A hatodik:
From kulcsar.laszlo@ligetpress.datanet.hu Wed Dec 26 17:23:57
2001
From: "kulcsar" <kulcsar.laszlo@ligetpress.datanet.hu>
To: <nekosz@freeweb.hu>
Subject: Fw: your letter to HIX (help: help@hix.com)
Kedves Ismeretlen Oldalalkotó!
Nem tudtam szó nélkül hagyni az oldalad megjelenését bejelento közleményre
érkezett minosíthetetlen reagálást, ezért egy kicsit másik irányból megkíséreltem
nagyon is vázlatosan bemutatni a Kukker (bizonnyal nagyon fiatal, tizen-,
huszonéves) olvasóinak a NÉKOSZ-t meg a "fényes szelek" jelentoségét. Lehet,
hogy terjedelmi okok miatt nem tökéletes a mu, de a szándék annál fontosabb.
Jómagam (koromnál fogva) nem lehettem NÉKOSZ-ista, bár szívesen lettem
volna. Mert akkor még volt lelkesedés, tenni akarás, jobbító szándék a
fiatalokban, nem úgy, mint mostanság sokakban - sajnos.
Baráti köszöntéssel:
Kulcsár László
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Ezt a levelet küldtem a KUKKER-nek:
Sajnálom a hangnem eldurvulását
kozoltan@sombor.com rövid, ám sajnálatos módon a karácsony hangulatához
méltatlan, indulatos véleményéhez szereték néhány kiegészítő, felvilágosító
gondolatot hozzáfűzni, annak ellenére, hogy meggyőződésem: a Kukker nem
politikai vitafórum. De miután itt jelent meg az előzmény, célszerű ezen
a helyen tisztázni a vélemény-eltéréseket.
A hangnem, a fogalmazás, a helyesírás a szerzőt minősíti, nincs hozzáfűznivalóm.
A
történelmi igazság azonban követeli, hogy tiszta vizet öntsünk a fejekbe.
Ezért most csupán néhány idézetet szeretnék ide másolni:
"A magyarok krónikája" (Officina Nova, 1996, készült a Magyar Tudományos
Akadémia Történettudományi Intézetében...) 647. oldalán A "fényes szelek"
nemzedékéről ez olvasható:
1946. július 10.: Még a háború éveiben szerveződött a demokratikus-népi
mozgalom indíttatására a népi tehetségeket összegyűjő és tanulásukat segítő
intézmény, a Györffy-kollégium. Nevét a magyar néprajzkutatás kiemelkedő
alakjáról, Györffy Istvánról nyerte. A kollégium vezetőiben és diákjaiban
érlelődött meg az a gondolat, hogy olyan kollégiumokat kell létrehozni,
amelyek lehetővé teszik a szegénysorsú munkás- és parasztszármazású fiatalok
továbbtanulását...E kollégiumok szervezésére és irányítására július 16-án
megalakult a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, a NÉKOSZ...rövid időn
belül átütő sikereket ért el. 1946 szeptemberében már 44 népi kollégium
működött az országban, közel másfél ezer középiskolai, 500 egyetemi és
f?iskolai diákkal."
Az elfogulatlannak aligha minősíthető Új Magyar Lexikon 5. kötete (1961)
a NÉKOSZ-ról: "az 1945 után létesült népi kollégiumok központi szervezete...az
antifasiszta ellenállásban tevékenyen részt vevő Györffy István Kollégium
diákjai alapították...pedagógiai felfogása az ifjúsági önkormányzat, valamint
a demokratikus és a szocialista átalakulásban való aktív részvétel nevelő
erején nyugodott...Egy 1948-ban hozott (értsd: kommunista) párthatározat
feltárta a mozgalomban tapasztalható ideológiai és pedagógiai hiányosságokat
és torzulásokat..." A vége: fölszámolták, bedarálták a pártállami vezetéső
kollégiumok rendszerébe. (kl) A Pannon Enciklopédia (A magyarság kézikönyve,
főszerkesztő Halmos Ferenc, nekem az Arcanum Adatbázisnál megjelent digitális
kiadása áll rendelkezésemre); a rendszerváltás után megjelent mű ugyancsak
taglalja a NÉKOSZ-t. Íme néhány szemelvény:
"A FÉNYES SZELEK KÖLTŐI ÉS JUHÁSZ FERENC
(szerző Tarján Tamás)
Az irodalomtörténet néha segédfogalmakkal dolgozik. A különösen sokarcú
generációk, illetve az ezen belüli, laza csoportosulások leírására, behatárolására
- közös iskola vagy irányzat, egybefogó m?hely vagy folyóirat híján - történelmi,
esetleg rokon m?vészeti kategóriákat kölcsönöz.
