Tánczos Gábor tanúvallomása
1957. szeptember 9.Kérdés: Tegyen vallomást Kardos Lászlóval való megismerkedésének körülményeiről!
Felelet: 1947 őszén kerültem a Györffy kollégiumba, ahol Kardos László volt az igazgató. Lényegében ez idő óta ismerem Kardos Lászlót, bár ezt megelőzően is találkoztam már vele, de semmiféle kapcsolat nem volt közöttünk. 1948 tavaszán a Györffy kollégium megszűnt, így én is elkerültem onnan. Ettől kezdve 1956 tavaszáig lényegében semmiféle kapcsolat nem volt közöttünk, mindössze az történt, ha valahol véletlenül összetalálkoztunk, néhány szót váltottunk egymással. (. . .)
Kérdés: Beszéljen arról, hogy 1956 tavaszától hogyan mélyült el a kettejük közt lévő kapcsolat!
Felelet: Amikor én a Petőfi kör vezetését átvettem, a DISZ által készített célkitűzésekben szerepelt, hogy a volt MADISZ-MEFESZ-NÉKOSZ-Diákszövetség aktíváit és vezetőit vonjuk be a Petőfi kör munkájába. Ennek értelmében a Petőfi kör rendezett találkozókat a volt MEFESZ-NÉKOSZ-Diákszövetség aktívái, illetve vezetői számára. Ennek alapján kerültem kapcsolatba Kardos Lászlóval. Nem tudom most pontosan megmondani, hogy történt a kapcsolatfelvétel, de úgy emlékszem, hogy telefonon hívtam őt fel és meghívtam az egyetemi mozgalom tagjainak, aktivistáinak találkozójára. Ez 1956 elején, illetve tavaszán volt.
Kérdés: Kardosnak milyen szerepe volt az említett találkozó megszervezésében?
Felelet: Kardosnak ebben semmiféle szerepe nem volt, amikor én meghívtam őt, nem is tudott arról. Ez a találkozó megrendezése már régen tervbe volt véve a Petőfi kör részéről.
Kérdés: Kardos mit csinált ezen a találkozón?
Felelet: Kardos a találkozón résztvett, ott beszéltem is vele, de említésre méltó esemény ott nem történt.
Kérdés: Milyen szerepe volt Kardosnak a Petőfi körben rendezett NÉKOSZ találkozó megszervezésében?
Felelet: Emlékezetem szerint 1956 májusában jelent meg a DISZ KV-nak egy határozata, mely többek között felvetette, hogy az ifjúsági munkában hasznosítani kellene a NÉKOSZ tapasztalatait is. Ezt követően a DISZ vezetőinek javaslatára létrejött egy bizottság (Hollós Ervin, Gosztonyi János, Mód Aladár, Jóboru Magda, Kardos László, Gyenes Antal, Tőkés Ottó és én), amely megbeszélte, hogy a Petőfi körben megrendezik a NÉKOSZ találkozót. Tehát Kardos Lászlónak mint a bizottság tagjának volt szerepe a NÉKOSZ találkozó megrendezésében. Az ötlet tehát nem tőle indult ki, hanem a DISZ vezetőitől, a találkozó megrendezésében, szervezésében Kardos mint bizottsági tag tevékenykedett. Szükséges megemlíteni, hogy a NÉKOSZ találkozóra meghívottak névsorát a bizottság megbízásából - Kardos, Gyenes és én állítottuk össze. A szempont az volt, hogy a régi budapesti egyetemi kollégiumok vezetőit és legaktívabb tagjait hívjuk meg. Ennek alapján kb. 300 személyt hívtunk meg a találkozóra. A NÉKOSZ találkozó a Kossuth Clubban került megrendezésre. Bevezetőt Hollós Ervin mondott, s néhány mondatot Veres Péter is mondott. Ezután lényegében kötetlen szórakozás volt (zene, ének, verselés, stb.). Egy említésre méltó dolog történt, ugyanis Benjámin László elszavalta saját versét "Haraszti Sándorhoz". A versben Benjámin saját önvádját mondta el, mint aki résztvett azon a taggyűlésen, ahol Harasztit letartóztatása után megbélyegezték. Benjámin verse nagy tetszést aratott a résztvevők között.
