Még a holt nyelv is (pl.
a latin) változik, fejlődik, ha nem is szerkezetében, de szókincsében.
Egy élő nyelv, mint pl. a magyar, természetesen állandó mozgásban van,
változik - fejlődik és romlik (egyidejűleg). Akiknek szívügyük a nyelvhelyesség,
nem gátolják a nyelv fejlődését, de küzdenek a nyelv romlása ellen (sokszor
reménytelenül). Az igazi veszély nem az idegen szavak terjedésében van.
Ha nem nagyképűségből használ valaki idegen szót, akkor abban semmi kivetnivaló
nincs, még akkor sem, ha van magyar megfelelője - ugyanis a kettő között
mindig van legalább árnyalati különbség, gyakran sokkal nagyobb.
Nem vagyok meggyőződve arról, hogy
a nyelvújítók tevékenysége valóban olyan hasznos volt, ahogy azt az iskolában
tanítják. Azt minden esetre elérték, hogy a magyaroknak nehezebb idegen
nyelvet megtanulni, mint másoknak, mert a másik nyelvnek nem csak a nyelvtanát
kell elsajátítanunk, hanem szókincsének 99 %-a is idegen nekünk. Mekkora
különbség van mondjuk az orosz és az angol nyelv között, mégis sokkal könyebben
bővíti angol szókincsét egy orosz diák, mint egy magyar: az orosz nyelvújítók
nem írtották ki a francia eredetű szavakat, a mai orosz nem is érzi azok
idegen voltát, mint ahogy ma már mi sem érezzük szókincsünk 80 %-áról,
hogy azok mongol, török, szláv stb. eredetűek.
A magyar nyelvet nem a szókincse,
hanem a szerkezete teszi magyarrá.
Egészen más a helyzet a magyar szavak,
kifejezések helytelen, pongyola, és ami mérnöki szempontból még sajnálatosabb,
hibás, szakszerűtlen használatával. Az alábbiakban néhány elrettentő példát
mutatok be abban a reményben, hátha lesz neki foganatja legalább 5 %-os
hatásfokkal.
***
Lóerő
Az oktatásban csak a wattot
(W),
illetve kilowattot (kW) kell(ene) használni. Néhány idősebb
kollégánk azonban nem tudja "elfelejteni" a lóerőt (a kilowattnak
nem "érzik" a nagyságát). A hallgatók a középiskolában kizárólag az SI
mértékegységet használják. De ha a szaksajtóban lóerőt (is) olvasnak, egy
idő múlva rászoknak: az egyetemi élet ugyanis csak 5 (egyeseknek 7-8) évig
tart, viszont a média évtizedeken át bombázza az olvasóit a maga (jó vagy
hibás) kifejezéseivel. A két mértékegység kevert használata (kW/LE) csak
megnyújtja a lóerő agóniáját (lásd: akó, véka, négyszögöl, hold stb.).
Önsúly.
Egyetlen egy oktató sem használja.
A helyes kifejezés: saját tömeg. Mértékegysége:
kg. Hasonlóan,
mint a teherbírásé.
Ellensúly
Mivel egy bizonyos tárgy nevéről van
szó, nem kifogásolható kifejezés (a mérlegre is súlyokat rakunk).
Terhelés.
A "régi" használatnak megfelelően erő,
ami származhat tömegtől (súly, vagy súlyerő), folyadék- vagy gáznyomástól,
rugótól stb. Mértékegysége a newton (kisbetűvel!), rövidítve: N
(nagybetűvel!), vagy kN stb. Sokan magát a tömeget nevezik terhelésnek.
Lehet, hogy el kell fogadnunk mindkét értelmezést, amikor is a mértékegységből
derül ki, hogy erőről vagy tömegről van szó.
Terhelhetőség
A terhelés kétértelműségéből következik,
hogy a terhelhetőségnek is két értelme van (a mechanikában) attól függően,
hogy tömeggel vagy erővel akarunk valamit terhelni, ennek megfelelően a
mértékegysége kilogramm vagy newton.
