|
Ahogy a Műegyetemen tanítom...
Mértékegységek, szakkifejezések, nyelvhelyesség
Még a holt nyelv is (pl. a latin)
változik, fejlődik, ha nem is szerkezetében, de szókincsében. Egy élő nyelv,
mint pl. a magyar, természetesen állandó mozgásban van, változik, fejlődik és
romlik (egyidejűleg). Akiknek szívügyük a nyelvhelyesség, nem gátolják a
nyelv fejlődését, de küzdenek a nyelv romlása ellen (sokszor reménytelenül).
Az igazi veszély nem az idegen szavak terjedésében van. Ha nem nagyképűségből
használ valaki idegen szót, akkor abban semmi kivetnivaló nincs, még akkor
sem, ha van magyar megfelelője, ugyanis a kettő között mindig van legalább
árnyalati különbség, gyakran sokkal nagyobb.
Nem vagyok arról meggyőződve, hogy a
nyelvújítók tevékenysége valóban olyan hasznos volt, ahogy azt az iskolában
tanítják. Azt minden esetre elérték, hogy a magyaroknak nehezebb idegen
nyelvet megtanulni, mint másoknak, mert a másik nyelvnek nem csak a
nyelvtanát kell elsajátítanunk, hanem szókincsének 99 %-a is idegen nekünk.
Mekkora különbség van mondjuk az orosz és a francia nyelv között, mégis
sokkal könyebben bővíti frania szókincsét egy orosz diák, mint egy magyar: az orosz nyelvújítók nem írtották
ki a francia eredetű szavakat, a mai orosz nem is érzi azok idegen voltát,
mint ahogy ma már mi sem érezzük szókincsünk 80 %-áról, hogy azok mongol,
török, szláv stb. eredetűek.
Egészen más a helyzet a magyar szavak,
kifejezések helytelen, pongyola, és ami mérnöki szempontból még
sajnálatosabb, hibás, szakszerűtlen használatával. Az alábbiakban néhány
elrettentő példát mutatok be abban a reményben, hátha lesz neki foganatja
legalább 5 %-os hatásfokkal.
***
Lóerő
Az oktatásban
csak a kilowattot kell(ene) használni. Néhány idősebb kollégánk azonban nem
tudja "elfelejteni" a lóerőt (a kilowattnak nem érzik a nagyságát).
A hallgatók a középiskolában kizárólag az SI mértékegységet használják. De ha
a szaksajtóban lóerőt (is) olvasnak, egy idő múlva rászoknak: az egyetemi élet ugyanis csak 5
(egyeseknek 7-8) évig tart, viszont a média évtizedeken át bombázza az
olvasóit a maga (jó vagy hibás) kifejezéseivel. A két mértékegység kevert
használata (kW/LE) csak megnyújtja a lóerő agóniáját (lásd: akó, véka,
négyszögöl, hold stb.).
Önsúly
Egyetlen egy oktató sem használja. A
helyes kifejezés: saját tömeg. Mértékegysége: kg. Hasonlóan, mint a
teherbírásé.
Ellensúly
Mivel egy bizonyos tárgy nevéről van szó,
nem kifogásolható kifejezés (a mérlegre is súlyokat rakunk).
Terhelés
A régi”használatnak megfelelően erő, ami
származhat tömegtől (súly, vagy súlyerő), folyadék- vagy gáznyomástól,
rugótól stb. Mértékegysége a newton (kisbetűvel!), rövidítve: N
(nagybetűvel!), vagy kN stb. Sokan magát a tömeget nevezik terhelésnek.
Lehet, hogy el kell fogadnunk mindkét értelmezést, amikor is a
mértékegységből derül ki, hogy erőről vagy tömegről van szó.
Terhelhetőség
A terhelés kétértelműségéből következik,
hogy a terhelhetőségnek is két értelme van (a mechanikában) attól függően,
hogy tömeggel vagy erővel akarunk valamit terhelni, ennek megfelelően a
mértékegysége kilogramm vagy newton.
Tengelyterhelés,
kerékterhelés
Ha arra a függőleges erőre gondolunk, ami
a kerék és az útfelület között ébred, akkor egyértelműen helyes kifejezés.
