Varga Lajosné beszéde a kisújszállási XV. Öreg Diák Találkozón 2003 június 21.-én Tisztelt Közgyűlés! Kedves Öregdiák társaim! Kedves Vendégeink! Nagy-nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm kedves Mindnyájukat! Köszöntöm az idősebb diáktársakat, akiket két év elteltével ismét viszontláthatunk, és szeretettel külön köszöntöm az "Öreg Diák Baráti Kör" legfiatalabbjait, akik 27, illetve 26 éve érettségiztek, mivel kétévenként van Öreg Diák Baráti Kör találkozó. Bármilyen végletesnek tűnik is az öreg és az ifjú mai diákok közötti különbség, van valami, ami mégis csak összeköt bennünket. Ennek az iskolának a hagyományokkal telt légköre, az, mi most is összeköt minket az ország minden tájáról, hogy itt, most örvendezzünk egymásnak, az iskolának, annak, amivé lett, mióta mi benne tanultunk, vagy éppen csak diákoskodtunk; hogy elmondjuk azt, ami akkor szép és jó volt, s hogy meghallgassuk azt, ami a mai diák számára teszi széppé és jóvá az itt töltött éveket. Épp a fiatalabbak miatt engedjék meg, hogy a Kisújszállási Öreg Diák Baráti Kör megalakulásának körülményeiről is megemlékezzem, hisz előttük ez ismeretlen. 1929-ben már alakult egy Öreg Diákok Szövetsége, mely pár éven át, pontosabban a gazdasági világválság súlyos évei alatt az akkor életre hívott Internátus berendezéséhez járult hozzá, és néhány szegény diáknak internátusi költségeit segített előteremteni. Ennek az Öreg Diák Szövetségnek volt tiszteletbeli tagja Móricz Zsigmond is. A Szövetség karitatív tevékenysége - bizonyosan az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet miatt is - pár év múlva megszűnt. Egy látható emléke azonban megmaradt: az I. Világháborúban elesett diákok emléktáblája. Másodszor 1975. május 31-én jött létre a Baráti Kör, mellyel néhány iskolájához ragaszkodó öregdiák vágya és elképzelése valósult meg. Ekkor született az az elhatározás is, hogy anyagilag is támogatják az iskolájukat. Erre valók a mellékelt befizetési csekkek. A tagság automatikus, önkéntes, tagdíj nincs. Az akkor befolyt pénzből egy iskola zászlót, és két művészi kivitelezésű emlékplakettet készíttetett a Baráti Kör, mellyel egyrészt a kiváló előmenetelű érettségiző tanulókat tünteti ki, a másikkal pedig az iskolához, városhoz, a város népéhez ragaszkodó, szép emberi tulajdonságokkal példát mutató öregdiákokat. Az emlékplaketteket első alkalommal 1977. május 28.-án adta át az iskola igazgatója a Baráti Kör megbízásából hat öregdiáknak, az iskola tanévzáró ünnepségén pedig két érettségiző diáknak. Ekkor fogadta el a Közgyűlés az Ideiglenes Alapszabály Tervezetet is, és bízta meg az eddigi Ideiglenes Intéző Bizottságot - most már véglegesen - az ügyek tovább vitelével. Itt határozta el a Közgyűlés, hogy az Alapszabály szerint a későbbiekben 2 évenként rendeznek Öreg Diák találkozót. Mivel az Intéző Bizottság beszámolni tartozik a Közgyűlésnek, megbízásomból fakadóan engedjék meg, hogy ezt megtegyem. Közel 1300 darab meghívót küldtünk el. Nem kis dolog ezeket megcímezni, feladni. Nagyon lelkes öregdiák társak segítségével volt ez lehetséges, akik vállalták, elosztva, megszervezve a kézbesítést helyben, ki gyalog, ki motorral, kerékpárral, hogy ennek költségével is takarékoskodjunk. A visszajelzett részvételi arány kicsi, mintegy 6-7%. Eddig beérkezett az ez évi befizetések a csekkszámlánkra, összesen a mai napig 196 300 Ft. Ismeretes, hogy ebből a pénzből minden év végén az iskola arra legméltóbb néhány végzős diákja értékes könyvjutalmat kap is kap az emlékplakettek mellett. Az idén is volt:
Kiadásaink az elmúlt két évben növekedtek, mivel csináltatni kellett emlékplaketteket 80.000 Ft értékben, ezekhez 65.104 Ft értékben hosszú, értékes bőrtokot, továbbá a megdrágult könyvek és posta költség is hozzájárult a növekményhez. A fénymásolásért nem kellett fizetni, mivel azt a Gimnázium magára vállalta, amiért ezen a helyen is köszönetet mondok Szabó Tamás igazgató úrnak, aki 2002. augusztus 1-től 5 évig irányítja a Gimnáziumban a nevelő-oktató munkát. Így lett ő tagja az Intéző Bizottságnak is, mivel a mindenkori igazgató tagja az Alapszabály szerint. Nem csak szürke és unalmas pénzügyi dolgokról, hanem öregdiák társaink munkásságáról, jótéteményeiről, anyagi támogatásáról is szeretnék dióhéjban beszámolni az idő rövidsége miatt. Baráti Kör: baráti tett, ez a cél, ez kötelez, ez indított több öregdiák társunkat is hogy anyagilag is segítse a Baráti Kört. Így például Tóth László István tavaly ősszel 