 . |
| Az első egyetemi diákotthont hazánkban
állami intézményként alapították: a Báró Eötvös József Collégiumot 1895-ben,
a francia Ecole Normale Superieur mintájára. Ide zömmel bölcsészeket vettek
fel, műegyetemista később sem lehetett Eötvös-kollégista.
Az első olyan egyetemi kollégium, ahova műegyetemisták is bekerültek, a századfordulón alapított Budai Szt. Imre Kollégium volt, ahol rendkívül erős vallási (katolikus) követelmények voltak. Az első - bérelt - épületük az Üllői úton volt. A Bartók Béla úti épületet 1908-ban avatták fel. Harminc év múlva már a kollégisták több, mint fele műegyetemista volt. A háború alatt a Hungária Mérnök-Technikus Egylet kezdett új kollégiumot építeni a Irinyi József utcában, azonban az építkezés félbemaradt. 1947-ben a félig kész épületet a Vásárhelyi Pál Technikus Kollégium kapta meg, de ők sem tudták befejezni.
Végül az épület a Műegyetemé lett, s ott kezdte meg a működését az az Állami Műszaki Főiskola, amiből később az esti-levelező oktatás fejlődött ki. Ma ebben az "A épület"-ben a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság székel. A műegyetemisták nagyobb számban az 1946-ban megalakult Vásárhelyi Pál Technikus Kollégium-ban (Nékosz) kaptak helyet. Ez a kollégium hamarosan osztódással szaporodott, karok szerint szakosodott. A gépészek a Bánki Donát és a Bólyai Farkas nevét viselő kollégiumokba kerültek. Két év múlva a honvédelmi miniszter elrendelte a Honvéd Népi Kollégium létesítését, aminek a nevéből a Nékosz-kritika után törölték a népi jelzőt. A Honvéd Kollégium (lásd ott) lakóinak zöme műegyetemista volt, többek között a páncélos és gépjármű-szakos hallgatók. Az 1951-ben alakult Közlekedési Műszaki Egyetemnek természetesen szintén volt kollégiuma Szegeden, illetve Szolnokon. Miután 1955-ben megszüntették az egyetemet, illetve Budapestre telepítették közlekedési üzemmérnöki kar néven, a kollégista lányok a Mária utcai Maria Curie Kollégiumba, a fiúk a Szentkirályi utcában lévő kollégiumba kerültek. A BME és az ÉKME egyesítése után, 1967-ben a fiúk is a Mária utcába, az akkor már a Landler Jenő nevét viselő kollégiumba költöztek. Az igazgató Sajgál Józsefné volt, akit Nagy Tibor váltott. Az ő igazgatása idején, 1981-ben költözött a kollégium a mai, Bartók Béla úti épületébe, ahonnan az építőkaros Vásárhelyi költözött el. Tíz év múlva Mátrai Miklós lett az igazgató, egészen 1996-ig, amikor az összes kollégiumot egy igazgatóság alá szervezték, aminek az igazgatója Szabó Gábor.
Kocsis Zoltán
kollégista, majd nevelőtanár visszaemlékezése
|
