Molnár Gyula:

Forgószárnyú légijárművek érték- és állapot meghatározása, javítási költség elemzése

A helikopterekkel történt légibalesetek túlnyomó többségében szerencsére a személyzet és az utasok nem sérülnek, de a gép maga "totál károssá" válik, a forgószárnyú kialakítás következtében. A laikusok, a szenzációra éhes újságírók, és a vizsgálat vezetőinek első kérdése ilyen esetben, melyre azonnal választ várnak a repülőműszaki szakértőtől: "Mennyi volt a helikopter értéke, mekkora kár keletkezett?". A kézenfekvő kérdésre nem is olyan egyszerű a válasz. Általában - a gyakorlatilag megsemmisült - gép értékére egy gyors becslés születik, mely elsősorban a helikoptervezető érdekeit tartja szem előtt. Természetesen sok más esetben is szükség lehet egy légijármű értékének pontos meghatározására.

A szakmérnöki kurzus alatt, a közúti gépjárművek forgalmi értékének meghatározására egy minden szempontból korrekt, az esetlegességet kiküszöbölő módszert ismertem meg, melynek alapja az eurtax katalógus. Felvetődött bennem a kérdés, hogy a saját szakmai területemen, hogyan lehetne felhasználni a szimpatikus módszert. A repülés nemzetközi palettáját vizsgálva, ismertem meg az Amerikai Egyesült Államok használt légijármű piacát kutató, feldolgozó, és annak eredményeit közzétevő Aircraft Bluebook katalógust, mely az eurotax katalógushoz hasonló felépítésű és szerkezetű. A 46 éve folyamatosan negyedévente kiadásra kerülő árkatalógus, a hazai repülőműszaki szakmai körökben alig ismert és használt, ezért célszerűnek tartom megismertetését.

Kitérek a katalógus alapjául szolgáló, számomra elképzelhetetlenül hatalmas amerikai repülőgép piac bemutatására, melyben évente 30.000-40.000 légijármű cserél gazdát. 

A dolgozatomban bemutatásra kerül a helikopterek értékbecslésének folyamata, melyet módszertani segédletként is fel lehet használni. A módszer a légijárművek értékét befolyásoló tényezők korrekt megállapítására törekszik, és az esetlegességet, az elfogultságot, valamint a szubjektív döntést a lehető legnagyobb mértékben igyekszik kizárni. A kérdés két szakvélemény összevetésekor ne az legyen, hogy ki készítette, hanem milyen módszer alapján, és milyen alapossággal? Lehetőség szerint azonos tárgyban két szakvélemény eltérése ne haladja meg a 20%-ot, mint ahogy a gyakorlatban már előfordult több mint százszoros eltérés is egy légijármű értékének meghatározásában.

Részletesen ismertetem a helikopterek műszaki állapot meghatározásának a problematikáját, buktatóit, melyet szakmai tapasztalataim alapján állítottam össze. Kitérek a helikopterek sajátosságainak bemutatására a forgalmi értékmeghatározás szempontjából.

Egy hazánkban is ismert MCDONNELL DOUGLAS-HUGHES SOOE könnyű helikopter típus esetében bemutatom a forgalmi értékmeghatározás folyamatát, lényeges lépéseit és összetevőit az Aircraft Bluebook-PRICE DIGEST katalógus alapján. Dolgozatomban elvégzem a katalógus hazai használhatóságának elemzését és javaslatokat teszek a módszer kiegészítésére, további a légijármű értéke szempontjából lényeges tényezőkkel.

Röviden bemutatom a hazai polgári helikopter állomány alakulását. A munkában ismertetésre kerül más, a katalógus használatától és módszerétől eltérő helikopter értékbecslési eljárás.