Kipufogó 1987...(Részletek)
Kattints a kis képre, a megnyíló új ablakban a nagyra!


Tanárságok

Gilicze Éva: Köztudottan a svájci vonatok a legpontosabbak Európában. Hogyha késik a vonat, akkor vagy a vonat nem svájci, vagy az óra.

Fekete Attila: Ez itt tartalmazza a térben átmenő sündisznó összes tüskéjére számított ekvatoriális másodrendű nyomatékát

Gausz Tamás: A zuhanás a legbiztosabb jele annak, hogy valami baj van.

Gábor Péter: Az akkumulátor olyan, mint a ló. Akkor is etetni kell, amikor nem dolgozik.

Herman József: Mi történik, ha két kis ország között nézeteltérés támad? Nos, az ENSZ összeül, és a probléma megszűnik. De mi történik, ha egy nagy és egy kis ország között vita támad? Hát az ENSZ összeül, és a kis ország megszűnik. És akkor, ha két nagy ország közt támad vita? Természetesen a két ország összeül, és az ENSZ megszűnik.
 

Horváth Attila: A vonat neme: jön-e vagy nem-e.

Hőgye Sándor: Igaz ugyan, hogy a vasutas nem szabotőr, de hülye az lehet.

Keresztes Albert Ibolyának: Most tegye a kezem a szívére, hát nincs igazam?

Konecsny Ferenc: A sztatikus nyomásnövekedést nevezhettük volna Kálvin térnek is, de Kálvin tér már van.

Kovács Péter: Hát kolléga, amit mond, az kopasznak is hajmeresztő.

Gilicze Éva: Tudom, hogy ezt már második általánosban is ki tudták számolni, de nem ilyen bonyolultan.

Lipovszky György: A dugattyú hőmérsékletének eloszlásáról tudni kell, hogy ahol a szoknya van, ott a leghidegebb, s ahogy megyünk felfele, egyre melegebb.

Magyar István: Az előjelkorreláció olyan, mint a szexuális felvilágosítás: nehezebb elmagyarázni, mint csinálni.

Parádi Ferenc az elektromágnesekről: Viszonylag kis rés is nagy gerjesztést igényel.

Parádi Ferenc: Nem minden járműnél az a legbiztonságosabb, amikor áll. Gondoljunk például a repülőgépre.

Rozgonyi László: Kolléga! Maga olyan kevés adatot adott meg a rajzán, hogy ha én Bándy lennék, akkor most lepkehálóval sem tudnának leszedni a plafonról.

Sánta Imre: Ez egy vizsgapélda. De azért nem megoldhatatlan.

Stukovszky Zsoltot tankörkiránduláson a felesége becsábítja egy női ruhaüzletbe. Neje határozottan válogat, zsolt bizonytalanul ténfereg, amikor megszólítja egy eladó:
- Valami konkrét dolgot keres?
- Igen, a kijáratot.

Szabó Lajos: Nem kényszeríthetjük ezt az egyenletet, hogy legyen megoldása.

Vajda József:
- Mondja, ficere, mi az a mértékadó emelkedő?
- Nem tudom.
Erre a fejéhez kap:
- És képzeljék, ebből még felejteni is fog!

Vér Lajos: Kolléga! Mit keres itt ez a vonal a rajzán? Ez így eleve 5-6 jeggyel rosszabb!

Zsáry Árpád: Ki az, aki erre jelentkezés keretében válaszolni tud?
 

Zubbonyban

Főtörzs a kapunál:
- Katona, menjen vissza, vágassa le a haját.
A gyerek eloson az ÜTI szobáig, vár öt percet, aztán visszamegy:
- Főtörzs elvtárs, jelentem, megpucoltam a cipőmet.
- Na, jól van. Így már mehet.

- Főhadnagy elvtárs! Leégett a kuplung.
- Nem megmondtam maguknak, hogy ne dohányozzanak a vezetőfülkében?

Gál főhadnagy:
- Az nem baj, ha a sarokba be van szarva, csak legyen elvágólag.

Főtörzs:
- Katonák! Úgy nézzenek rám, mintha meg akarnának ba...ni, mert akkor tudom, hogy legalább figyelnek.