Tengelyterhelés, kerékterhelés
Ha arra a függőleges erőre gondolunk,
ami a kerék és az útfelület között ébred, akkor egyértelműen helyes kifejezés.
Mértékegysége: newton. Ha azonban kg-ban adjuk meg, akkor
tömegről, illetve a tömegnek egy tengelyre (egy kerékre) jutó részéről
van szó, s ehhez más elnevezést kellene használni. Sajnos, a teher szó
kétértelműsége miatt valószínűleg marad a tengely(kerék)terhelés szó kettős
használata is. (Új szót keresni - mint pl. tengely-teherviselés, tengelyteherhányad,
- valószínűleg reménytelen próbálkozás lenne)
Tengelynyomás, keréknyomás
Tengelynyomás nincs, keréknyomás létezik:
a kerékterhelés (erő) osztva a kerékfelfekvés felületével (területével).
Ennek a neve hivatalosan
pascal (Pa), kifejezése N/m2.
A németek valóban használják is ezt a nevet erre a fogalomra (is), hazánkban
inkább név nélkül, magát a kifejezést (általában kN/mm2-t)
használjuk. (Folyadék- és gáznyomások esetében természetesen mi is használjuk
a pascalt!). A keréknyomás megállapítására egyébként ritkán van szükség,
pl. terepjáró gépkocsi terepjáró képességének a jellemzésére.
Nyomás
Hivatalosan minden területegységre
jutó erőt nyomásnak kellene hívni, s mértékegységként a pascalt
kellene használni, így a már említett keréknyomás mellett pl. a (mechanikai)
feszültséget (szigma, tau) is. A gyakorlatban nyomás alatt folyadék-, ill.
gáznyomást értünk. Itt a pascal mellett megengedett a bar használata is,
ami nagyságrendben megegyezik a ma már nem használható atmoszférával,
ezért sokan szeretik (az egyetemen általában nem használjuk).
A pascal a gyakorlat számára túlságosan
kicsi, ezért a tudományos számítások kivételével legtöbbször a kPa-t
(szívócső-depresszió, gumiabroncs-nyomás stb.) és a MPa-t használjuk
(égésfolyamat, dízelbefecskende-zés stb.). Az utóbbi azért (is) kedvelt,
mert számszerűleg megegyezik a N/mm2 -rel, aminek persze
nincs neve, de könnyű vele műszaki számításokat végezni.
Vákuum, depresszió
Vákuum: légköri nyomásnál kisebb
abszolút nyomás. (Nagy vákuum - kis nyomásérték.) Depresszió: két
nyomás (pl. a légköri nyomás és a vákuum) közötti különbség. (Nagy depresszió
- nagy nyomásérték.)
Sebesség
A sebességet leggyakrabban km/h-ban
adjuk meg, de lehet kilométer/órá-ban is, esetleg
km/óra-ban,
azonban nem szabad km/ó-ban. Ugyanis ha rövidítünk, csak a szabványos
rövidítéseket használhatjuk, az "ó" nem megengedett rövidítés. Hasonló
a helyzet a m/s-mal, vagy m/s-cel (kiolvasva: méter per szekundum-mal,
illetve méter per másodperc-cel, de nem méter per essel!).
A hangegyeztetés mindenféle rövidítés esetében fontos! Például: valami
lehet olcsóbb 40 DM-val (40 márkával), s nem 40 DM-mel vagy
DM-el (déemmel)! A magyar forint esetében sem úgy írjuk,
hogy 40 Ft-vel (eftével), hanem 40 Ft-tal (forinttal).
Szögsebesség, fordulatszám
A szög mértékegysége a radián, aminek
a kifejezése: 1 - értelmezéséből (ív per sugár - méter/méter) kifolyólag.