Kérdés: Ezen a találkozón milyen formában merült fel a NÉKOSZ rehabilitálásának követelése, s ebben mi volt Kardos szerepe?
Felelet: Hollós Ervin bevezető beszédében kifejtette, hogy a NÉKOSZ-nak komoly érdemei voltak, a hibáival együtt kommunista mozgalom volt. Ez az egész találkozó a NÉKOSZ eszmei rehabilitálásának jegyében zajlott le. Én Kardossal itt nem beszéltem, tehát tevékenységét sem ismerem. Az biztos, hogy Kardos ezen a találkozón központi személyiség volt, nagyon sok emberrel beszélt.
Kérdés: Hol ülésezett az említett bizottság?
Felelet: Emlékezetem szerint az említett bizottság mindössze egyszer tartott ülést a Kossuth Clubban, amikor is elhatároztuk, hogy megrendezzük a NÉKOSZ találkozót.
Kérdés: Mi jellemezte a NÉKOSZ találkozót, s utána hogyan értékelték ezt Önök?
Felelet: Mint mondottam, a NÉKOSZ találkozó a NÉKOSZ eszmei rehabilitálásának jegyében zajlott le. Éppen ezért mi nagyon pozitívan értékeltük ezt a találkozót, elképzelésünk volt, hogy az egyetemi diákszállókban a NÉKOSZ kollégiumokhoz hasonló mozgalmi élet alakuljon ki. Kardos számára ez különösen örvendetes volt, s ő különösen nagyra értékelte ezt a találkozót és az ott kialakult hangulatot.
Kérdés: A NÉKOSZ-szal kapcsolatban milyen megbeszélésen vett még részt Ön. illetve Kardos?
Felelet: A NÉKOSZ találkozót követően, a DISZ illetékes szervei javaslatára a DISZ országos székházában megbeszélésre jöttek össze volt NÉKOSZ-isták és DISZ vezetők. A megbeszélésen a következők vettek részt: Hollós Ervin, Gosztonyi János, Nagy Tibor; Kardos László, Gyenes Antal, Tőkés Ottó, én és még néhányan, akik nevére nem emlékszem. Ezen a megbeszélésen összefoglalva a következőkről volt szó: a jelenlegi diákszállók egy részében hogyan lehetne a népi kollégiumok értékes vonásait feléleszteni. Perspektivikus elgondolások a következők voltak: a DISZ-ben felelőst állítanak be, aki intézi ezeket a dolgokat. Szakpedagógusok közreműködésével részletes elvi anyagot kell összeállítani, a DISZ illetékesei tárgyalásokat fognak kezdeni az Oktatásügyi Minisztériummal. Emlékezetem szerint Kardos és Gyenes azt fejtegették, hogy a Györffy és Eötvös kollégiumi mozgalom helyes módszereit, formáit figyelembe kell venni és a jövőben alkalmazni kell. Ezzel kapcsolatban jegyzem meg, hogy ezen belül Kardosnak milyen konkrét megbízást adtak, arra nem emlékszem. Rémlik azonban, hogy Kardost és Gyenest kérték elsősorban, hogy nyújtson a DISZ-nek segítséget.
Kérdés: Milyen szerepe volt Kardos Lászlónak a kollégiumi találkozók megszervezésében?
Felelet: Az említett NÉKOSZ találkozón a régi kollégisták egymás közötti beszélgetéseiben sorra felvetődött, hogy jó lenne egyes kollégiumonként külön-külön is találkozókat rendezni. Ilyen találkozók létre is jöttek, tudomásom szerint ezek nagyrészén Kardos László is résztvett, aki mint annakidején a NÉKOSZ legismertebb vezetője, jelentős szerepet játszott ezeken a találkozókon. Hogy konkréten milyen szervező, irányító munkát folytatott ezzel kapcsolatban Kardos, azt nem tudom.
Kérdés: Ön hány találkozón vett részt, milyen hangulat, légkör volt az összejöveteleken?