A fényes szelek (időszaka) kifejezés egy rövid históriai periódus megnevezésére,
hangulatának érzékeltetésére szolgál - igaz, a jelzős szerkezet egy megzenésített
költemény részelemeként vált közkeletűvé.
A második világháború befejezése után, szinte az újjáépítés kezdetétől
heves társadalmi mozgások, átrétegeződések indultak meg Magyarországon.
Ez a kis korszak - a prózaíró Moldova György egyik elbeszélésének címét
idézve – a szegények fölfelé szavaival is jellemezhető a falvak, a városperemek
soha nem látott bőségben küldték a fiatal tehetségeket (tehát korántsem
a kommunista párt tagjait, aktíváit! - kl) az egyetemekre, a főiskolákra,
sőt
hamarosan a közélet, a művészeti élet bizonyos felelős posztjaira is.
Ez a nagy horderejű rétegváltás szűkebben 1946 és 1948, tágabban 1945 és
1950 között ment végbe.
Sej, a mi lobogónkat... A politikai hatalom a kommunista fordulat előkészítésének
idejétől ösztönözte is e folyamatot, majd sietve összekapcsolta a pártosság,
a népiség és a realizmus hármas követelményrendszerével. Pár hét, pár hónap
leforgása elegendő volt az uralkodó viszonylatok, programok többszöri változásához.
A sűrűn cserélődő kulisszák közt nem volt könnyű a morális éleslátást és
a művészi öntörvényűséget megőrző tájékozódás.
A fényes szelek szószerkezet Jankovich Ferenc (1907-1971) Sej, a mi
lobogónkat c. és kezdetű verséből önállósította magát. Ez eleve énekelhető
versnek, indulónak készült, s mélyén is dal - egy cseremisz népdal magyar
variánsainak emléke - lüktetett:
"Sej, a mi lobogónkat
fényes szellők fújják,
sej, az van arra írva:
Éljen a Szabadság!
Sej, szellők, fényes szellők,
fújjátok, fújjátok -
holnapra megforgatjuk
az egész világot".
Az egyszerű fülbemászó szöveg annak a rendre ismétlődő egyszerre felemelő
és lesújtó történelmi tévhitnek adott hangot, hogy "holnapra" végbevihetők
a nagy tettek, "megforgatható a világ". A fényes szelek mint terminus,
mint korszakjelölő kifejezés súlyos ellentmondásokat sűrít magába, s ezek
a disszonanciák az akkoriban induló költőrajt is megérintették, megsebezték.
(Az egykori teológiai, erkölcsi és érzelmi összeütközéseknek,
dilemmáknak hű dokumentuma és modellje Jancsó Miklós 1969-i Fényes
szelek c. filmje, mely a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, a NÉKOSZ
történetének egy tragikus epizódját dolgozta fel.)".
Folytathatnám még idézetekkel, névsorral a fényes szelek idejéből: Nagy
László, Juhász Ferenc, Simon István, Kormos István, Csanádi Imre, Fodor
András, Simonyi Imre, Darázs Endre, Szécsi Margit, Rab Zsuzsa...
Hadd fejezzem be a 2. világháború utáni ifjú magyar költőnemzedék egyik
zsenijének, Nagy Lászlónak remekével:
KI VISZI ÁT A SZERELMET
Létem ha végleg lemerűlt
ki imád tücsök-hegedűt?
Lángot ki lehel deres ágra?
Ki feszül föl a szivárványra?
Lágy hantú mezővé a szikla-
csípőket ki öleli sírva?
Ki becéz falban megeredt
hajakat, verőereket?
S dúlt hiteknek kicsoda állít
káromkodásból katedrálist?
Létem ha végleg lemerűlt,
ki rettenti a keselyűt!
S ki viszi át fogában tartva
a Szerelmet a túlsó partra!
Továbbá egyetlen szerény megjegyzéssel: nem kell mindenben a szélsőségeket
meg a politikai önzést keresni. Legyünk tárgyilagosak, és ismerjük el:
a NÉKOSZ meg a "fényes szelek" nemzedéke nélkül sokkal szegényebb lenne
a 20. századi magyar kultúra és tudomány.
Ezt ne feledd, kedves barátom, Zoltán!
Üdv. K.L.
=======================================================
Ha lesz még, azt is közreadjuk.