A szögsebességé: s-1, amit sokan gyakorlati okokból 1/s-nek
írnak, ami nem igazán szerencsés. Akkor már jobb, ha közvetlenül a szám
után írjuk a "per s"-t: (pl. w
= 30/s). Hasonló a helyzet a fordulatszámmal (nem
fordulatszámnál!):
n = 2000 min-1, vagy 2000/min, vagy - ha nem rövidítünk
- 2000/perc. Ragozva: Nyomaték 2000/min-on (kiejtve: kétezer
per minutum-on), s nem 2000/min-en, még kevésbé 2000/min-nél.
Jobb: 2000/percen, de legjobb, ha nem ragozzuk: 2000/min
fordulaton (de nem fordulatnál!).
A -nál, -nél ugyanis a magyarban helyhatározó
(és hasonlító) rag! Időhatározóként nem használható: bírósági eljárásnál
helyett
eljárásban vagy eljáráskor, karbantartásnál
helyett
karbantartáskor, motornál helyett motorban
(vagy -on)
stb. A médiában igen gyakori hiba! Nagy fordulatszámon (nem fordulatszámnál!),
de: gyors fordulaton (nem fordulatnál!).
***
4 lábú - 4 lábas
Ha már áttértünk a mértékegységekről
a nyelvhelyességre, akkor folytassuk a "négylábú kontra négy lábas" perrel.
Amikor még én a műegyetemre jártam,
Kovácsházi és Jureknégyhengerű
motorról beszélt, s nem négyhengeresről. Ma azt olvassuk, hogy 16
szelepes
motor.
Miről is van szó?
Tizenhat db. szelepes - azaz nem résvezérlésű
- motorról, vagy egy darab tizenhat szelepű motorról? Nos, ebben a kérdésben
a tanszéken sem egységes ma már az álláspont.
Mivel ez a pongyola és magyartalan
szóképzés ritkán okoz félreértést, ezért néhány oktató megengedhetőnek
tartja a "szelepes"-t mindkét esetre ("szél ellen...") annak ellenére,
hogy tudják, nem mindegy, mikor melyiket használjuk az -ú, -ű
(-jú, -jű) és az -s (-as, -es) melléknévképző
közül a mennyiségjelző melléknév képzésekor (s nem képzésénél!).
Ugyanis, ha a mennyiség mérhető
(nem megszámlálható), akkor: 2 literes, 4 méteres, 6 amperes stb. De ha
megszámlálható: 2 fedelű, 4 szelepű, 5 ajtójú stb.
A minőségjelző melléknév
képzésekor (nem képzésénél!) nincs ilyen probléma, mindkét képző megkötés
nélkül használható: nagy erejű, azaz erős; rugós, azaz nem rugózatlan;
hengeres, azaz nem Wankel-motor; szelepes, vagyis nem résvezérlésű stb.
Sajnos, ez a pongyolaság az élet más
területein is elterjedt. Míg pl. a Hazai s Külföldi Tudósítások
1821-ben ezt írta: "mintegy 30-40 házak állíttattak fel, melyek mind
két emeletűek...", addig ma már mindenki 2 emeletest mond, s csak a
szövegkörnyezetből derül ki, hogy 2 darab emeletes házról, vagy egy darab
2 emeletű házról van szó. Természetesen ma már hiábavaló próbálkozás lenne
az "emeletű" kifejezés visszaállítása.
Meghajtómű, meghajtás
A ricinus meghajt, a hajtómű hajt!
- mondta annak idején Kovácsházi. Akár kétkerék-, akár négykerékhajtás
(nem négykerékmeghajtás!) esetén.
Elsőkerékhajtás - mellsőkerékhajtás
Az utóbbi hibás: az autónak nincs melle.
Elülső
melléknév rövidített alakja: első (lásd: hátulsó = hátsó). Az véletlen,
hogy az 1. (első) sorszámnév alakilag megegyezik az elülső melléknév rövidített
alakjával.
