Bartha Béla: Baleseti helyszínelési eljárások A nem változott. Általánosan elmondható, hogy a személyi sérüléssel járó balesetek során megsériilt személyek 5...6%-a meghal, 32...34%-a súlyosan sérül 60...63%-a könnyű sérülést szenved. A közlekedési balesetek általában egy vagy több résztvevő közvetlen vagy közvetett mulasztására, műszaki meghibásodásra dinamikusan fejlődő motorizáció természetes és sajnos szükségszerű velejárója a közúti közlekedési balesetek számának növekedése. Ez a növekedési ütem kellő propagandával, a közutak állapotának javításával, a csomópontok észszerű kialakításával, az ellenőrzések fokozásával, valamint a K&127ESZ szabályok megfelelő módosításával csökkenthető, de a nagy számok törvénye értelmében az összes baleset nem kerülhető el. Mindig is volt és mindig is lesz baleset, mert a közlekedés egy "veszélyes üzem", s bárhogyan is szabályozzuk, a közlekedési balesetek előfordulásának valószínűsége a közutakon tartózkodó járművek számával egyre nő. Bizonyos javuló tendenca azonban megfigyelhető. 1994-ben 20 722 közlekedési baleset történt Magyarországon, melyből 1390 volt halálos és 8054 súlyos sérüléssel járó. A sérültek száma a 20 722 baleset kapcsán 28 523 fő volt.1995-ben "csupán" 19 817 db közlekedési baleset történt, mely 27 475 személy sérülését követelték. A tendencia 1996-ban ismét csökkent, és a 18 393 baleset során 25 309 személy sérült meg. A rendelkezésemre álló KSH adatok szerint 1997 I-XI hóban 17 301 közlekedési baleset és 23 659 személyi sérülés történt, amely az elmúlt év azonos időszakának 102,4 %-a , illetve 101,9 %-a, azaz növekedés mutatkozott. A halállal végződött balesetek számának tendenciájában némi csökkenés mutatkozik, de az elhaltak számának aránya gyakorlatilag, előre nem látható környezeti akadályra vezethetőek vissza. A baleseti okok illetve a felelősség megnyugtató megállapítása az ítélkező hatóságoknak elengedhetetlen igénye, követelménye, mely az objektív ítélkezést megalapozza. Ehhez feltétlenül szükséges a baleseti helyszín mindenre kiterjedő objektív rögzítése, "feltérképezése". Jelen dolgozat célja az, hogy a közút baleseti helyszínelés során a helyszínen lévő nyomok és egyéb adatok rögzítésére, illetve a nyomok jellegétől függően azok értékelélésére - a teljesség igénye nélkül- támpontot mutassak, külön kiemelve a leggyakrabban előforduló baleseti formák speciális jellegzetességeit.