NIK Központi Autótervező Iroda - JÁFI - AUTOKUT - Jáfi-Autókut 1948-ban Magyarországon kialakultak a szovjet mintájú politikai és gazdasági berendezkedés körvonalai. Állami tulajdonba kerültek a hazai autógyártás súlyos károkat szenvedet bázisai a MÁVAG és az MVG (RÁBA), majd röviddel később megalakult az Ikarus Karosszéria és Járműgyár és a Csepel Autógyár. A hidegháborús készülődés is siettette az autóipar termelésének felfuttatását. Az ipart irányító szervezet, a Nehézipari Központ (NIK) a gyártási dokumentációk biztosítására két szervezetet hozott létre. Az önálló tervezési és dokumentációs feladatok elvégzésére 1948 októberében alakult meg a NIK Központi Autótervező Iroda a legendás „Botond" katonai terepjáró tervezőjének, Winkler Dezsőnek, vezetésével. A szakembergárda gerincét a MÁVAG, a HITI az MVG (Rába) és WM gyárak volt kiváló mérnökei alkották. Ugyanezen év novemberében alakult meg a NIK-Steyr Iroda is, amelynek feladata a Steyr gyártól megvásárolt D-380 típ. tehergépkocsi. licencének átvétele, honosítása volt. Az iroda egyik kiemelkedő személyisége Körtvélyesi Antal volt. A kormányzat 1950 februárjában a két irodát összevonva megalakította a Járműfejlesztési Intézetet (JÁFI). A tervezési részleg a kelenföldi Bartók Béla út 104. alatti irodaépületbe költözött, a nem sokkal később megalakuló kísérleti és gyártórészlegek a Csóka utcai telephelyeken rendezkedtek be. A működési feltételek az elmúlt 50 év során A mindenkori politikai, illetve gazdaságpolitikai környezet változásaival együtt módosult az intézet gazdálkodása, az iparágban elfoglalt helyzete és szakmai tevékenysége. E változások alapján tevékenységének három időszaka különíthető el: A központi tervutasításos időszak (1948-1968). Ebben az intézmény költségvetési szervként működött a főhatóság irányítása és felügyelete mellett. Feladatait központilag határozták meg, ehhez a feltételeket a „tervalku" során rendelték hozzá. A viszonylagos vállalati önállóság időszaka (1968-1990). Ennek során szerződéses munkákkal biztosította árbevételét és azzal központi gazdasági szabályozók szerint rendelkezett. Ebben az időszakban 1970-ben került sor a névváltozásra. Az új név AUTÓIPARI KUTATÓ INTÉZET (AUTÓKÚT) lett. Az új gazdálkodási viszonyok kedveztek a fejlődésének. Látványosan megnőtt a laboratóriumok kapacitása, az intézet tevékenysége szélesedett. Ekkor létesült az új motorfékterem, a lengéstani és a szerkezetfárasztó laboratórium, egy új tribológiai laboratórium. A tervezési és adminisztratív részlegek a Csóka utcai új irodaházakba költöztek. A piacgazdaság körülményei közötti működés időszaka (1990-től). A KGST összeomlása nehéz helyzetbe hozta a magyar autóipart. Az AUTÓKUT is elveszítette hazai és keleti megrendelésének nagy részét, melyet csak részben tudott egyéb relációból érkező megbízásokkal kompenzálni. Az új körülményekhez való gyors alkalmazkodás életbevágó volt. Néhány – elsősorban a járműfejlesztésre irányuló tevékenységét és részlegét átvették a járműgyártók, elsősorban az IKARUS és a Csepel Autógyár. Kihasználatlan kapacitásukat felszámolták. 1994-ben részvénytársasággá alakult, egyes részlegek pedig (mint például a tribológiai tevékenységet folytató AUTÓTRIB) önálló kft.-kké váltak. A végrehajtott intézkedésekkel az AUTÓKUT működése az új körülmények között stabilizálódott. Az intézet törénelmének félévszázada alatt szoros kapcsolatokat épített ki a társintézményekkel, többek között az ATUKI-val és a Műegyetemmel. A "jáfisoknak" az autós tanszékkel való kapcsolata túlment a szakmai érdeklődésen, amire jellemző az egykori szilveszteri vadászvacsorák hangulata. Látogassa meg a mai Jáfi-Autókut honlapját is!