***
Robbanómotor
A belsőégésű motorra általában nem
jellemző a robbanás: talán a "kopogásos égés" közelíti meg leginkább a
robbanás fogalmát. (Lancsarics: "A múlt században kísérleteztek a robbanómotorokkal.
Később abbahagyták, mert túl gyakran kellett a kezelőket pótolni.")
Helyesen nyílván:
belsőégésű motor.
Üzemanyag
Az esetek 95 %-ában hajtóanyagról
(benzinről, gázolajról) van szó. Pedig az üzemanyag ennél lényegesen tágabb
fogalom: mindazon anyagok összessége, amelyek az üzemeltetéshez szükségesek,
a hajtóanyagtól kezdve az olajokon, a hűtő- és a fékfolyadékon, a desztillált
vízen stb.-n keresztül mondjuk a jégmentesítőig. Furcsán néznének ránk
egy boltban, ha 2 kg. gyümölcsöt kérnénk. Nyilván megkérdeznék, mire gondoltunk,
almára vagy szilvára?
Az üzemanyagtartály helyett
is helyesebb benzin- vagy gázolajtartályt mondani, vagy egyszerűen: tank
(ez is csak annyira idegen szó, mint maga a benzin vagy a gázolaj). Elvégre
tankolni szoktunk.
Egyébként a benzint (gázolajat stb.)
tüzelőanyagnak
hívjuk, ha nem a jármű, hanem a motor felöl közelítjük meg, mondjuk motorok
összehasonlításakor (nem összehasonlításánál!). A
tüzelőanyag-cellát
sem szabad(na) üzemanyag-cellának hívni.
Automata - automatikus
Az első: főnév. A második: melléknév
(jelző). Sebességváltó:
automatikus. A berendezés, a szerkezet,
ami automatikussá teszi a sebességváltó működését, az az automata.
Kormányszervó - szervokormány
Az első: hagyományos kormánygép
kiegészítve különálló szervóberendezéssel. A második: szervó-szerkezettel
egybeépített kormányszerkezet. (Nem tudjuk: szervo vagy szervó, v. ö.:
rádió, de: elektro) Vannak, akik az idegen szó helyett szívesebben hallanának
olyan magyar kifejezéseket, mint kormányrásegítő, kormánysegély stb. Lehet,
hogy igazuk van? Igaz, amikor 1957-ben (!) a Technikában egy új Ford szervokormányról
szóló cikknek valaki azt a címet adta, hogy "amerikai kormánysegély",
az olvasószerkesztő majdnem szívbajt kapott.
Karburátor - porlasztó
Karburátor (nincs jó magyar
neve!): összetett porlasztórendszer, amiben van mondjuk alapjárati, hidegindítási
és gyorsítási
porlasztó a főporlasztón kívül. (Egyesek próbálták
meghonosítani a "gázosító" elnevezést - nem sok sikerrel.)
Gyorsító fokozat - gyorsmeneti fokozat
A "gyorsító fokozat" mindenre való,
csak gyorsításra nem! Helyesen: gyorsmeneti fokozat. Akkor kapcsoljuk,
amikor elértük a kívánt (nagy) sebességet (nem gyorsítunk tovább!), de
nem akarjuk, hogy a motor túl gyorsan forogjon. Ha - pl. előzés céljából
- mégis gyorsítani akarunk, akkor vissza kell kapcsolni a "direktbe" (idegen
szó, de meghonosodott).
Van - nagyterű, megnövelt terű, egyterű - családi
autó - VARIA
Tudjuk, miről van szó. De az eddig
használt elnevezések nem szerencsések, mert a lényeget nem fejezik ki.