Felelet: Résztvettem a Dózsa-kollégisták, Györffy-kollégisták, Petőfi-kollégisták, Szabó Dezső-kollégisták által rendezett találkozókon. Az összejöveteleken általában nem volt program, a kötetlen szórakozás jellemezte a találkozókat. Ugyanakkor a beszélgetések és az elhangzott felköszöntések nyilvánvalóvá tették, hogy olyanok jöttek össze nagyszámban, akik politikai tekintetben egy nevezőn voltak. Ilyen értelemben beszélhetünk ezen összejövetelek politikai hangulatáról. Ezt a politikai hangulatot az jellemezte, hogy a résztvevők nagyon lelkesedtek a NÉKOSZ rehabilitálásáért és általában szimpatizáltak azzal a politikai irányvonallal, ami abban az időben az írók, újságírók, Petőfi kör működését jellemezte. A Györffy kollégisták összejövetelén például a résztvevő Nagy Imre mellett ovációval tüntettek. Ezzel kapcsolatban mondom el, hogy ezen az összejövetelen Kardos László mondott megnyitó beszédet. Beszédében fejtegette, hogy a "györffysták" megállták az életben a helyüket, nincs miért szégyenkezniök.
Kérdés: Nagy Imrét ki hívta meg a találkozóra?
Felelet: Minden valószínűség szerint Kardos László és Gyenes Antal.
Kérdés: Tegyen vallomást az ún. "nagy népi kollégiumi találkozó"-ról és ezen belül Kardos szerepéről!
Felelet: Az előző kérdéssel kapcsolatban el kell mondjam még, hogy a "györffysták" összejövetelén beszélt Szalai Béla akkori Pol[itikai] Biz[ottsági] tag is, kijelentései miatt a résztvevők lehurrogták, sőt olyan közbeszólások is voltak, hogy "Szalai mondjon le". Lényegében botrányba fulladt a beszéde. Rátérve az ún. "nagy népi kollégiumi találkozóra", elmondom, hogy az ötlet Kardos-Gyenes-Hollós Ervin közti megbeszélésen merült fel. A NÉKOSZ 10 éves évfordulóján nagyszabású találkozót akartunk rendezni. Ezzel kapcsolatban a DISZ-ben folytak is megbeszélések, Kardos ezeken résztvett, sőt már bizonyos előkészítő munkák is folytak. Először úgy volt, hogy 1956 nyarán lesz a találkozó megrendezve, azonban a párt részéről ebbe nem mentek bele, tekintettel az akkori politikai helyzetre. Javasolták, hogy őszre halasszuk el, azonban az októberben kitört ellenforradalom miatt végül is elmaradt ez a nagyszabású NÉKOSZ találkozó. Ezzel kapcsolatban még azt is tudom, hogy Kardos tagja volt az előkészítő bizottságnak, többször tárgyalt erről a dologról a DISZ-ben és elkezdte összeállítani a meghívandók névsorát.
Kérdés: Adataink szerint ön 1956-ban több ízben beszélt Kardossal. Tegyen vallomást Kardos politikai nézeteiről!
Felelet: 1956 tavaszától én valóban többször beszéltem Kardossal, így elég jól megismertem az ő politikai nézeteit, állásfoglalásait. Megtudtam, hogy a fő politikai kérdésekben azonos állásponton vagyunk. Közös beszélgetéseink kezdetben főleg a NÉKOSZ-ra vonatkoztak, közösen az volt az álláspontunk, hogy a NÉKOSZ lényegében pozitívan értékelendő, ha voltak is egyes hibái. A NÉKOSZ sommás elítélését a szektarianizmusnak tulajdonítottuk. Elítélő véleményünk volt a régi pártvezetés egy részéről, őket nem tartottuk alkalmasnak a vezetésre. Véleményünk az volt, hogy meg kell változtatni a pártvezetést, az ún. "szektás" vezetők helyébe újak kerüljenek. Lelkesedtünk a XX. kongresszus határozataiért, és olyan következtetéseket vontunk le abból, hogy ez nagymértékben igazolja a Nagy Imre féle politikai irányvonalat. Szükségesnek láttuk - és küzdöttünk is azért -, hogy Nagy Imrét rehabilitálják és bevonják a felső vezetésbe. Kardos László teljes egészében egyetértett a Petőfi kör politikai vonalával, amelynek lényege volt az ún. "antisztálinizmus ", valamint a pártvezetés egy része elleni támadás, az általunk szektás vezetőknek tartottak eltávolítása, Nagy Imre személyének népszerűsítése és nézetei propagálása - és annak tevékenységével. Kardos nagy örömmel üdvözölte az ott kialakult vita légkört és "bíráló hangot". Rendkívül szimpatizált Nagy Imréhez közelálló írók tevékenységével és cikkeivel. Lelkesen beszélt Jugoszláviáról, abban látta a követendő példát.