Mértékegysége: newton. Ha azonban kg-ban
adjuk meg, akkor tömegről, illetve (pontosabban) a tömegnek egy tengelyre
(egy kerékre) jutó részéről van szó, s ehhez más elnevezést kellene
használni. Sajnos, a teher szó kétértelműsége miatt valószínűleg marad a
tengely(kerék)terhelés szó kettős használata is. (Új szót keresni - mint pl.
tengely-teherviselés, tengelyteherhányad, - valószínűleg reménytelen
próbálkozás lenne)
Tengelynyomás,
keréknyomás
Tengelynyomás nincs, keréknyomás létezik: a kerékterhelés (erő) osztva a
kerékfelfekvés felületével (területével). Ennek a neve hivatalosan pascal
(Pa), kifejezése N/m2. A németek valóban használják is ezt a nevet
erre a fogalomra (is), hazánkban inkább név nélkül, magát a kifejezést
(általában kN/mm2-t) használjuk. (Folyadék- és gáznyomások esetében
természetesen mi is használjuk a pascalt!). A keréknyomás megállapítására
egyébként ritkán van szükség, pl. terepjáró gépkocsi terepjáró képességének a
jellemzésére.
Nyomás
Hivatalosan minden területegységre jutó
erőt nyomásnak kellene hívni, s mértékegységként a pascalt kellene használni,
így a már említett keréknyomás mellett pl. a (mechanikai) feszültséget is. A
gyakorlatban nyomás alatt folyadék-, illetve (valamint) gáznyomást értünk.
Itt a pascal mellett megengedett a bar használata is, ami nagyságrendben
megegyezik a ma már nem használható atmoszférával, ezért sokan szeretik (az
egyetemen általában nem használjuk).
A pascal a gyakorlat számára túlságosan
kicsi, ezért a tudományos számítások kivételével legtöbbször a kPa-t
(szívócső-depresszió, gumiabroncs-nyomás stb.) és a MPa-t használjuk
(égésfolyamat, dízelbefecskendezés stb.). Az utóbbi azért (is) kedvelt, mert
számszerűleg megegyezik a N/mm2 -rel, aminek persze nincs neve, de
könnyű vele műszaki számításokat végezni.
Vákuum, depresszió
Vákuum: légköri nyomásnál kisebb abszolút nyomás. (Nagy vákuum - kis
nyomásérték.) Depresszió: két nyomás (pl. a légköri nyomás és a vákuum)
közötti különbség. (Nagy depresszió - nagy nyomásérték.)
Sebesség
A sebességet leggyakrabban km/h-ban adjuk
meg, de lehet kilométer/órá-ban is, esetleg km/óra-ban, azonban nem szabad
km/ó-ban. Ugyanis, ha rövidítünk, csak a szabványos rövidítéseket
használhatjuk, az ó nem megengedett rövidítés. Hasonló a helyzet a m/s-mal,
vagy m/s-cel (kiolvasva: méter per
szekundummal, illetve (esetleg) méter per másodperccel, de nem méter per
essel!). A hangegyeztetés mindenféle rövidítés esetében fontos! Például:
valami lehet olcsóbb 40 DM-val (40 márkával), s nem 40 DM-mel vagy DM-el
(déemmel)! A magyar forint esetében sem úgy írjuk, hogy 40 Ft-vel (eftével),
hanem 40 Ft-tal (forinttal).
Szögsebesség,
fordulatszám
A szög mértékegysége a radián, aminek a
kifejezése: 1 - értelmezéséből (ív per sugár - méter/méter)
kifolyólag. A szögsebességé: s-1, amit sokan gyakorlati okokból
1/s-nek írnak, ami nem igazán szerencsés. Akkor már jobb, ha közvetlenül a
szám után írjuk a per s-t: (pl. v = 30/s). Hasonló a helyzet a
fordulatszámmal (nem fordulatszámnál!):
n = 2000 min-1, vagy 2000/min, vagy - ha nem rövidítünk -
2000/perc. Ragozva: Nyomaték
2000/min-on (kiejtve: kétezer per minutumon), s nem 2000/min-en, még kevésbé
2000/min-nél. Jobb:
2000/percen, de legjobb, ha nem ragozzuk: 2000/min fordulaton (de nem
fordulatnál!).
A -nál, -nél ugyanis a magyarban helyhatározó (és
hasonlító) rag! Időhatározóként nem használható: bírósági eljárásnál
helyett eljárásban vagy eljáráskor, karbantartásnál
helyett karbantartáskor, motornál
helyett motorban (vagy -on) stb. A médiában igen gyakori hiba! Nagy
fordulatszámon (nem fordulatszámnál!), de:
gyors fordulaton (nem fordulatnál!).