A legrosszabb a "van" (kiejtve: vaen, de a magyarok "van" és "vanok"-nak,
vagy "ven" és "venek"-nek ejtik), ami eredetileg (Amerikában) csukott szekrényű
teherszállító járművet jelentett, bár az utóbbi időben ott is tágabban
értelmezik. A "van" magyar szövegkörnyezetben leírva is, kiejtve
is zavaró - ha éppen nem nevetséges. Ilyen-olyan terű? A limuzin 3 terű
(motor-utas-csomagtér), a kombi 2 terű, a mikrobuszok között vannak egyterűek.
(Hány terű az angliai taxi, amelyben a sofőrt üvegfal választja el az utastértől?)
Családi
autó? - a lényeget ez sem fejezi ki. Amikor teherszállításra használják,
akkor éppen a családtagoknak nincs benne hely.
Az autó fő jellegéből kellene kiindulni:
a belseje variálható! Csak ülések: (majdnem) minibusz. Néhány ülés,
nagy csomagtér: kombi. Két vagy egyetlen (!) ülés, sima padlófelület: kisteherautó.
Legyen a neve varia? Mint ahogy volt varia-bútor. Ez még külföldiül
is érthető (egy németnek említettem, neki tetszett). De lehet, hogy variant
lesz, egy márkanévből kiindulva (az AC pumpa, a ferodo, a magnetofon stb.
mintájára)?
Centírozás - centrírozás
Ha valaki egyáltalán meri használni
a kerékkiegyensúlyozás "külföldi" nevét, akkor nyilván nem centizni
akarja a kereket, hanem centrumba hozni a tömegközéppontját. Tehát:
centrírozás.
Háromutas - hármas katalizátor
A "háromutas" a "three way"
hibás, felületes fordítása. A "way" ugyanis nem csak utat jelent az angolban,
hanem módot, szempontot is. Nyilván arról van szó, hogy a hármas hatású,
vagy egyszerűen csak hármas katalizátor háromféle káros-anyagra
hat (számunkra) kedvezően.
Üresjárat - alapjárat
Mindkét kifejezésre szükség van, csak
helyesen kell használni! Üresjárat: terhelés nélküli "járat" bármekkora
(!) fordulatszámmal (az üresben felpörgetett motor is üresjáratban forog).
Az alapjárat az üresjárat speciális esete: a leglassúbb -
még stabil - forgás.
Biztosíték - biztosító
Biztosíték: letétbe helyezett
pénz, tárgy. A villamos áramkörbe biztosítók vannak beépítve.
Biztosít - ad, nyújt, eredményez stb.
"Biztosít": a lusták és választékosságra
képtelenek körében népszerű jolly-jocker szó (lásd: izé): "a nagy szilárdság
megbízható működést
biztosít..." (eredményez). "...lehetőséget
biztosít..."
(ad). "...kényelmet biztosít." (nyújt). Legyünk allergiásak
a biztosít szóra: százszor gondoljuk meg,
mielőtt használnánk!
Égőkamra - égéskamra
A kamra nem ég, a kamrában égés zajlik
le, tehát égéskamra.
Töltéscsere - töltetcsere
A töltés egy folyamat, minek során
a töltet cserélődik, tehát:
töltetcsere!
Hajtókar - hajtórúd
Létezik hajtókar is ("kurbli"),
de a dugattyú és a forgattyústengely között hajtórúd van.
Önindító - indító
Az indítómotor nem azért van,
hogy saját magát ("önindító"), hanem hogy a belsőégésű motort
indítsa!
Kézifék - rögzítőfék
Kézifék - nem rossz név, főleg ha egy
konkrét autóról van szó, de ha általánosságban beszélünk a rögzítőfékről,
akkor gondolni kell arra, hogy azt gyakran lábbal kell működtetni.
Ólommentes - ólmozatlan
Ólommentes benzin nem létezik.
Ólmozatlan:
tudatosan nem tesznek bele ólmot, azaz nem ólmozzák.
Lökésgátló - lökhárító? lengéscsillapító?
Lökésgátló: sokszor nem tudni,
mire gondol az illető: lengéscsillapítóra, vagy lökhárítóra?
