Az 1991. őszén bevezetett tanterv, bár hivatalosan moduláris felépítésű, valójában a legklasszikusabb elágazásos szerkezetű: az első négy félév a kar minden hallgatója számára közös. Az 5. félévben a gépész és a közlekedési szak között, a 6. félévben a különböző járművek (gépjármű, repülőgép stb. - szakirány) közül lehet választani, s végül a 8. félévben tovább osztódhatnak a hallgatók az u. n. mellékszakirányok valamelyikének a kiválasztásával.
A képlet tehát világos: kar -> szak -> szakirány -> mellékszakirány.
"Keresztbehallgatásra", azaz olyan tantárgyválasztásra, amely valóban különböző tantárgy-kombinációkra ad lehetőséget, a teljes tananyag 3.75 %-ában van lehetőség (a közlekedési szakon több). Tudni kell, hogy moduláris tantervről akkor beszélhetünk, ha a tananyagnak min. 25 %-át, de inkább 30-40 %-át engedi meg szabadon összeválogatni (humán szakokon ez az arány elérheti a 60-80 %-ot is!). Természetesen a moduláris tanterv nem jelenti a tantárgyak szétaprózódását, sőt, a jelenleginél kevesebb tantárggyal is lehet moduláris tantervet kialakítani, csak másképp kell felvételüket szabályozni, azaz nem nagy csomagokban, hanem külön-külön kell azokat felkínálni.
Ami a tanterv tartalmát illeti, ebben már nincsenek azok az ideológiai tantárgyak (politikai gazdaságtan, filozófia, tudományos szocializmus stb.), amelyek a régebbi tanterveket a maguk 8,5 %-nyi (majdnem egy félévnyi) részesedésükkel jelentősen terhelték a tananyagot. Nincs benne az idegen nyelv, mert nincs kötelező óralátogatás: "csak" nyelvvizsga van előírva, de természetesen az egyetem segít a felkészülésben azzal, hogy fakultatív nyelvórákat tart - ma még díjmentesen. További jelentősebb változások a sokak által ismert régebbi tantervhez képpest a következők:
Hiányzik a felsőbb évekről a korábban két félévben oktatott Fizika. Négy órával kevesebb a Matematika. Néhány gépészeti alapozó tárgy óraszáma jelentősen megváltozott - kárukra. Így például a Mechanika29-ről 19-re (!) csökkent, a Hő- és áramlástechnika 6 órát, a Szerkezetianyagok technológiája 5 órát veszített. A többi általános gépészeti tantárgyak, valamint az autós szaktantárgyak óraszáma lényegében nem változott (az elméleti/gyakorlati órák aránya annál inkább). Ugyanakkor háromszorosára (!) nőtt a számítástechnikával kapcsolatos tananyag, ami pedig már az előző tantervben is nagyobb volt, mint pl. a bécsi vagy a karlsruhei egyetemen.
Itt jegyezzük meg, hogy az órarendi órák, divatos szóval a "kontakt" órák száma az új tantervben megnőtt: 27-ről 30-ra, ill. a felsőbb évfolyaokon 28-ra. Ez ellent mond minden tanterv-korszerűsítési elvnek.
Kicsit részletesebben nézzük meg az autós szaktárgyakat. Először a szakirány (ágazat) tárgyait.
Mivel azok a tanterv szerint most megint a felsőbb félévekre koncentrálódnak, gyakorlatilag minden szerkezeti rész (motor, futómű, fék, erőátvitel, autóvillamosság stb.) csak egyszer kerül ismertetésre, s akkor mindent el kell róla mondani, ezért a tantárgyak "műfaja" meglehetősen összetett: keveredik benne a leíró szerkezettan, a működésanalízis, a méretezés, a tervezés, bizonyos esetekben a vizsgálat is. Ugyanakkor önálló tárgy lett a járművizsgálat és a járműmechanika. A gépjárművek üzeme lényegében változatlan maradt. Megjelent viszont háromszor két óra lehetőség arra, hogy a hallgatók szabadon választhassanak a tanszék által felajánlott speciális tantárgyakból, mint például Válogatott fejezetek alkalmazott gépjármű-mechanikából, Gépjármű-motorok keverékképző eszközei, Belsőégésű motorok forgattyús hajtóművének dinamikája, Gépjárművek fékezése, Járműmotorok feltöltése, Nehéz gépjárművek elemző analízise, Különleges autómotorok, Gépjármű-ergonomia, Gépjárművek levegőtisztaság-védelmi kérdései, Járművek emissziója, Haszongépjárművek biztonsági kérdései stb.
Alágazatként a tanszék a 8-9. félévben három u. n. mellékszakirányt kínál.
1) Az autósoknak felajánlott Gépjármű projekt "szubmodulban" két nagy tantárgy van, az egyik a motor, a másik az egyéb fődarabok tervezése. Mindkettőhöz tartozik laboratóriumi gyakorlat.
2) A kar minden hallgatójának felkínált Közlekedésbiztonsági mellékszakirány tantárgycímei magukért beszélnek.
3) A tanszék a közlekedésszakos hallgatóknak is felajánl egy mellékszakirányt, lényegében azokat a tantárgyakat, melyek a régi autógépész tanterv 2...6. félévében kerültek előadásra.
A tanszék által oktatott tárgyak előadás/gyakorlat aránya - mint már említettük - jelentősen megváltozott: a régebbi 1 óra előadásra jutó 1,2 óra gyakorlat aránya teljesen megfordult! Most egy előadási órára 0,3 gyakorlati óra esik. A mindössze 16 gyakorlati órának a fele laboratóriumi, a másik fele tervezési (a korábbi tantervben a laboratóriumi gyakorlatok óraszáma volt 16, s még annál is több volt a rajztermi foglalkozás).Végezetül néhány szót a tanulmányi és vizsgaszabályzat változásairól. Ezeket a változásokat is feldíszítették egy divatos szóval: bevezették a "kreditrendszert". Tudni kell, hogy a kredit önmagában pusztán egy mérőszám. Ennek bevezetése körülbelül annyit jelent, mintha például a KRESZ-ben a km/h-ról áttérnének mondjuk a m/s-re. Ettől még jottányit sem változna a közlekedésbiztonság. Nagyon sok országban kredit nélkül is kiválóan működik a moduláris képzés. A "kreditrendszer" bevezetése teljesen felesleges addig, míg a tantervek nem modulárisak.
Más kérdés, hogy a vizsgaszabályzat jelentősen módosult, éspedig a javára - minden kredittől függetlenül.
Így például - újításként! - visszaállították az 1948. előtti utóvizsga-rendszert - kissé módosítva. Ennek az a lényege, hogy megszűnt az évismétlés rendszere, helyette csak azt a tárgyat kell újra felvenni, amelyikből másodszori próbálkozás után sem sikerült letenni a vizsgát. Ily módon a hallgató akár több féléven át is "gördítheti" maga előtt egy-egy tárgy vizsgáját, s közben beiratkozhat a következő félévekre, mindig kevesebb és kevesebb új tárgyat véve fel. Ily módon az átlagos képzési idő a mostani öt és fél évről meghosszabodik mondjuk a bécsi értékig, azaz 9 és fél (!) évre. Ennek rendkívül előnyös hatása lesz a statisztikára is. Ugyanis a hallgatókat közel 10 éven át tartják majd nyilván az egyetemek, azaz anélkül, hogy egyetlen darabbal is nőne a kiadott diplomák száma, felére csökken a hallgató/oktató arány, illetve a duplájára a 100 lakosra jutó hallgatók száma, ami ugye már európai szint.