Laktanyai szótár

...húzzon el a vérbe!
...tapossa el a mosolyt!
...pofa súlyba, duma leküzdve!
...gombolja be a zsebét, mert beleugrik az ellenség!
...kéz feljön, láb kipörög!
...kapcákat kiszívni, cigerettákat fölcsavarni!
... a szélin menjen a folyosónak, mer leszakad (fókázáskor)!
...irány az öthengeres limbóhintó!
...magáé a mesterhármas! (WC)
...na, menjen, mosson fogat, s habzó szájjal jelentsen!
...lehet légteleníteni a kancsót!
...ugorjon már ki a zsebéből, katona!
 

Viccek

Paraszt bácsi kapál a mezőn. Pont amikor autójával arra jár egy producer, hármas szaltót ugrik helyből, hátrafelé.
- Bácsi, eljönne a cirkuszomba fellépni?
- Nincs az a pénz, amiért én megint tökön vágjam magam a kapával.

- Miért javította ki ezt az e betűt a-ra? ?  kérdi a főnök.
- Hát mi értelme van annak, hogy feszmérő? ? válaszolja a titkárnő.

- Mi a különbség a gyík és a krokodil között?
- Semmi. Mindkettő hüllő, csak az egyik az evolúciós fejlődés szocialista útját választotta.

- Miért vörös az ötágú csillag?
- Mert erőlködik.

- Miért nem vakolja be a skót a falat?
- Hogy nagyobb legyen a szoba.

- Miért megy Isaura Romániába?
- Hogy megnézze a rabszolgasorsot.

Ferenc József és Kádár János sétál a mennyországban.
- Menjünk vissza, osztrák-magyar meccs lesz a tévében ? mondja Kádár.
- Igen? S kivel játszunk?

A kontrabasszus nem fogamzásgátló.

Két dolog van, ami után érdemes futni: a nő és a beöntés.

A kínaiak kommunista szombatot tartanak.
- Mit csináljunk az első szombaton?
- Romboljuk le a Nagy Fal első kilométerét.
- És a Másodikon?
- Építsük vissza.
- És a harmadikon?
- Rohanjuk le a Szovjetuniót.
- És Délután?

- Mi a fesztávolság?
- Két feszültség közötti távolság.

- Az új családjogi törvény miatt nehezebb a válás. Mi lesz ennek a következménye?
- Megnő a gyilkosságok száma.

- Egy esetben használnak láncot a szállításhoz. Mit gondol, mikor? (Csőfej, rakodástechnikai gyakorlaton.)
- Rabszállításkor (Rozgonyi Laci).

Popov, moszkvai sztahanovista jutalomutazáson vesz részt. 
Először Varsóból küld egy képeslapot munkatársainak: "Üdvözlet a szabad Varsóból. Popov." 
Egy hét múlva Budapestről: "Üdvözlet a szabad Budapestről". 
Egy hónapos kimaradás után: "Üdvözlet Bécsből. A szabad Popov."

- A MÁV 23 forintért állít elő egy dollárt (Horváth Attila)
- Ennél már csak a prostik dolgoznak jobban ((Zsolt).

***

Lézo: A fővárosi tömegközlekedés kórszerűsítése

Rövid történelmi visszapillantással kezdem. Fővárosunk legrégebbi tömegközlekedési emlékét 1977-ben találták a J épület alapozása közben. A lelet egy római kori átszállójegy volt. A rajta lévő újlenyomatok alapján megállapítottuk, hogy a gazdája minden valószínűség szerint egy maturandus promtus volt, aki ezen a környéken kereste diploma technikáját, de itt nem találta, s ezért egy év múlva tovább utazott Arrabonába (mai nevén Győrbe), ahol megtalálta. Ezt onnan is tudjuk, hogy a II. században már az ő subscriptiójával jelent meg az első Conceptio Commeatum Caputa, azaz az első fővárosi közlekedési koncepció, ami kőbe volt vésve RANK-XEROX eljárással. Az akkori szokásoknak megfelelően a szöveg tömör, de velős volt: omnia via ducit city, azaz minden út a belvárosba vezet. A kőlap hátulján egy május elsejei jelszó olvasható, ami az akkori személyi kultuszra világít rá: Ave Lezo, more túri te salutant, magyarul: Szia, Lézó, üdvözölnek téged a túri cigányok. 

A III-V. században fővárosunk idegenforgalma fellendült: s ekkor jelentkeztek először a tömegközlekedés zavarai. A káoszt növelte, hogy a közlekedési táblák feliratait gyakran átírták. Még meg sem száradt a tus, amivel a gót betűs szöveget átírták latin betűsre, amikor jöttek a vandálok, akiknél akkor még a rovásírás volt divatban. Emiatt a táblák hamar átlyukadtak. A őket követő gepidák az összes sorompót és villanyrendőrt magukkal vitték, úgyhogy az avarok importra szorultak. Szerencsére az idegen tovább forgott, s a szlávok szép utcatáblákkal díszítették a várost. Az egyik a mai napig is látható a sarki menza falán: ulica stocsek. Erről az utcáról kapta később a nevét a műegyetem első rektora. 

Az Árpádok korában helyezték üzembe az első siklót, a mai Gellérthegyen. Csak lejtmenetben közlekedett. Elsősorban a klérus használta, előjogai alapján. Nem sokáig üzemelt, a fékberendezés gyakran felmondta a szolgálatot: a bársony reverenda súrlódási tényezője túlságosan kicsi volt, azonkívül a megengedettnél nagyobb kezdősebességgel indították az utasokat a Duna felé.

Mátyás (Hunyadi!) halála után a fővárosi tömegközlekedés is hanyatlásnak indult. A város polgárai megpróbáltak önerőből fejleszteni, de mivel már akkor sem volt elég pénzük, először osztrák befektetőket kerestek, de végül török hiteleket vettek fel. Hosszúlejáratúakat. A visszafizetést rejtett exporttal oldották meg: idehívták a beruházókat, hogy utazzák le a követelésüket. Mivel akkor egy átszálló fél petákba került, a törlesztés 150 évig tartott. 

Az ipari forradalom elkerülte a fővárost. Olyan neves személyiségek is, mint például Táncsics, kénytelen volt az egyetemi ifjúság vállán közlekedni. Ez a szokás ma is él, bár mostanában mások nehezednek a diákok vállaira. 

A kiegyezés után megjelent az utcán a lóvasút, éjjel meg az omnibusz. A lovat a JGI tervei alapján gyártották. A tehénre hasonlított.

A kisvilágháborúban már vígan járt a kisföldalatti, de a kisvilágháborút (is) elvesztettük.

A második világháború idején kidolgozott közlekedési koncepció szerint úgy akarták megoldani a tömegközlekedés problémáit, hogy először megszüntetik a tömeget, azután a közlekedést. Az előbbi csak részben sikerült, az utóbbi tökéletesen, elsősorban a fejlett német technikának köszönhetően. A kisforgalmú utcákat eltorlaszolták, a hidakat felrobbantották. Az egyszerűség kedvéért a forgalommal együtt.

1948-ban alakult meg a műegyetemen az első autós tanszék, mely az első KK-án is csomót keresett. Gyönyörű feladatot kellett megoldani: a főváros tömegközlekedését. A problémát a tanszék kétfelé választotta: tömegre és közlekedésre. Úgy tűnt, a az járhatóbb út, ha a tömeget oldjuk meg. A tanszék évtizedeken át nagy erővel kereste a hatásos oldószert, míg végre tavaly megtalálta. Az összetétele természetesen államtitok. Csak annyi került nyilvánosságra ? A Jövő Főmérnökének köszönhetően ?, hogy a vegyszert vízben (H2O) kel feloldani.

Ha a kísérletek beválnak, az új tömegközlekedési technika bevezetése nem igényelne nagy beruházást. Meglévő hálózatra épülne, meglévő anyagok felhasználásával: víz van, vízcsap van, fürdőkád van, csatorna van, centrifúga van. 

A szupertitkos szabadalmi leírás szerint (szintén megjelent A Jövő Főmérnökében) az eljárás nagyon egyszerű. A tömegközlekedni kívánó személynek ? nevezzük Kovács úrnak ? a következőket kell csinálnia:

Borotválkozás után, de még fürdés előtt egy előrenyomtatott WC-papírra vegytintával, szabványos nyomtatott betűvel ráírja, hogy hová kíván utazni. Ezután elintézi kis és nagy dolgát, a WC-papírt rendeltetés szerűen használja, majd azzal együtt beül a kádba. Amikor kilubickolta magát, hangosan elköszön gyönyörű (?) nejétől, a szájába veszi a WC-papírt, majd a nagylábújjával levakar a plafonról egy pasztillát, ami nem más, mint az oldást megindító katalizátor. Öt perc múlva a felesége bemegy a fürdőszobába, elköszön az akkorra már feloldódott férjétől, és kihúzza dugót a kádból. Az oldat a feleség búcsúcsókjainak hangja mellett kifolyik. Az oldat eljut a csatornába, onnan a szikkasztóba, onnan a talajvízbe, onnan kiszivattyúzzák, illatosítják, majd belekeverik a vízművek hálózatába. A szivattyúk a menetlevélben feltüntetett irányú fő, majd mellékvezetékbe nyomják. A célállomáson az automatikus felismerő kiválasztja, centrifugába tölti, ami sűríti. A titkárnő a masszát finoman lepedőre teríti, s elfordulva megvárja, míg az utas rekonstruálódik (max. 2 s). Az utas ? illatosítás után ? felveszi az előre odakészített ruháját, megpuszilja a titkárnőt, s bevonul a dolgozószobájába. 

A kísérletekkel párhuzamosan vizsgálatokat végzünk a várható közlekedési balesetek minimumra való szorítása érdekében. Úgy tűnik, sokféle veszély alakulhat ki. Például mi történik akkor, ha valaki nem magyar WC-papírt használ, hanem kínait, ami nem oldódik. Örök áramlás? Előfordulhat, hogy véletlenül egyszerre húzza ki a dugót az idős Kovácsné és a fiatal szomszédnő. Persze, ebből még jó is kisülhet ? Kovács úr számára. Milyen következményei lennének egy hajnali csőtörésnek? Hová folyna el az a sok munkaerő? Milyen hangulatban látnának munkához  azok, akik Soroksárról jönnek, ha véletlenül a Közvágóhídnál felborulna a Liköripari Vállalat kamionja, s 10 m3 tisztaszer folyna a csatornába? 

A tanszék másik kutatási témája a digitális tömegközlekedés lehetőségeit vizsgálja. Az alapelv arra épül, hogy minden anyag, így az ember is, százegynéhány-féle atomból van így vagy úgy összerakva. Atomok mindenhol előfordulnak, vagyis az ott lévő atomokból bárkit elő lehet állítani ? meghatározott rend szerinti csoportosítással.

Ez a közlekedési rendszer drága, mert nagy átalakításokra lenne szükség. Igaz, utcákra nem lenne szükség, viszont minden kapuba leolvasó és atomizáló tekercset kellene beépíteni, ami külalakra hasonlítana a repülőtereken alkalmazott csúzlikereső ajtókerethez. 

Az utas a lakásajtón kilépve felszívódik, eltűnik, pontosabban szólva atomjaira bomlik, s szétszóródik. Ugyanis az atomizáló kapu fél másodperc alatt egy 10 a 98999999999999999-en jegyű számsorral regisztrálja az illető atomszerkezetét. Ezt a számot rádióhullámokon kilövi az utazási célba, ahol az utast 2...50 másodperc alatt rekonstruálják.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a szállítási sebesség függ az utazás céljától is! Kocsmába menet kb. 28 km/s. Munkába menet   7 mm/h. Munkából jövet rendkívül gyors: 11 fényév/s. Ezért előfordulhat, hogy valaki munkába menet találkozik hazafele tartó önmagával.

Sajnos, a zsúfolt rádióhullámokon lopások is előfordulhatnak. Tavaly figyeltek fel először a XI. kerületi ellenőrök, hogy bizonyos utasok kivárnak olyan zsúfolt rádióhullámot, amelyiken Nobel-díjasok utaznak. Ezek a tudósok különös panasszal jelentkeztek a SOTE egyik klinikáján: kiürült a fejük. A nyomozás kiderítette: vizsgára készülő közlekkari hallgatók voltak azok a bizonyos utasok.

Ez ellen a száloptika-technika segíthet. Előkészületképpen a dékáni hivatalban megkezdték a hallgatók vizsgálatát: ki hány dioptriás kesztyűt hord. Ebben a felmérésben a tanszék nem vesz részt: energiáját teljesen leköti a kari napokra való felkészülés.
 
 

Fő-fő szerkesztő: Kelemen László
Al-fő szerkesztő: Hócza Kálmán
Fő szerkesztősegéd: Genczler Judit
Menedzser: Stukovszky Zsolt