Kerülendő szó.
Parkírozás - parkolás
Nem világos, mire gondol az illető,
amikor parkíroz: gépkocsival való
parkolásra vagy parkosításra.
A parkírozás egyértelműen kerülendő (németből mechanikusan átvett)
szó.
***
Emelkedik vagy nő, magas vagy nagy
Négy szó, négy fogalom. Szinte hihetetlen,
s egyben elszomorító, hogy mennyire keverik ezek használatát mind a hétköznapi
beszédben, mind a sajtóban s ami a legsajnálatosabb, a szakirodalomban
is. A lusta pongyolaságnak nincs felső határa.
Valójában mit kell(ene) érteni e négy
kifejezésen?
Nagy
- bármilyen mértékegységgel, számszerűen (is) jellemezhető,
bármilyenmennyiség
méretének (egyik) minősítő jelzője. Tehát
nagy (vagy kicsi)
lehet az adó, az ár, ("mértékegységük" a forint), de a nyomás (Pa), a feszültség
(V), a teljesítmény (W), a fogyasztás (liter/100 km) vagy a literteljesítmény
(liter/kilowatt) is. Ugyanakkor rendre magas nyomást, magas feszültséget,
magas fogyasztást stb. olvashatunk, hallhatunk - hibásan. Nincs mértékegysége
magának a számnak, mivelhogy az önmagában is "számszerű", ezért beszélünk
nagy számokról (nagy százalékokról, kamatokról, arányokról stb.). Természetesen
más jelzők is használhatók a nagyság jellemzésére (jelentős, fokozott stb.),
de magas csak ritkán lehet, mert:
magas
- a nagy speciális esete: kizárólag hosszúsági mértékegységgel
jellemezhető, valamilyen alapvonaltól függőleges irányban mért,
vagy értelmezett hosszúsági méret minősítő jelzője. (Egyéb irányokban
lehet valami széles vagy keskeny, szűk vagy bő - ezeket általában helyesen
használjuk.) Tehát magas (vagy alacsony) lehet a jegenyefa, a polc, az
ülés stb., mind-mind a földtől, padlótól stb. számítva. De magas vagy alacsony
lehet mindenféle szint, színvonal, állás (pl. vízállás); ezeket szerencsére
ritkán minősítik "nagy"-nak. De ha valaminek nem csak magassági mérete
van (pl. polc, ülés stb.), akkor az lehet nem csak magas, de nagy is!
Nőni
vagy csökkenni - bármilyen mértékegységgel
(számmal) jellemezhető mennyiség tud (természetesen a magasság is), feltéve,
hogy fizikailag képes rá. Nőhet a szám, a nyomás, a jegenyefa, a hiány,
az adó, az ár, az összeg, a munkanélküliség, a teljesítmény, a fogyasztás
stb., stb. Nyilván nem nőhet a polc, a szék stb. Vagyis a növekedés-csökkenés
méretváltozást
jelent. (Ha valaki unja sokszor leírni, kimondani a nőni, növekedés szavakat,
akkor se emeléssel "színesítse" az írását, beszédét, hanem vegye
a fáradságot a növekedéssel egyenértékű szavak keresésére: a teljesítmény,
a hatásfok pl. javulhat, a munkanélküliség fokozódhat, az árnövekedés helyett
mondhatunk drágulást is.)
Emelkedni vagy süllyedni - függőleges
helyzetváltozás
egy adott (tényleges vagy elképzelt) szinthez képpest. A tárgyak (polc,
szék stb.) természetesen tudnak emelkedni (miközben a méretük nem változik!).
Ugyancsak tudnak emelkedni a vízszintes vonalhoz, szinthez kötődő fogalmak
is, mint pl. a színvonal, a vízállás stb. De
ami nem képes helyváltoztatásra,
az nem is emelkedhet
(nyomás, teljesítmény, fordulatszám, frekvencia,
stb.). Egy szám is csak akkor emelkedhet, ha valamiből, mondjuk fából kifaragják,
s beteszik egy liftbe.