Kérdés: Milyen szerepe volt Kardosnak a Petőfi kör munkájában?
Felelet: Kardos Lászlónak közvetlen szerepe volt a Petőfi kör által rendezett NÉKOSZ találkozó megszervezésében. Mint mondottam, Kardos előttem többször is kifejezésre juttatta, hogy teljes egészében egyetért a Petőfi kör politikai vonalával és tevékenységével. Azonban Kardos közvetlenül nem folyt bele a kör munkájába, illetve semmi funkciója ott nem volt. A Petőfi kör néhány vitáján ott volt, fel nem szólalt. Ehhez a kérdéshez tartozik azonban, hogy én a vizsgált időszakban többször beszéltem Kardossal, elemeztük a kör munkáját, ismertettem vele a további terveinket. Konkrétan nem tudom most meghatározni, hogy mikor, miről beszélgettünk, de általában leszögezhetem, hogy az ő helyeslő véleménye és értékelése rám ösztönzőleg hatott és mindennemű észrevételét és tanácsát igen komolyan vettem és alkalmaztam azokat a további munkában. Ezzel kapcsolatban mondom el, hogy az említett időszakban többször is voltam Kardos lakásán, ahol beszélgettünk a kör munkájáról, az egyes vitákat értékeltük, ismertettem vele további terveinket. Az tény, hogy a Petőfi körben sor került a NÉKOSZ találkozóra, hogy ezen Kardos mint ismert "nékoszista" résztvett, valamint az, hogy Kardos lelkesen helyeselte a kör tevékenységét, mindez természetszerűleg komoly hatással volt más olyan régi "nékoszistákra", akik előtt Kardos komoly tekintély volt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy sok régi "nékoszista" sűrűn eljárt a Petőfi körbe és helyeselte annak tevékenységét.
Kérdés: Résztvett-e Kardos vagy adott Önnek segítséget a kör vitatervének elkészítésében?
Felelet: Nem. Tervekről, ötletekről beszélgettünk egymással - s Kardos véleménye, megjegyzése befolyásoltak engem -, de az írásos terv elkészítésében Kardosnak semmiféle szerepe nem volt.
Kérdés: Milyen anyagot adott át Ön Kardosnak a Petőfi körben?
Felelet: 1956 nyarán én adtam át a Petőfi körben Kardosnak az 1953. júniusi Nagy Imre-féle beszéd gépelt példányát. Ezt a beszédet Nagy Imre a KV előtt tartotta. Hogy Kardos mit csinált ezzel az anyaggal, azt nem tudom, nem beszéltünk többet erről. Más ilyen jellegű anyagot nem adtam Kardosnak. (. . .)
Kérdés: Tegyen vallomást arról, hogy milyen kapcsolat volt Kardos és a Nagy Imre-Losonczy féle csoport között!
Felelet: Ezt konkrétan nem tudom. Mint már mondtam, Kardos rendkívüli módon lelkesedett Nagy Imréért, Losonczyról és Donáthról nagyon jó véleménnyel volt, de a konkrét kapcsolatukat nem ismerem.
Kérdés: Kik tartoztak Kardos baráti köréhez?
Felelet: Erre kimerítő választ nem tudok adni, mert viszonylag rövid ideig tartott az érintkezésünk, másrészt én magam nem tartoztam Kardos legbensőbb baráti köréhez. Két kört tudok megnevezni. Az egyik körhöz tartoztak a néprajzi dolgokkal foglalkozók, a másik körhöz tartoztak a volt "nékoszista" munkatársai és tanítványai. Így érintkezésben volt Gyenes Antallal, Tőkés Ottóval, Márkus Istvánnal, Rajk Júliával, Győrffy Sándorral. Persze rajtuk kívül még igen kiterjedt széleskörű kapcsolatai voltak Kardosnak másfelé is, de neveket nem tudok felsorolni.