***
4 lábú - 4 lábas
Ha már áttértünk
a mértékegységekről a nyelvhelyességre, akkor folytassuk a négylábú kontra
négy lábas” perrel. Amikor még én a műegyetemre jártam, Kovácsházi és Jurek
négyhengerű motorról beszélt, s nem négyhengeresről. Ma? Tizenhatszelepes
motor. Miről is van szó? Tizenhat db. szelepes - azaz nem résvezérlésű -
motorról, vagy egy darab tizenhat szelepű motorról? Nos, ebben a kérdésben a
tanszéken sem egységes ma már az álláspont.
Mivel ez a
pongyola és magyartalan szóképzés ritkán okoz félreértést, ezért néhány
oktató megengedhetőnek tartja a "szelepes"-t mindkét esetre (szél
ellen...) annak ellenére, hogy tudják, nem mindegy, mikor melyiket használjuk
az -ú, -ű (-jú, -jű) és az -s (-as, -es) melléknévképző közül a
mennyiségjelző melléknév képzésekor (s nem képzésénél!).
Ugyanis, ha a
mennyiség mérhető (nem megszámlálható), akkor: 2 literes, 4 méteres, 6
amperes stb., de ha megszámlálható: 2 fedelű, 4 szelepű, 5 ajtajú stb.
A minőségjelző
melléknév képzésekor (nem képzésénél!) nincs ilyen probléma, mindkét képző
megkötés nélkül használható: nagy
erejű - erős, rugós - rugózatlan, hengeres (motor) - Wankel-motor, szelepes -
résvezérlésű stb.
Sajnos, ez a pongyolaság az élet más
területein is elterjedt. Míg pl. a Hazai
s Külföldi Tudósítások 1821-ben ezt írta: mintegy 30-40 házak állíttattak fel, melyek mind két
emeletűek..., addig ma már mindenki 2 emeletest mond, s csak a
szövegkörnyezetből derül ki, hogy 2 darab emeletes házról, vagy egy darab 2
emeletű házról van szó. Természetesen ma már hiábavaló próbálkozás lenne az emeletű kifejezés visszaállítása. Mint
ahogy a jó hangzást is sértené, ha négyszemélyű autóról beszélnénk a
négyszemélyes helyett, már csak azért is, mert az autónak nincs egyetlen
személye sem, de vannak benne ülések, vagyis: négyülésű.
Meghajtómű, meghajtás
A ricinus meghajt, a hajtómű hajt! -
mondta annak idején Kovácsházi. Akár kétkerék-, akár négykerékhajtás (nem négykerékmeghajtás)
esetén.
Elsőkerékhajtás -–
mellsőkerékhajtás
Az utóbbi hibás: az autónak nincs melle.
Elülső melléknév rövidített alakja: első (lásd: hátulsó = hátsó). Az
véletlen, hogy az 1. (első) sorszámnév alakilag megegyezik az elülső melléknév
rövidített alakjával.
***
Robbanómotor
A belsőégésű
motorra általában nem jellemző a robbanás: talán a kopogásos égés közelíti
meg leginkább a robbanás fogalmát. (Lancsarics: A múlt században kísérleteztek a robbanómotorokkal. Később
abbahagyták, mert túl gyakran kellett a kezelőket pótolni.) Helyesen nyílván: belsőégésű motor.
Üzemanyag
Az esetek 95 %-ában hajtóanyagról
(benzinről, gázolajról) van szó. Pedig az üzemanyag ennél lényegesen tágabb
fogalom: mindazon anyagok
összessége, amelyek az üzemeltetéshez szükségesek, a hajtóanyagtól kezdve az
olajokon, a hűtő- és a fékfolyadékon, a desztillált vízen stb.-n keresztül
mondjuk a jégmentesítőig. Furcsán néznének ránk egy boltban, ha 2 kg.
gyümölcsöt kérnénk. Nyilván megkérdeznék, mire gondoltunk, almára vagy
szilvára?
Az üzemanyagtartály helyett is helyesebb
benzin- vagy gázolajtartályt mondani, vagy egyszerűen: tank (ez is csak
annyira idegen szó, mint maga a benzin vagy a gázolaj). Elvégre tankolni
szoktunk.