Ami tehát nem testesíthető (nyomás,
feszültség stb.) vagy nem ábrázolható (értelmezhető) valamilyen alapvonalhoz
képpest, az nem emelhető, nem emelkedhet, csak növelhető, növekedhet. De
alapvonalhoz viszonyítjuk a vízszintet, az árszínvonalat stb. is, ezek
tehát emelkedhetnek, az életszínvonal süllyedhet stb. (sajnos).
Valószínű azonban, hogy néhány hibás
szótársítás már végképp kiirthatatlan, pl a magas láz (amihez az
emelkedő higanyszint képzete társul), a magas vérnyomás (szintén
higanyszál!), a magas kamat (ami a százalék viszonylagosságával
függ össze), de az áremelés/árleszállítás stb. is,
Százalék - százalékpont
"A hatásfok 20 %-ról 30 %-ra javult.
A 10 %-os növekedés ennek és ennek köszönhető…" olvasható sok esetben.
Pedig a hatásfok 50 %-kal nőtt! Ez felel meg a 10 százalékpontnyi
növekedésnek.
Történő - való stb.
Az égéskamrában
történő folyamat...
A hatásfokkal történő számítás... és még millió példa a "történő"
sablonos (németes) használatára a "való" (végbemenő stb.)
helyett. Ha helyettesíthető a valóval (végbemenővel stb.), ne használjuk!
Legoptimálisabb?
Vannak szavak, amelyeket - jelentésűknél
fogva - nem lehet fokozni: optimális, precíz, maximális, kitűnő stb. Ezeknek
a szavaknak nincs közép- és felsőfokuk.
Közép-kelet-európai - kelet-közép-európai
...mondják hol így, hol úgy, ha Skodáról
vagy Daciáról beszélnek. Nyilvánvaló, hogy ezek kelet-közép-európai
autók. Közép-Kelet-Európa valahol Moszkva környékén (Kelet-Európa közepső
részén) van, s arrafele Moszkvicsokat és Ladákat gyártanak. Magyarország
(Szlovákia stb.) Közép-Európa keleti felében helyezkedik el, szemben pl.
Ausztriával és Csehországgal, melyek a nyugati felében, függetlenül mindenféle
politikai beállítottságtól.
Egyébként a fő baj az, hogy ezt a földrajzi
fogalmat államhatárokkal akarják definiálni. Kis országok esetében még
csak-csak, de pl. Németország keleti része, Olaszország északi csücske,
Lengyelország déli vidéke is - földrajzilag - Közép-Európához tartozik.
Sőt, Európa és Ázsia közötti földrajzi határ nagy része egyáltalán nem
definiálható államhatárokkal
Médiák - médiumokok?
A Kárpátok több Kárpátokból (Keleti,
Déli stb.) áll, mégsem mondjuk, hogy Kárpátokok. Nem egészen azonos
a probléma a médiákkal, de az közös, hogy a média is (önmagában)
már többes szám! Egyes szám: médium (eszköz). Vannak női médiumok
(akiken keresztül érintkezésbe lehet kerülni a holtakkal), vannak oktatási
médiumok (diavetítő, film stb.), s vannak olyanok, mint a nyomtatott sajtó,
a televízió, a rádió, az internet stb. Ezek együtt: média (s nem médiák!).
De ma már nem csak a kommunikációs médiumok együttesét értjük média alatt,
hanem egy tágabb fogalmat: magát a kommunikációt, eszközeivel, embereivel,
termékeivel stb. együtt. A médiák kifejezés még akkor is elgondolkodtató,
ha előzőleg külön beszéltünk mondjuk európai és amerikai médiáról, vagy
nyomtatott és elektronikus médiáról. (Hasonló a helyzet a kurrikulum-kurrikula
szóval is.)
:
