Az alaphelyzetet az 1. ábra mutatja. A motor szívócsövétől származó depresszió mind az A, mind a B térben érvényesül, mert a gumiharang nem zárja el az összeköttetést a két tér között. A fékezés kezdetekor a gumiharangot visszatartó 1 rúd elmozdul jobbra. Először ráengedi a gumiharangot az ülésére (megszüntetve ezzel a kapcsolatot az A és a B tér között), majd elválva a gumiharangtól, lehetővé teszi a levegő beáramlását a B térbe (csökken a depresszió, nő az abszolút nyomás).

Ennek hatására a nagy dugattyú előbb vagy utóbb megindul, s a tányér előtt lévő gumikorong közvetítésével erőt fejt ki a 3 rúd tányérjára (2. ábra). 

Emiatt a gumikorong az 1 rúd felé kidudorodik. Ha az 1 rúdra kifejett erő egyenletesen nő, akkor az 1 rúd nem nyomul tovább a 3 tányér felé, nem növeli azt a rést, amelyiken a levegő áramlik befelé. Ugyanis a rés önmagát szabályozza: ha nőne a rés, és több levegő jutna be a B térbe, a túlzott nyomásnövekedés miatt a nagy dugattyú gyorsabban mozogna az 1 rúdnál, így a gumiharang pereme közeledne az 1 rúdhoz.

Ha az 1 rúdra ható erő növekedése megáll, akkor még be tud áramolni annyi levegő a B térbe, ami  továbbnyomja a nagy dugattyút, de természetesen csak addig, amig a gumiharangot rá nem engedi az ülésére. Ekkor beáll az egyensúly, a mozdulatlanság (3. ábra).

Ilyenkor jut fontos szerephez a gumikorong, ami ebben a zárt térben folyadék módjára viselkedik, mármint ami a benne lévő nyomást illeti. A gumikorong jobb oldala teljes felületével a 3 rúd tányérjára támaszkodik, a bal oldala viszont részben az 1 rúd végére, részben a nagy dugattyú 2 nyelére. 

Ez azt jelenti, hogy az utóbbi két felület aránya egyben eldönti az 1 rúdra kifejtett erő és a szervohatásból származó erő arányát. Meg kell jegyezni, hogy az 1 rúd és a gumikong  felfekvési felülete nem egyenlő a rúd keresztmetszetével! A tényleges felület az erő nagyságától függ: minél nagyobb az erő (a nyomás a gumi belsejében), annál jobban kidudorodik a gumi a rúd felé, annál nagyobb felületen érintkezik a rúd vége a gumival.

Ha az 1 rúdra ható erő megváltozik, az egyensúly megbomlik. Erőnövekedés esetén az 1 rúd még - jobban megnyomva a gumidudort - ismét elválik a gumiharangtól, s folytatódik a levegő beáramlása a B térbe. Erőcsökkenés esetén az 1 rúd felemeli a gumiharangot az üléséről, s megkezdődik a levegő kiszívása a B térből.

A fékező erő megszűnésekor visszaáll az 1. ábrán látható alaphelyzet.

A működés fázisai külön-külön itt!

A szerkezet természetesen szívóhatás nélkül (pl. nem járó motor esetében) is lehetővé teszi a fékezést hagyományos módon: egyszerűen mechanikai úton egy az egyben továbbítja az erőt a főfékhengerhez.