Egyébként a benzint (gázolajat
stb.) tüzelőanyagnak hívjuk, ha nem a jármű, hanem a motor felöl közelítjük
meg, mondjuk motorok összehasonlításakor (nem összehasonlításánál!). A
tüzelőanyag-cellát sem szabad(na) üzemanyag-cellának hívni.
Automata - automatikus
Az első: főnév. A
második: melléknév (jelző).
Sebességváltó: automatikus. A
berendezés, a szerkezet, ami automatikussá teszi a sebességváltó működését,
az az automata.
Kormányszervo -
szervokormány
Az első: hagyományos kormánygép
kiegészítve különálló szervoberendezéssel. A második: szervo-szerkezettel
egybeépített kormányszerkezet. (Nem tudjuk: szervo vagy szervó, v. ö.: rádió,
de: elektro) Vannak, akik az idegen szó helyett szívesebben hallanának olyan
magyar kifejezéseket, mint kormányrásegítő, kormánysegély stb. Lehet, hogy
igazuk van? Igaz, amikor 1957-ben
a Technikában egy új Ford szervokormányról szóló cikknek valaki azt a címet
adta, hogy amerikai kormánysegély,
az olvasószerkesztő gyorsan kijavította kormányszervóra.
Karburátor -–porlasztó
Karburátor (nincs jó magyar neve!):
összetett porlasztórendszer,
amiben van mondjuk alapjárati, hidegindítási és gyorsítási porlasztó a
főporlasztón kívül. (Egyesek próbálták meghonosítani a „gázosító” elnevezést
- nem sok sikerrel.)
Gyorsító fokozat -–
gyorsmeneti fokozat
A gyorsító fokozat mindenre való, csak
gyorsításra nem! Helyesen: gyorsmeneti
fokozat. Akkor kapcsoljuk, amikor elértük a kívánt (nagy) sebességet (nem
gyorsítunk tovább!), de nem akarjuk, hogy a motor túl gyorsan forogjon. De ha
- pl. előzés céljából - mégis gyorsítani akarunk, akkor vissza kell kapcsolni
a direktbe (idegen szó, de meghonosodott).
Van - nagyterű,
megnövelt terű, egyterű - családi autó -
VARIA
Tudjuk, miről van szó. De az eddig
használt elnevezések nem szerencsések, mert a lényeget nem fejezik ki. A
legrosszabb a van (kiejtve: vaen, de a magyarok van és vanok-nak, vagy ven és venek-nek ejtik), ami eredetileg (Amerikában) csukott szekrényű teherszállító
járművet jelentett, bár az utóbbi időben ott is tágabban értelmezik. A van magyar szövegkörnyezetben leírva
is, kiejtve is zavaró - ha éppen nem nevetséges. Ilyen-olyan terű? A limuzin
3 terű (motor-utas-csomagtér), a kombi 2 terű, a mikrobuszok között vannak
egyterűek. (Hány terű az angliai taxi, amelyben a sofőrt üvegfal választja el
az utastértől?). Családi autó - a lényeget ez sem fejezi ki. Amikor
teherszállításra használják, akkor éppen a családtagoknak nincs benne
hely.
Az autó fő jellegéből kellene kiindulni: a belseje variálható! Csak ülések: (majdnem) minibusz. Néhány ülés,
nagy csomagtér: kombi. Két vagy
egyetlen (!) ülés, sima padlófelület:
kisteherautó. Legyen a neve varia?
Mint ahogy volt varia-bútor. Ez még külföldiül is érthető (egy németnek
említettem, neki tetszett). De lehet, hogy variant lesz, egy márkanévből kiindulva (az AC pumpa, a ferodo, a
magnetofon stb. mintájára)?
Centírozás - centrírozás
Ha valaki egyáltalán meri használni a
kerékkiegyensúlyozás ”külföldi” nevét, akkor nyilván nem centizni akarja a
kereket, hanem centrumba hozni a tömegközéppontját. Tehát: centrírozás. Ennek
ellenére nagyon sok cégtáblán olvasható a centírozás. De ha már szóba került
a cégtábla, bizony nem ritka a szervíz
a szerviz helyett.
Háromutas - hármas
katalizátor
A háromutas - a three way - hibás, felületes fordítása. A way ugyanis nem csak utat jelent az angolban, hanem módot,
szempontot is. Nyilván arról van szó, hogy a hármas hatású, vagy egyszerűen
csak hármas katalizátor háromféle károsanyagra hat (számunkra) kedvezően.
