Kipufogó
1987...(Részletek)
Kattints a kis képre, a megnyíló
új ablakban a nagyra!
Tanárságok
Gilicze Éva: Köztudottan
a svájci vonatok a legpontosabbak Európában. Hogyha késik a vonat, akkor
vagy a vonat nem svájci, vagy az óra.
Fekete Attila: Ez itt tartalmazza
a térben átmenő sündisznó összes tüskéjére számított ekvatoriális másodrendű
nyomatékát
Gausz Tamás: A zuhanás a
legbiztosabb jele annak, hogy valami baj van.
Gábor Péter: Az akkumulátor
olyan, mint a ló. Akkor is etetni kell, amikor nem dolgozik.
Herman
József: Mi történik, ha két kis ország között nézeteltérés támad? Nos,
az ENSZ összeül, és a probléma megszűnik. De mi történik, ha egy nagy és
egy kis ország között vita támad? Hát az ENSZ összeül, és a kis ország
megszűnik. És akkor, ha két nagy ország közt támad vita? Természetesen
a két ország összeül, és az ENSZ megszűnik.
Horváth Attila: A vonat neme:
jön-e vagy nem-e.
Hőgye Sándor: Igaz ugyan,
hogy a vasutas nem szabotőr, de hülye az lehet.
Keresztes Albert Ibolyának:
Most tegye a kezem a szívére, hát nincs igazam?
Konecsny Ferenc: A sztatikus
nyomásnövekedést nevezhettük volna Kálvin térnek is, de Kálvin tér már
van.
Kovács Péter: Hát kolléga,
amit mond, az kopasznak is hajmeresztő.
Gilicze Éva: Tudom, hogy
ezt már második általánosban is ki tudták számolni, de nem ilyen bonyolultan.
Lipovszky György: A dugattyú
hőmérsékletének eloszlásáról tudni kell, hogy ahol a szoknya van, ott a
leghidegebb, s ahogy megyünk felfele, egyre melegebb.
Magyar István: Az előjelkorreláció
olyan, mint a szexuális felvilágosítás: nehezebb elmagyarázni, mint csinálni.
Parádi Ferenc az elektromágnesekről:
Viszonylag kis rés is nagy gerjesztést igényel.
Parádi Ferenc: Nem minden
járműnél az a legbiztonságosabb, amikor áll. Gondoljunk például a repülőgépre.
Rozgonyi László: Kolléga!
Maga olyan kevés adatot adott meg a rajzán, hogy ha én Bándy lennék, akkor
most lepkehálóval sem tudnának leszedni a plafonról.
Sánta Imre: Ez egy vizsgapélda.
De azért nem megoldhatatlan.
Stukovszky Zsoltot
tankörkiránduláson
a felesége becsábítja egy női ruhaüzletbe. Neje határozottan válogat, zsolt
bizonytalanul ténfereg, amikor megszólítja egy eladó:
- Valami konkrét dolgot keres?
- Igen, a kijáratot.
Szabó Lajos: Nem kényszeríthetjük
ezt az egyenletet, hogy legyen megoldása.
Vajda
József:
- Mondja, ficere, mi az a mértékadó
emelkedő?
- Nem tudom.
Erre a fejéhez kap:
- És képzeljék, ebből még felejteni
is fog!
Vér Lajos: Kolléga! Mit keres
itt ez a vonal a rajzán? Ez így eleve 5-6 jeggyel rosszabb!
Zsáry Árpád: Ki az, aki erre
jelentkezés keretében válaszolni tud?
Zubbonyban
Főtörzs
a kapunál:
- Katona, menjen vissza, vágassa
le a haját.
A gyerek eloson az ÜTI szobáig,
vár öt percet, aztán visszamegy:
- Főtörzs elvtárs, jelentem, megpucoltam
a cipőmet.
- Na, jól van. Így már mehet.
- Főhadnagy elvtárs! Leégett a kuplung.
- Nem megmondtam maguknak, hogy
ne dohányozzanak a vezetőfülkében?
Gál főhadnagy:
- Az nem baj, ha a sarokba be van
szarva, csak legyen elvágólag.
Főtörzs:
- Katonák! Úgy nézzenek rám, mintha
meg akarnának ba...ni, mert akkor tudom, hogy legalább figyelnek.
Laktanyai szótár
...húzzon el a vérbe!
...tapossa el a mosolyt!
...pofa súlyba, duma leküzdve!
...gombolja be a zsebét, mert beleugrik
az ellenség!
...kéz feljön, láb kipörög!
...kapcákat kiszívni, cigerettákat
fölcsavarni!
... a szélin menjen a folyosónak,
mer leszakad (fókázáskor)!
...irány az öthengeres limbóhintó!
...magáé a mesterhármas! (WC)
...na, menjen, mosson fogat, s
habzó szájjal jelentsen!
...lehet légteleníteni a kancsót!
...ugorjon már ki a zsebéből, katona!
Viccek
Paraszt bácsi kapál a mezőn. Pont
amikor autójával arra jár egy producer, hármas szaltót ugrik helyből, hátrafelé.
- Bácsi, eljönne a cirkuszomba
fellépni?
- Nincs az a pénz, amiért én megint
tökön vágjam magam a kapával.
- Miért javította ki ezt az e betűt
a-ra? ? kérdi a főnök.
- Hát mi értelme van annak, hogy
feszmérő? ? válaszolja a titkárnő.
- Mi a különbség a gyík és a krokodil
között?
- Semmi. Mindkettő hüllő, csak
az egyik az evolúciós fejlődés szocialista útját választotta.
- Miért vörös az ötágú csillag?
- Mert erőlködik.
- Miért nem vakolja be a skót a
falat?
- Hogy nagyobb legyen a szoba.
- Miért megy Isaura Romániába?
- Hogy megnézze a rabszolgasorsot.
Ferenc József és Kádár János sétál
a mennyországban.
- Menjünk vissza, osztrák-magyar
meccs lesz a tévében ? mondja Kádár.
- Igen? S kivel játszunk?
A kontrabasszus nem fogamzásgátló.
Két dolog van, ami után érdemes
futni: a nő és a beöntés.
A kínaiak kommunista szombatot tartanak.
- Mit csináljunk az első szombaton?
- Romboljuk le a Nagy Fal első
kilométerét.
- És a Másodikon?
- Építsük vissza.
- És a harmadikon?
- Rohanjuk le a Szovjetuniót.
- És Délután?
- Mi a fesztávolság?
- Két feszültség közötti távolság.
- Az új családjogi törvény miatt
nehezebb a válás. Mi lesz ennek a következménye?
- Megnő a gyilkosságok száma.
- Egy esetben használnak láncot
a szállításhoz. Mit gondol, mikor? (Csőfej, rakodástechnikai gyakorlaton.)
- Rabszállításkor (Rozgonyi Laci).
Popov, moszkvai sztahanovista jutalomutazáson
vesz részt.
Először Varsóból küld egy képeslapot
munkatársainak: "Üdvözlet a szabad Varsóból. Popov."
Egy hét múlva Budapestről: "Üdvözlet
a szabad Budapestről".
Egy hónapos kimaradás után: "Üdvözlet
Bécsből. A szabad Popov."
- A MÁV 23 forintért állít elő egy
dollárt (Horváth Attila)
- Ennél már csak a prostik dolgoznak
jobban ((Zsolt).
***
Lézo: A
fővárosi tömegközlekedés kórszerűsítése
Rövid történelmi visszapillantással
kezdem. Fővárosunk legrégebbi tömegközlekedési emlékét 1977-ben találták
a J épület alapozása közben. A lelet egy római kori átszállójegy volt.
A rajta lévő újlenyomatok alapján megállapítottuk, hogy a gazdája minden
valószínűség szerint egy maturandus promtus volt, aki ezen a környéken
kereste diploma technikáját, de itt nem találta, s ezért egy év múlva tovább
utazott Arrabonába (mai nevén Győrbe), ahol megtalálta. Ezt onnan is tudjuk,
hogy a II. században már az ő subscriptiójával jelent meg az első Conceptio
Commeatum Caputa, azaz az első fővárosi közlekedési koncepció, ami kőbe
volt vésve RANK-XEROX eljárással. Az akkori szokásoknak megfelelően a szöveg
tömör, de velős volt: omnia via ducit city, azaz minden út a belvárosba
vezet. A kőlap hátulján egy május elsejei jelszó olvasható, ami az akkori
személyi kultuszra világít rá: Ave Lezo, more túri te salutant, magyarul:
Szia, Lézó, üdvözölnek téged a túri cigányok.
A III-V. században fővárosunk idegenforgalma
fellendült: s ekkor jelentkeztek először a tömegközlekedés zavarai. A káoszt
növelte, hogy a közlekedési táblák feliratait gyakran átírták. Még meg
sem száradt a tus, amivel a gót betűs szöveget átírták latin betűsre, amikor
jöttek a vandálok, akiknél akkor még a rovásírás volt divatban. Emiatt
a táblák hamar átlyukadtak. A őket követő gepidák az összes sorompót és
villanyrendőrt magukkal vitték, úgyhogy az avarok importra szorultak. Szerencsére
az idegen tovább forgott, s a szlávok szép utcatáblákkal díszítették a
várost. Az egyik a mai napig is látható a sarki menza falán: ulica stocsek.
Erről az utcáról kapta később a nevét a műegyetem első rektora.
Az Árpádok korában helyezték üzembe
az első siklót, a mai Gellérthegyen. Csak lejtmenetben közlekedett. Elsősorban
a klérus használta, előjogai alapján. Nem sokáig üzemelt, a fékberendezés
gyakran felmondta a szolgálatot: a bársony reverenda súrlódási tényezője
túlságosan kicsi volt, azonkívül a megengedettnél nagyobb kezdősebességgel
indították az utasokat a Duna felé.
Mátyás (Hunyadi!) halála után a
fővárosi tömegközlekedés is hanyatlásnak indult. A város polgárai megpróbáltak
önerőből fejleszteni, de mivel már akkor sem volt elég pénzük, először
osztrák befektetőket kerestek, de végül török hiteleket vettek fel. Hosszúlejáratúakat.
A visszafizetést rejtett exporttal oldották meg: idehívták a beruházókat,
hogy utazzák le a követelésüket. Mivel akkor egy átszálló fél petákba került,
a törlesztés 150 évig tartott.
Az ipari forradalom elkerülte a
fővárost. Olyan neves személyiségek is, mint például Táncsics, kénytelen
volt az egyetemi ifjúság vállán közlekedni. Ez a szokás ma is él, bár mostanában
mások nehezednek a diákok vállaira.
A kiegyezés után megjelent az utcán
a lóvasút, éjjel meg az omnibusz. A lovat a JGI tervei alapján gyártották.
A tehénre hasonlított.
A kisvilágháborúban már vígan járt
a kisföldalatti, de a kisvilágháborút (is) elvesztettük.
A második világháború idején kidolgozott
közlekedési koncepció szerint úgy akarták megoldani a tömegközlekedés problémáit,
hogy először megszüntetik a tömeget, azután a közlekedést. Az előbbi csak
részben sikerült, az utóbbi tökéletesen, elsősorban a fejlett német technikának
köszönhetően. A kisforgalmú utcákat eltorlaszolták, a hidakat felrobbantották.
Az egyszerűség kedvéért a forgalommal együtt.
1948-ban alakult meg a műegyetemen
az első autós tanszék, mely az első KK-án is csomót keresett. Gyönyörű
feladatot kellett megoldani: a főváros tömegközlekedését. A problémát a
tanszék kétfelé választotta: tömegre és közlekedésre. Úgy tűnt, a az járhatóbb
út, ha a tömeget oldjuk meg. A tanszék évtizedeken át nagy erővel kereste
a hatásos oldószert, míg végre tavaly megtalálta. Az összetétele természetesen
államtitok. Csak annyi került nyilvánosságra ? A Jövő Főmérnökének köszönhetően
?, hogy a vegyszert vízben (H2O) kel feloldani.
Ha a kísérletek beválnak, az új
tömegközlekedési technika bevezetése nem igényelne nagy beruházást. Meglévő
hálózatra épülne, meglévő anyagok felhasználásával: víz van, vízcsap van,
fürdőkád van, csatorna van, centrifúga van.
A szupertitkos szabadalmi leírás
szerint (szintén megjelent A Jövő Főmérnökében) az eljárás nagyon egyszerű.
A tömegközlekedni kívánó személynek ? nevezzük Kovács úrnak ? a következőket
kell csinálnia:
Borotválkozás után, de még fürdés
előtt egy előrenyomtatott WC-papírra vegytintával, szabványos nyomtatott
betűvel ráírja, hogy hová kíván utazni. Ezután elintézi kis és nagy dolgát,
a WC-papírt rendeltetés szerűen használja, majd azzal együtt beül a kádba.
Amikor kilubickolta magát, hangosan elköszön gyönyörű (?) nejétől, a szájába
veszi a WC-papírt, majd a nagylábújjával levakar a plafonról egy pasztillát,
ami nem más, mint az oldást megindító katalizátor. Öt perc múlva a felesége
bemegy a fürdőszobába, elköszön az akkorra már feloldódott férjétől, és
kihúzza dugót a kádból. Az oldat a feleség búcsúcsókjainak hangja mellett
kifolyik. Az oldat eljut a csatornába, onnan a szikkasztóba, onnan a talajvízbe,
onnan kiszivattyúzzák, illatosítják, majd belekeverik a vízművek hálózatába.
A szivattyúk a menetlevélben feltüntetett irányú fő, majd mellékvezetékbe
nyomják. A célállomáson az automatikus felismerő kiválasztja, centrifugába
tölti, ami sűríti. A titkárnő a masszát finoman lepedőre teríti, s elfordulva
megvárja, míg az utas rekonstruálódik (max. 2 s). Az utas ? illatosítás
után ? felveszi az előre odakészített ruháját, megpuszilja a titkárnőt,
s bevonul a dolgozószobájába.
A kísérletekkel párhuzamosan vizsgálatokat
végzünk a várható közlekedési balesetek minimumra való szorítása érdekében.
Úgy tűnik, sokféle veszély alakulhat ki. Például mi történik akkor, ha
valaki nem magyar WC-papírt használ, hanem kínait, ami nem oldódik. Örök
áramlás? Előfordulhat, hogy véletlenül egyszerre húzza ki a dugót az idős
Kovácsné és a fiatal szomszédnő. Persze, ebből még jó is kisülhet ? Kovács
úr számára. Milyen következményei lennének egy hajnali csőtörésnek? Hová
folyna el az a sok munkaerő? Milyen hangulatban látnának munkához
azok, akik Soroksárról jönnek, ha véletlenül a Közvágóhídnál felborulna
a Liköripari Vállalat kamionja, s 10 m3 tisztaszer folyna a csatornába?
A tanszék másik kutatási témája
a digitális tömegközlekedés lehetőségeit vizsgálja. Az alapelv arra épül,
hogy minden anyag, így az ember is, százegynéhány-féle atomból van így
vagy úgy összerakva. Atomok mindenhol előfordulnak, vagyis az ott lévő
atomokból bárkit elő lehet állítani ? meghatározott rend szerinti csoportosítással.
Ez a közlekedési rendszer drága,
mert nagy átalakításokra lenne szükség. Igaz, utcákra nem lenne szükség,
viszont minden kapuba leolvasó és atomizáló tekercset kellene beépíteni,
ami külalakra hasonlítana a repülőtereken alkalmazott csúzlikereső ajtókerethez.
Az utas a lakásajtón kilépve felszívódik,
eltűnik, pontosabban szólva atomjaira bomlik, s szétszóródik. Ugyanis az
atomizáló kapu fél másodperc alatt egy 10 a 98999999999999999-en jegyű
számsorral regisztrálja az illető atomszerkezetét. Ezt a számot rádióhullámokon
kilövi az utazási célba, ahol az utast 2...50 másodperc alatt rekonstruálják.
A tapasztalat azt mutatja, hogy
a szállítási sebesség függ az utazás céljától is! Kocsmába menet kb. 28
km/s. Munkába menet 7 mm/h. Munkából jövet rendkívül gyors:
11 fényév/s. Ezért előfordulhat, hogy valaki munkába menet találkozik hazafele
tartó önmagával.
Sajnos, a zsúfolt rádióhullámokon
lopások is előfordulhatnak. Tavaly figyeltek fel először a XI. kerületi
ellenőrök, hogy bizonyos utasok kivárnak olyan zsúfolt rádióhullámot, amelyiken
Nobel-díjasok utaznak. Ezek a tudósok különös panasszal jelentkeztek a
SOTE egyik klinikáján: kiürült a fejük. A nyomozás kiderítette: vizsgára
készülő közlekkari hallgatók voltak azok a bizonyos utasok.
Ez ellen a száloptika-technika segíthet.
Előkészületképpen a dékáni hivatalban megkezdték a hallgatók vizsgálatát:
ki hány dioptriás kesztyűt hord. Ebben a felmérésben a tanszék nem vesz
részt: energiáját teljesen leköti a kari napokra való felkészülés.
Fő-fő szerkesztő: Kelemen László
Al-fő szerkesztő: Hócza Kálmán
Fő szerkesztősegéd: Genczler Judit
Menedzser: Stukovszky Zsolt |
|