Skarbit József: Vasúti-közúti átjárókban bekövetkezett balesetek elemzése Magyarország közútjain 1996-ban naponta, átlagosan 70 ember sérült meg közúti közlekedési balesetek következtében. Közülük 4 fő meghalt, 23 fő súlyos sérülést, egészségkárosodást szenvedett. 1997-ben az előző csoportosításnak megfelelően a naponta 67 sérült emberek közül 3 fő meghalt, 19 fő pedig súlyosan sérült. A személysérüléses és csak anyagi káros közlekedési balesetek következtében naponta, átlagosan 150 illetve 147 millió forint becsült nemzetgazdasági veszteség keletkezett. Előzőekre tekintettel Magyarország - motorizációs szintje, út - ill. vasúthálózata, lakosainak száma alapján meghatározott - közúti közlekedésbiztonsági helyzete - bár javuló tendenciájú, de még mindig - kedvezőtlennek nevezhető, és jelenleg elmarad a fejlett európai országok hasonló módon meghatározott színvonalától. A közlekedési balesetek között - nagy számukat, valamint a lakosság körében mutatkozó érdeklődést tekintve - az elsők között foglalnak helyet a vasutak közúti keresztezéseinél történt balesetek. A közutak és a vasutak metszési pontjait, az útátjárók területét joggal sorolják a vasút ill. közút legveszélyesebb helyei közé. Veszélyesek ezek a területek annak ellenére, hogy biztonságuk növelésére már a vasúti közlekedés megindulása óta nagyon sok kísérlet és intézkedés történt. Ezek a balesetek nemcsak a vasútüzem menetét zavarják meg, sokszor súlyos emberáldozatokkal, halálesetekkel, sebesülésekkel és anyagi értékek tönkremenetelével, hatalmas anyagi károkkal járnak. Ezek a sokszor látványos balesetek megdöbbentik úgy a közúton közlekedőket, mint a vasút utazóközönségét egyaránt. A közlekedési balesetek elemzése és a körülmények tisztázása összetett feladat, mert bekövetkezési módjának, lefolyásának és következményeinek felderítése nagyfokú együttműködést kíván a helyszínen vizsgálatot végző közlekedési szakember, igazságügyi orvosszakértő, nyomszakértő, gépjárműszakértő részéről. Az összehangolt és sokoldalú, körültekintő szakértői munkától várható a baleset egyes mozzanatainak tisztázása, a felmerülő szakértői kérdések helyes megválaszolása, valamint a felelősség kérdésének eldöntése.  Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése, továbbá megbízás alapján a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését. A szakértő a vizsgálatot a jogszabályok szerint, a tudomány állásának és korszerű szakmai ismereteinek megfelelő eszközök, eljárások és módszerek felhasználásával köteles elvégezni. Diplomamunkám célja, hogy a tárgykörben érintett szakértő megismerje az útátjárókban bekövetkezett balesetek okainak, lefolyásának, következményeinek megítéléséhez a vasúti közlekedés néhány sajátosságát illetve a többi közlekedési módtól eltérő jellegzetességét, valamint mindenkor útmutatóul szolgáljon a bekövetkezett balesetek mechanizmusának, térbeli-időbeli lefolyásának, stb. feltárásához. Tekintettel e témakört érintő jogi, szakmai, stb. szakirodalmak, jogszabályok valamint utasítások terjedelmére, a teljesség igénye nélkül igyekszem a szakértői vizsgálat szempontjából mindenképpen figyelembe veendő legfontosabb műszaki- szakmai ismeretek, jogszabályok illetve egyéb, tárgykört érintő rendeletek rövidített, tényszerű leírására.