Üresjárat - alapjárat
Mindkét kifejezésre szükség van, csak
helyesen kell használni! Üresjárat: terhelés
nélküli járat bármekkora (!) fordulatszámmal (az üresben felpörgetett motor
is üresjáratban forog). Az alapjárat az üresjárat speciális esete: a leglassúbb - még stabil! -
forgás.
Biztosíték - biztosító
Biztosíték: letétbe helyezett pénz, tárgy. A villamos áramkörbe biztosítók
vannak beépítve.
Biztosít - ad, nyújt,
eredményez stb.
Biztosít: a lusták és választékosságra képtelenek körében népszerű jolly-jocker szó (lásd: izé): a nagy
szilárd-ság megbízható működést biztosít - (eredményez), lehetőséget
biztosít - (ad), kényelmet biztosít - (nyújt). Legyünk allergiásak a biztosít
szóra: százszor gondoljuk meg, mielőtt használnánk!
Égőkamra - égéskamra
A kamra nem ég, a kamrában égés zajlik
le, tehát égéskamra.
Töltéscsere -
töltetcsere
A töltés egy folyamat, minek során a
töltet cserélődik, tehát: töltetcsere!
Hajtókar - hajtórúd
Létezik hajtókar is (kurbl), de a
dugattyú és a forgattyústengely között hajtórúd van.
Önindító - indító
Az indítómotor
nem csak saját magát indítja (önindító), hanem a belsőégésű motort is!
Kézifék - rögzítőfék
Kézifék - nem rossz név, főleg ha egy
konkrét autóról van szó, de ha általánosságban beszélünk a rögzítőfékről,
akkor gondolni kell arra, hogy azt gyakran lábbal kell működtetni.
Ólommentes - ólmozatlan
Ólommentes benzin nem létezik.
Ólmozatlan: tudatosan nem tesznek
bele ólmot, azaz nem ólmozzák.
Lökésgátló - lökhárító? Lengéscsillapító?
Lökésgátló: sokszor nem tudni, mire gondol az illető, lengéscsillapítóra,
vagy lökhárítóra? Kerülendő szó.
Parkírozás - parkolás
Nem világos, mire gondol az
illető, amikor parkíroz: gépkocsival való parkolásra vagy parkosításra. A
parkírozás egyértelműen kerülendő (németből mechanikusan átvett) szó.
***
Emelkedik
vagy nő, magas vagy nagy
Négy szó, négy fogalom. Szinte hihetetlen, s egyben elszomorító, hogy
mennyire keverik ezek használatát mind a hétköznapi beszédben, mind a
sajtóban, s ami a legsajnálatosabb, a szakirodalomban is. A lusta
pongyolaságnak nincs felső határa.
Valójában mit kell(ene) érteni e négy
kifejezésen?
Nagy - bármilyen mértékegységgel, számszerűen (is)
jellemezhető, bármilyen mennyiség méretének (egyik) minősítő jelzője. Tehát
nagy (vagy kicsi) lehet az adó, az ár, ("mértékegységük" a forint),
de a nyomás (Pa), a feszültség (V), a teljesítmény (W), a fogyasztás
(liter/100 km) vagy a literteljesítmény (liter/kilowatt) is. Ugyanakkor
rendre magas nyomást, magas feszültséget, magas fogyasztást stb. olvashatunk,
hallhatunk, hibásan. Nincs
mértékegysége magának a számnak, mivelhogy az önmagában is számszerű, ezért
beszélünk nagy számokról (nagy százalékokról, kamatokról, arányokról
stb.). Természetesen más jelzők is használhatók a nagyság jellemzésére
(jelentős, fokozott stb.), de magas csak ritkán lehet, mert:
magas - a nagy speciális esete. Kizárólag hosszúsági
mértékegységgel jellemezhető, valamilyen alapvonaltól függőleges irányban
mért, vagy értelmezett hosszúsági méret minősítő jelzője. (Egyéb irányokban
lehet valami széles vagy keskeny, szűk vagy bő - ezeket általában helyesen
használjuk.) Tehát magas (vagy alacsony) lehet a jegenyefa, a polc, az ülés
stb., mind-mind a földtől, padlótól stb. számítva. De magas vagy alacsony
lehet mindenféle szint, színvonal, állás (pl. vízállás); ezeket szerencsére
ritkán minősítik nagynak. De ha valaminek nem csak magassági mérete van (pl.
polc, ülés stb.), akkor az lehet nem csak magas, de nagy is!
