A szerkezet a hagyományos főfékhenger és a fékpedál közé van szerelve, a pedáltól jövő erőt felerősítve adja tovább ("erő-transzformátor"). A szervohatáshoz szükséges energiát a motor szívócsövében lévő depresszió szolgáltatja.

Az alahelyzetet az 1. ábra mutatja. A szívócső depressziója nem jut el a zöld dugattyúhoz, azaz a B térbe, ahol - az előző fékezés következtében - légköri nyomás van ugyanúgy, mint a zöld dugattyú A oldalán.

A feladat: a fékpedálra kifejtett erő eljuttatása - megnövelve! - a főfékhenger 7 rúdjához, aminek a megmozdításához bizonyos erőre van szükség. Ezt az erőt majd fokozni kell a benyomás mértékétől függően (2. ábra). 

A fékpedál megmozdításakor - a 7 rúd előfeszítése miatt - a 4 sín a c pont kürül kezd elfordúlni. Ennek következtében egyrészt kissé kijebb jön a zöld dugattyú, de ennek semmi jelentősége nincs. Másrészt azonban elferdül a 3 kétkarú emelő, aminek az alsó része kihúzza az 1 dugattyúszelepet. Megkezdődik a B térben lévő levegő kiszívása, azaz kezd depresszió kialakulni, ami miatt a külső levegő nyomás kezd gyakorolni a zöld dugattyúra. A zöld dugattyúra ható erő természetesen a karos mechanizmuson keresztűl eljut a főfékhenger 7 rúdjához. Amikor ez az erő meg tudja mozdítani a 7 rudat, az addig álló zöld dugattyú is megmozdul, s a szívás hatására befelé halad.

Ha a pedálbenyomás sebessége állandó, akkor az 1 szelep által kinyitott rés nagysága (a depresszió növekedésének a mértéke) állandósul, az 1 szelep áll. Ez azt jelenti, hogy a 4 sín forgásközéppontja c-ből tevődik a-ba, tehát a b, a c és a d pontok balra mozognak.

Ez a mozgás mindaddig tart, amíg a pedál meg nem áll. Ebben a pillanatban természetesen a rés még nyiva van, a levegő kiszívása a B térből egy rövid ideig még tart. Mivel azonban ekkor már a 4 sín forgásközéppontja - az álló pedál miatt - b pontba áttevődik, a 3 kétkarú emelő alsó vége megengedi az 1 szelepnek, hogy bezárjon. Ezzel megszűnik a B térben a depresszió növekedése, beáll az egyensúly (3. ábra), amihez F erő tartozik a pedálrúdon.

A karos mechanizmus méretarányaiból kiszámítható, hogy ekkor 2F erő hat a 4 sín alsó végére, 3F erő az 5 kar csatlakozási pontjában, amiből 6F erő lesz, mire a főfékhenger rúdjához eljut.

Ha a pedálra kifeltett erőt csökken, azaz lehetővé válik, hogy a pedál elmozduljon felfele, a 4 sín felső része el fog mozdulni jobbra, magával viszi a 3 kétkarú emelő felső részét, így az a 2 szelepet nyitja. Ennek következtében levegő kezd beáramlani a B térbe, ott a depresszió csökkenni kezd, a zöld dugattyú elindul kifelé (4. ábra).

Természetesen ezalatt a főfékhenger rúdja is kifele mozog, a fékezés mértéke csökken. Ha  a fékpedál felengedése félúton megáll, a következő pillanatban megint a 3. ábrának megfelelő egyensúlyi állapot áll elő, de természetesen kisebb depresszió, azaz kisebb erők mellett. Ha a fékpedált teljesen felengedjük, a felengedés utáni pillanatban az 1. ábra szerinti alaphelyzethez jutunk vissza.

A működés egyes fázisai külön-külön itt!