Kérdés: Tegyen vallomást a Kardos lakásán tartott összejövetelről, amely 1956. október 22-én volt!
Felelet: 1956. október 22-én Losonczy Géza, Kardos László, Gyenes Antal, Tőkés Ottó, Márkus István és én megbeszélésre jöttünk össze Kardos lakásán. Megbeszélésünk célja az volt, hogy döntést hozzunk abban a kérdésben, hogy milyen álláspontot foglaljunk el a DISZ azon javaslatára, hogy legyünk a DISZ KV, illetve IB tagjai. Ugyanis az illetékes DISZ vezetők felajánlották nekünk a KV, illetve IB tagságot. A megbeszélésen azt a döntést hoztuk, hogy a KV tagságot egyöntetűen, feltétel nélkül vállaljuk. Ugyanakkor úgy döntöttünk, hogy Kardos, Gyenes és Tőkés Ottó az IB tagságot csak az esetben vállalják el, ha Tőkés Ottót megbízzák az első titkári funkcióval. Vagyis megegyeztünk abban, hogy a KV ülésen az említettek ahhoz a feltételhez kötik az IB tagság vállalását, hogy Tőkés Ottó legyen a DISZ első titkára. Ez közös döntés volt részünkről. A megbeszélésen felvetődött, hogy Kardos László másnap a DISZ illetékeseinek javasolni fogja, hogy engem is vegyenek be az IB-be. Felmerült még az is, hogy Losonczy Géza legyen a DISZ elnöke, vagy esetleg más címen vállaljon még funkciót. Ebben emlékezetem szerint megállapodás nem történt. Az október 23-án közbejött események miatt a fent elmondott dolgok nem váltak valóra.
Kérdés: Milyen céllal vállalták volna Önök, hogy a DISZ felső vezetésébe funkciót töltsenek be?
Felelet: A fenti megbeszélésünkön kapcsolatban határozott megállapodás nem született. Természetesen nyilvánvaló, hogy a DISZ vezetésében is mi a magunk részéről - ha erre sor került volna - olyan magatartást tanúsítottunk volna, mint amilyen az addigi általános politikai magatartásunk volt.
Kérdés: Kardos a fenti megbeszélés előtt kivel és miről tárgyalt a Pártközpontban?
Felelet: Kardos László a megbeszélésünk előtt Orbán Lászlóval tárgyalt a Pártközpontban. A kettejük közötti tárgyalásról csak annyit tudok, hogy az egyetemen történt jelenségekről beszélgettek és nem egészen konkrét módon felvetődött, hogy az ifjúság valamelyik napon a lengyelekkel való szolidaritásuk kifejezésére tüntetést szervez. Mást erről nem tudok.
Kérdés: Milyen szerepe volt Kardosnak a tüntetés előkészítésében?
Felelet: Ezt nem tudom. Az említett megbeszélésünk után én eltávoztam Kardos lakásáról és vele csak akkor találkoztam ismét, amikor bent volt a Pártközpontban, vagyis 25-e után.
Kérdés: Tegyen vallomást az október 25-e utáni találkozásukról!
Felelet: Október 26-án Kardos László bejött a Pártközpontba - az írók és egyetemisták társaságában - tárgyalást folytatni vezető emberekkel. A tárgyaláson az írók és egyetemisták azon törekedtek és az volt a követelésük, hogy a kormány minősítse az eseményeket "demokratikus tömegmozgalomnak, követelték a szovjet csapatok kivonását és hogy a kormány egyezzen meg a fegyveres felkelőkkel és a mozgalmakban résztvevőkkel". Ezen a megbeszélésen az írók és egyetemisták elítélték az olyan törekvéseket, amelyek a felkelés fegyveres erővel történő szétzúzására irányultak. Most értékelve az írók és egyetemisták kifejtéseit, meg lehet állapítani, hogy az volt a céljuk, hogy kapitulálás legyen a kormány részéről. A tárgyaláson a vezetők részéről ott volt Nagy Imre, Losonczy Géza, talán Donáth Ferenc is, Kiss Károly, Köböl József és Hollós Ervin.