Nőni vagy csökkenni - bármilyen mértékegységgel (számmal) jellemezhető
mennyiség tud (természetesen a magasság is), feltéve, hogy fizikailag képes
rá. Nőhet a szám, a nyomás, a jegenyefa, a hiány, az adó, az ár, az összeg, a
munkanélküliség, a teljesítmény, a fogyasztás stb., stb. Nyilván nem nőhet a
polc, a szék stb. Vagyis a növekedés-csökkenés méretváltozást jelent. (Ha
valaki unja sokszor leírni, kimondani a nőni, növekedés szavakat, akkor se
emeléssel színesítse az írását, beszédét, hanem vegye a fáradságot a
növekedéssel egyenértékű szavak keresésére: a teljesítmény, a hatásfok pl.
javulhat, a munkanélküliség fokozódhat, az árnövekedés helyett mondhatunk
drágulást is.)
Emelkedni vagy süllyedni - függőleges helyzetváltozás egy adott (tényleges vagy
elképzelt) szinthez képpest. A tárgyak (polc, szék stb.) természetesen tudnak
emelkedni (miközben a méretük nem változik!). Ugyancsak tudnak emelkedni a
vízszintes vonalhoz, szinthez kötődő fogalmak is, mint pl. a színvonal, a
vízállás stb. De ami nem képes helyváltoztatásra, az nem is emelkedhet
(nyomás, teljesítmény, fordulatszám, frekvencia, stb.). Egy szám is csak
akkor emelkedhet, ha valamiből, mondjuk fából kifaragják, s beteszik egy
liftbe.
Ami tehát nem
testesíthető (nyomás, feszültség stb.), vagy nem ábrázolható (értelmezhető)
valamilyen alapvonalhoz képpest, az nem emelhető, nem emelkedhet, csak
növelhető, növekedhet. De alapvonalhoz viszonyítjuk a vízszintet, az árszínvonalat
stb. is, ezek tehát emelkedhetnek, az életszínvonal süllyedhet (sajnos).
Valószínű azonban, hogy
néhány hibás szótársítás már végképp kiirthatatlan, pl a magas láz (amihez az
emelkedő higanyszint képzete társul), a magas vérnyomás (szintén higanyszál!),
a magas kamat (ami a százalék viszonylagosságával függ össze), de az
áremelés/árleszállítás stb. is,
Illetve - pontosabban - és - valamint - vagy - esetleg - kapcsolatosan
Az illetve kifejezés eredetileg
azt jelentette, hogy "pontosabban". Az autót üzemanyag, illetve
(pontosabban) tüzelőanyag hajtja. Ma már azonban jelentheti azt is, hogy
"és", "valamint".
Az autó, illetve (és, valamint) a motorkerékpár egyaránt közúti jármű. De
lehet a jelentése "vagy", "esetleg": Melyik a hatásosabb,
a légfék, illetve (vagy, esetleg) a hidraulikus fék? Régebben határozóként is
használták az illetve, meg az illetőleg szót ("kapcsolatosan",
"rá vonatkoztatva"): a
kipufogó gázokat illetve sok problémával találkozhatunk. Azt hiszem, hogy az
illetve szót csak "pontosabban" értelemben kellene használni.
Százalék - százalékpont
„A hatásfok 20
%-ról 30 %-ra javult. A 10 %-os növekedés ennek és ennek köszönhető -
olvasható sok esetben. Pedig a hatásfok 50 %-kal nőtt! Ez felel meg a 10
százalékpontnyi növekedésnek.
Történő - való stb.
Az égéskamrában történő
folyamat... A hatásfokkal történő számítás... és még millió példa a történő
szó”
sablonos (németes) használatára a való
(végbemenő stb.) helyett. Ha helyettesíthető a valóval (végbemenővel stb.),
ne használjuk!
Legoptimálisabb?
Vannak szavak, amelyeket -
jelentésűknél fogva - nem lehet fokozni:
optimális, precíz, maximális, kitűnő stb. Ezeknek a szavaknak nincs közép- és
felsőfokuk, ha egy valamit jellemzünk! Más a helyzet, ha több véleményt, megállapítást
stb. hasonlítunk össze: "a három megoldás közül az övé a
legoptimálisabb (legprecízebb, legkitűnőbb) változat".
