 1:2-es nyomásarány nem tud megbomlani, mert ha pl. a baloladli nyomás kicsit több lennel, akkor a barna dugattyú elmozdulna jobbra, a lila szelep nem tudná követni, így kinyílna az elvezető furat, s a túlnyomás megszünne. Ellenkező nyomásváltozás esetén a barna dugattyú balra mozdulna el, a lila szelep kinyítná a beömlő nyílást, nőne a nyomás, így a barna dugattyú kénytelen lenne megint alaphelyzetébe visszatérni. Mivel a zöld munkadugattyú hatásos felülete szintén 2:1 arányban oszlik meg, az 1:2 arányú olajnyomás a dugattyúra nem fejt ki mozgató erőt.



2. Ábra. Kormányzás balra. A kormánykerék elfordításakor az orsóról erőt adunk át az okker színű "anyára", éspedig a meneten keresztül. Ez az erő a menetemelkedésre merőleges (azaz ferde), tehát van neki egy hosszirányú és egy keresztirányú komponense. A hosszirányú komponense a zöld munkadugattyút nyomja, a keresztirányú komponense pedig - ami a kormánykerékre kifejtett nyomatékból kiszámítható - igyekszik az anyát forgatni. Az anya természetesen nem tudna elfordulni, ha a horonyba nyúló zöld kar szilárdan lenne beépítve. A zöld kar azonban egy kétkarú emelő. A fölső vége az elforduló anyával együtt elmozdul, s a kapott erőt az alsó végénél átadja a barna nyomásszabályozónak, felborítva ezzel a nyomásoktól származó erők egyensúlyát. A nyomásszabályzó elmozdul balra, s megengedi, hogy a világos térben nőhessen a nyomás, de természetesen csak addig, amig nyomóhatása el nem éri a jobbról ható erőt. Ha a kormánykereket tovább forgatjuk, az erő nő a kormányzási ellenállás növekedése miatt, s vele együtt a bal oldali nyomás is: a nyomások és az erő mindíg egyensúlyban maradnak. 

A nyomásváltozás természetesen a zöld munkadugattyúnál is jelentkezik, s a nyomásszabályozóval azonos módon tartja az erők és a nyomások egyensúlyát: balról jobbra hat a kormányzási ellenállás és a (konstans) nagy nyomás, jobbról balra az orsótól származó hosszirányú komponens és a nyomásszabályozóval beállított nyomás. 

Ha ismerjük a kormánykerékre kifejetett nyomaték nagyságát, akkor kiszámíthatjuk az orsón ébredő normálerő két komponensét (figyelembe véve az orsó átmérőjét és a menetemelkedés szögét). A keresztirányú komponensből kiszámíthatjuk a nyomásszabályozónál kialakuló nyomást. Ezt, valamint a hosszirányú komponenst figyelembe véve kiszámíthatjuk, hogy éppen mekkora a kormányzási ellenállás.



3. ábra. Kormányzás jobbra. A zöld kétkarú emelő alsó végén megjelenő erő most ellenkező irányú, azaz a barna nyomásszabályozót kifelé igyekszik húzni, megnyitva a lehetőségét annak, hogy a balról ráható olajnyomás csökkenjen. Az egyensúly tehát most is be fog állni..