100 US$, most pedig májusban 100 Eurót küldött a kiadások fedezéséhez. De folytathatnám tovább: tőle kapta a Baráti Kör a kisújszállási Horthy Miklós Református Reálgimnázium Értesítőjét az 1934-35 évekből, és adakozott más is, ki-ki tehetsége szerint. Természetesen nem csak anyagilag, hanem munkásságával, kiemelkedő közéleti tevékenységével is büszkélkedhetünk bőven az Alma Mater ódon falai közül kikerült elismert emberekkel. Így például a "Közjóért" megyei kitüntető címben részesült Ö. Tóth Lajosné, nyugalmazott könyvtárvezető, a Városi Nyugdíjas Klub vezetője 2002-ben, ugyancsak említést érdemel személyével kapcsolatban a "Szülőföldem Kisújszállás" címmel megrendezett Kisújszállásról Elszármazottak II. Találkozója 2002. szeptember 28-29.-én. Ez a rendezvény a Kisújszállási Városi Önkormányzat, a Kisújszállási Öreg Diák Baráti Kör, és a Nyugdíjas Klub közös rendezésében jött létre, és fővédnöke a szintén öregdiákunk, Palágyi Gábor polgármester úr volt. Szervezésében több öregdiákunk tevékenyen részt vett, például: Ö. Tóth Lajosné, Minya László, Bozó Imre, Rácz Kálmán. Az Önkormányzat kitüntetettje lett 2002-ben Fekete Imre műszaki ügyintéző öregdiák társunk. Megemlítem Kovács József öregdiák társunk nagyon szép és értékes éremkiállítását, melyet a Papi Lajos alkotóházban látogathattunk, ezenkívül helytörténeti kutatások és tanulmányok eredményéről tájékozódhattunk. Felbecsülhetetlen érdeme van dr. Szathmári István egyetemi tanár, a nyelvtudományok doktora öregdiák társunknak az immár ez évben negyedik alkalommal Kisújszálláson április 4-5-6-án megrendezett "Szép magyar beszéd" versenyben, mint az egyik zsűri elnöke a Kazinczy jelvény arany fokozatát adhatta át. A zsűri tagok között köszönthettük dr. Kiss Kálmánnét, aki a Városi Ösztöndíj Alapítvány elnöke, és az Anyanyelvápolók Szövetségének városi elnöke is. Tovább sorolva: dr. Ducza Lajos, a Kisújszállási Nagykun Kalendárium főszerkesztője, és dr. Kiss Kálmánné, Szerkesztőbizottsági tag, akik sok szép írásukkal gazdagították a Kalendáriumot. Megemlítem dr. Ducza Lajosnak a Városvédő és Szépítő Egyesületi munkásságát is, melyben városunkat szerető, ápoló és városunk természeti és építészeti értékeit gazdagító személyek összefogását is végzi. Az Egyesület 2002-ben ünnepelte 15-ik születésnapját, és az Önkormányzat "Pro Urbe" díjban részesítette. Nagyon szép Móricz-évfordulók voltak 2002-ben. 50 éve volt, hogy iskolánk felvette a Móricz Zsigmond nevet, és ezen az ünnepségen dr. Kiss Kálmánné nyugalmazott, címzetes igazgató is megemlékezett az 50 évvel ezelőtti eseményekről - számunkra ez különösen emlékezetes, hiszen akkor voltunk IV-es gimnazisták. Az emléktáblánál az Öreg Diák Baráti Kör nevében szerény személyem koszorúzott. Feledhetetlen a hagyományőrző Kunsági farsang is, melynek házigazdája szintén öregdiákjaink, Palágyi Gábor polgármester, és Ö. Tóth Lajosné millenumi zászlóanya, a rendezők közt szerepelt Fekete Imre is. Kiemelkedő esemény városunkban a Hermann Ottó Országos Biológia Tanulmányi Verseny, melynek döntőjének mintegy 10 éve városunk ad helyet. A zsűri tagjai közt köszönthettük dr. Tóth Albert öreg diáktársunkat, a biológia tudományok kandidátusát, tanszékvezető főiskolai tanárt, akinek újabb, nagyon értékes szakkönyve jelent meg, és gyönyörű fotóival díszített naptárairól sem feledkezhetünk meg. A fotók témái főleg az Alföld és a Hanság. Ezen időszakra esik a Nagy Imre verseskötet megjelenése a Helytörténeti Füzetek sorozat 10-ik számaként, melynek létrejöttét dr Kiss Kálmánnénak is köszönhetjük. Utólag gratulálunk dr. Kittlinger Ilonának, aki városunk jegyzője és szakmájának legmagasabb elismeréseként 2002-ben megkapta a "címzetes főjegyző" kitüntető címet. Itt mondok köszönetet az immár hagyományos ünnepi köszöntőkért is, melyek minden évben az akkor 50 éve érettségizett öregdiákoktól hangzanak el a ballagásokon. Ez évben dr. Vincze Sándor kedves, meleg hangú köszöntését hallhattuk. Sajnos, csak a helyi vonatkozású öregdiákok tevékenységéről van tudomásunk, jó lenne, ha más, országos tevékenységekről is tudomást szerezhetnénk. Röviden ennyiben kívántam összefoglalni az elmúlt két év eseményeit. Végezetül: ne feledjék el, hogy fiatal életüknek egy szakaszát itt töltötték,
és az itt kapott útravalóval indultak el, ki-ki hová? És talán ennek az
iskolának is köszönhetik helytállásaikat, sikereiket, kitartásukat. Kívánok
mindenkinek jó egészséget, őrizzék meg jó kedélyüket, fiatalos lendületüket.
|