Le van írva - valaki leírta
Nagyon sokan abban a tévhitben
vannak, hogy a (határozói) igeneves szerkezet magyartalan (németes). Óriási tévedés! Ez a bibliában is le
van írva, a kapu zöldre van festve stb: állapot a jelen időben. Leírt,
festett: cselekvés a múlt időben. Hibás tehát, ha valaki a határozói igenév
helyett melléknévi igenevet használ állítmányként (és nem jelzőként): "ebben az ügyben ő is
érintett" (mit érintett?). "Az a szöveg kézzel írt" (a szöveg
tud írni?), "a kapu zöldre festett" (a kapu tud valamit festeni?).
Közép-kelet-európai -
kelet-közép-európai
Mondják hol így, hol úgy, ha Skodáról
vagy Daciáról beszélnek. Nyilvánvaló, hogy ezek kelet-közép-európai autók.
Közép-Kelet-Európa valahol Moszkva környékén (Kelet-Európa közepső részén)
van, s arrafele Moszkvicsokat és Ladákat gyártanak. Magyarország (Szlovákia
stb.) Közép-Európa keleti felében helyezkedik el, szemben pl. Ausztriával és
Csehországgal, melyek a nyugati felében, függetlenül mindenféle politikai
beállítottságtól.
Egyébként a fő baj az, hogy ezt a földrajzi
fogalmat államhatárokkal akarják definiálni. Kis országok esetében még
csak-csak, de pl. Németország keleti része, Olaszország északi csücske,
Lengyelország déli vidéke is – földrajzilag Közép-Európához tartozik. Sőt,
Európa és Ázsia közötti földrajzi határ nagy része egyáltalán nem
definiálható államhatárokkal
Médiák - médiumokok?
A Kárpátok több Kárpátokból (Keleti, Déli
stb.) áll, mégsem mondjuk, hogy Kárpátokok. Nem egészen azonos a probléma a
médiákkal, de az közös, hogy a média is (önmagában) már többes szám! Egyes
szám: médium (eszköz). Vannak női médiumok (akiken keresztül érintkezésbe
lehet kerülni a holtakkal), vannak oktatási médiumok (diavetítő, film stb.),
s vannak olyanok, mint a nyomtatott sajtó, a televízió, a rádió, az internet
stb. Ezek együtt: média (s nem
médiák!). De ma már nem csak a kommunikációs médiumok együttesét értjük média
alatt, hanem egy tágabb fogalmat:
magát a kommunikációt, eszközeivel, embereivel, termékeivel stb. együtt. A
médiák kifejezés még akkor is elgondolkodtató, ha előzőleg külön beszéltünk
mondjuk európai és amerikai médiáról, vagy nyomtatott és elektronikus
médiáról. (Hasonló a helyzet a kurrikulum-kurrikula szóval is.)
V.I.P. - Vájp
Az utóbbi időben nagyon elszaporodtak az
angol betűszók, aminek a kiejtésével látok problémát. A tévében, rádióban
legtöbbször az angol ABC kiejtése szerint mondják: vájp (VIP), dzsi-di-pi
(GDP), áj-em-ef (IMF) stb. Miért nem vip, gédépé, iemf?
WC-t se dabljuszi-nek mondjuk. Viszont humorként fogható fel a K&H
bank kiejtése televízió-ban, rádióban. A vezér elrendelte, hogy káendhá-nak
kell mondani. Vagyis a K-t és a H-t magyarul, a &-t angolul. Ha
annyira anglománián, akkor kéendéjcs-et írhatott volna elő, de
szerintem káéshá-t kellene mondani. Persze a & eredeti
jelentése a latin et (=és) szó volt, évszázadokon keresztül ezt
használták hazánkban.
Internet
Végül néhány szót az internet
befolyásáról a magyar nyelvre. Sokan kárhoztatják. Pedig úgy gondolom, hogy
az internet sem rontja, hanem (általában) fejleszti nemcsak az írást, de
magát a nyelvet is. "A rengeteg rövidítés, egyszerűsítés sok esetben ellentmond
a magyar helyesírásnak" - olvastam egy újságcikkben. Erről Heltai
„mozi-ja jut az eszembe. A magyar nem szereti a hosszú szavakat, nem
véletlenül születnek a mozi” mintájára olyan szavak, mint pl. a szia, a busz,
a troli, a kovi, a pari, az ubi stb., melyek hallatára sok magyartanárt a
rosszullét környékez - indokolatlanul. De nekem tetszenek az olyan internetes
rövidítések is, mint pl. légyszi, progi stb.
|