Kérdés: Hogyan került Kardos a fenti küldöttségbe, neki milyen szerepe volt a tárgyaláson?
Felelet: Azt nem tudom, hogy Kardos milyen címen jött a küldöttséggel. Emlékezetem szerint a tárgyaláson ő nem beszélt, azonban a küldöttség követeléseivel, értékelésével Kardos is teljes egészében egyetértett. A tárgyalás után Kardos is eltávozott a küldöttséggel, személyesen legközelebb október 28-án, az "Értelmiség Forradalmi Bizottságában" találkoztam vele. (. . .)
Kérdés: Milyen szerepe volt Kardosnak a pesti és budai egyetemi központok összefogásában?
Felelet: Ezt nem tudom. Kardos és az egyetemisták kapcsolatáról csak azt tudom, hogy október 26-án együtt jött be az írókkal és egyetemistákkal tárgyalni a kormány és pártvezetőkhöz.
Kérdés: Milyen szerepe volt Kardosnak az "Értelmiség Forradalmi Bizottságában"?
Felelet: Kardos László egyik alapító tagja volt az "Értelmiség Forradalmi Bizottságának". A bizottság felhívásának elkészítésében Kardos úgy vett reszt, mint a többiek: az írók által megfogalmazott felhívást elfogadta és aláírta. Meg kell mondjam, hogy Kardos aránylag keveset volt a bizottságban, konkrét részletes tevékenységét nem ismertem.
Kérdés: Mi volt Kardos szerepe az információs bizottság létrehozásában, az összegyűjtött anyagokat mire használták fel?
Felelet: Én arról tudok, hogy volt egy információs szolgálat, amelynek feladata volt a rádióhírek rögzítése. Ez nemcsak a magyar rádió híreire vonatkozott, hanem az összes külföldről sugárzott magyarnyelvű hírekre. Így többek közt rögzítette ez a szolgálat a "Szabad Európa" és más nyugati adók híreit is. A beérkezett híreket tudomásul vettük. Hogy Kardosnak ezzel a munkával kapcsolatban milyen teendője volt, azt nem tudom.
Kérdés: Milyen kapcsolata volt az "ÉFB"-nek fegyveres csoportokhoz?
Felelet: Rendszeres kapcsolatunk fegyveres csoportokhoz nem volt. Egyszer keresett fel bennünket a Dudás-féle különítmény, tárgyaltunk is velük, azonban semmiféle megegyezés nem született, mert Dudást kalandornak tartottuk.
Kérdés: Részletezze ezt a tárgyalást, s ebben Kardos szerepét!
Felelet: Október 25-én (sic!) Dudás és néhány embere felkereste a bizottságot tárgyalás céljából. A tárgyaláson résztvettek: Losonczy Géza, Donáth Ferenc, Ádám György, Markos György, Kardos László, Márkus István és én. A tárgyaláson főleg Losonczy beszélt, úgy emlékszem, hogy Kardos egyáltalán nem beszélt ott. Dudásék kifejtették, hogy fegyvereseik vannak, a harcot nem adják fel, Nemzeti Bizottmányt alapítottak, választásokat követelnek ENSZ megfigyelőkkel. Losonczy és a bizottság többi tagja nem egyezett meg Dudással, őt kalandornak tartották. Dudás kifejezte még, hogy Nagy Imrével is fog tárgyalni.
Kérdés: Az "ÉFB" részéről ki tárgyalt Mindszentyvel?
Felelet: Ádám György kereste fel Mindszentyt, és megkérte őt, hogy szólítsa fel a papokat arra, hogy emeljék fel szavukat az atrocitások, gyilkolások ellen. Erről többet nem tudok mondani, mert Ádám csak ennyit említett nekem. Hogy milyen választ adott Mindszenty, azt sem tudom.
Új Magyar Központi Levéltár
V-150.002/1. kötet. 16-30. 1.