RAINER M. JÁNOS

A forradalom előtti pillanat

Nagy Imre 1956 októberében

^(Részlet.)

Ha nem is ilyen mértékben, de összefutottak a külön utak akkor is, amikor Nagy felvette az érintkezést Kardos Lászlóval, a NÉKOSZ volt főtitkárával. A Györffy-kollégium pártfogójaként Nagy jól ismerte és nagyra értékelte a népi kollégiumokat, amelyek újjáélesztéséért 1956-ban a pártellenzék egyik fontos vonulataként Kardos és köre – közte Gyenes Antal, Nagy Imre egykori tanítványa – oly sokat tett. Ahogy Donáthtal, Kardossal is a születésnap hozta össze Nagyot. Az elvbaráti kör egyik-másik tagja azonban némi bizalmatlansággal tekintett a NÉKOSZ-ra, túlzottnak ítélt nemzeti romanticizmusa, népnemzeti retorikája miatt. Ezzel Nagy Imre is tisztában volt, de jellemző módon e kérdés megbeszélésére sem került sor, holott a “magyar szocializmus” meghatározása (mit is jelent pontosan a nemzeti függetlenség, melyek az átmenet magyar sajátosságai, stb.) szempontjából ez nagyon fontos lett volna.³⁷

A fentebb más összefüggésben említett október 13-i györffysta találkozó nem csak azt bizonyította, hogy az önálló arculatú, szervezett pártellenzéki kezdeményezések közül Nagy a népi kollégiumok újjászervezését tekintette leginkább személyes ügyének. Ugyanígy aláhúzta végsőkig őrzött tartózkodását is. A találkozóra csak úgy fogadta el a meghívást, hogy előzőleg “egyeztetett” Hegedüs András miniszterelnökkel, mellesleg korábbi kollégistával. Amikor a találkozón (Kardos László kifejezésével) “kisebbszerű botrányra” került sor Szalai Béla PB-tag, exgyörffysta nem eléggé önkritikusnak tartott felszólalása után (azt követelték, hogy mondjon le), Nagy Imre arcáról eltűnt a fényképeken látható oldottság, és elhagyta a helyiséget. Nem mellesleg Hegedüs Andrással együtt.³⁸ Miközben az országban a szellemi és politikai pezsgés már régen túlhaladt a párt keretein, Nagy Imre még mindig fontosabbnak tartotta a vezetés tekintélyének megőrzését, mint az általa is szívből osztott vélemények nyílt színi képviseletét. Olykor még azon az áron is, hogy szolidáris gesztust tesz ama vezetés felé, melyet egyébként maga is leváltandónak tartott.