Sarlós Zoltán:  Korlátozott látási viszonyok között bekövetkező balesetek vizsgálatának speciális kérdései, a korszerű baleset-helyszínelési eljárások alkalmazhatósága A közlekedési események jelentős része korlátozott látási viszonyok között, éjszakai sötétségben, ködben, füstben jön létre. A közutakon és a vasúti átjárókban bekövetkezett balesetek, valamint a dunai habáriák egy részében is jelentős szerepet játszott, hogy a járművek vezetői csak későn észlelték a másik közlekedőt, a veszélyhelyzet kialakulását. Sajnos az ilyen balesetek nem csak az utakon és vízen következhetnek be,1995-ben a MIG-23 UB - SZU 22 repülőgépek 2150 méter magasan bekövetkezett katasztrófája is láthatósági, észlelési problémára vezethető vissza. Korlátozott látási viszonyok között az adott útszakaszra engedélyezettnél kisebb sebességgel bekövetkezett közlekedési balesetek gyanúsítottjai általában arra hivatkoznak, hogy az útjukba került akadályt már csak olyan későn észlelték, hogy azt már nem tudták kikerülni, ill. előtte már nem tudtak megállni. A KRESZ ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy a gépjárművezetőnek a járművével az adott útvonalra engedélyezett sebességhatáron belül mindig olyan sebességgel kell haladnia, hogy "a vezető a járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell". Ha a járművezető a baleset után arra hivatkozik, hogy csak későn észlelte az úton előtte volt akadályt, akkor a nyomozó hatóság, vagy a bíróság a kirendelt szakértőnek minden esetben felteszi a kérdést: A baleset bekövetkezését okozó észlelési késedelem a vezető gondatlanságának, vagy másnak a következménye? A kérdés megválaszolása különleges szakértelmet, vagyis szakértőt igényel. Ugyanakkor a láthatósággal kapcsolatos közlekedési ügyek tisztázásához szükséges mélységű fénytani és látás fiziológiai ismeretek alapvetően nem esnek a gépjárműszakértő kompetencia körébe annak ellenére, hogy a szakértő természetesen ismerheti ezeket a szakterületeket is. A korlátozott látási viszonyok között bekövetkező közlekedési események hatósági helyszíni szemléje keretében a nyomok rögzítése mellett - a későbbi vizsgálat és rekonstrukció szakszerű előkészítése érdekében - minden esetben célszerű lenne objektív módon tisztázni a baleset fényviszonyait, a látást, ill. az észlelést korlátozó tényezőket. A későbbi vizsgálat keretében - a felelősség megállapítása szempontjából - elsőrendű feladat szakértői vizsgálat keretében annak meghatározása, hogy a közlekedők milyen távolságból észlelték, ill. észlelhették a veszélyhelyzet kialakulását. Ezen kérdés megválaszolása komplex szakértői feladat, amelyben a közlekedési környezet, a jármű és a közlekedő ember egymásráhatásának következményét közösen kell véleményeznie a baleseti-, a fénytani-, a pszichológiai és az orvosszakértőnek. Ezen diplomatervvel párhuzamosan készül a BME Közlekedésmérnöki Kar Gépjárművek tanszékén Dalos Attila szakmérnöki hallgató szakdolgozata, amelynek kutatási témája az éjszakai balesetekkel kapcsolatos speciális látási kérdések vizsgálata. A párhuzamosság elkerülése érdekében az ezen témával kapcsolatos kérdések ebben a dolgozatban csak érintőlegesen kerülnek ismertetésre. Ezen szakdolgozat a korlátozott látási viszonyok között bekövetkező közlekedési balesetek vizsgálata során felmerülő speciális rendőri, ill. szakértői feladatokat, kérdéseket próbálja meg összefoglalni - egyebek mellett - abból a célból, hogy a rendőrségen nyomozati és vizsgálati munkát végző munkatársai számára közérthető formában bemutassa az ilyen események helyszínén a későbbi korrekt vizsgálat érdekében célszerűen elvégzendő speciális feladatokat. E tanulmány célja, hogy a fentiek megvalósulásához a maga egyszerű eszközeivel hozzájáruljon.